Az egyik kedvenc szerzőm legbonyolultabb regényével foglalkozhatok az egyik kedvenc társulatommal. Ezek monomániás emberek. Mármint a regény szereplői. Valami hajtja őket a pusztulás felé. Szerelem, szex, kiélhetetlen vágyak, a szakmájuk gyűlölete, vagy a hobbijuk imádata, valamit feltérképezni, valakit leigázni, elhasználódni valaki mellett, repülőgépmodellek. Csak azt ne, ami van. Csak ne úgy, ahogy kellene. Vian sem úgy és azt. Szabadon. Abszurd humorral. Naivan a zordat. Elsősorban magát szórakoztatja, miközben ír. Játszik. Szavakkal, helyzetekkel, a formával, szerkezettel. Minden figura kicsit paródiája önmagának, a helyzetek túlhevített variánsai valóságbeli rokonaiknak. Nagyít, túloz, forráz, fagyaszt, megráz, gyúr és dagaszt. Semmit ne vegyenek túl komolyan abból, amit majd látni fognak. Majd mi komolyan vesszük. Micsoda hülyeség egy sivatag közepén vasutat építeni. Beleszeretni a legjobb barátom barátnőjébe. Remetének menni. A munka, amit egy gép is elvégezhetne. Vagy amit nem végezhetne el. Végezni egy kerékpárossal. Nem meggyógyítani egy széket. Kérdezem? Fehér Balázs Benő
Részvételi film és közösségi színházi előadás. Milyen szerepet játszik az életünkben az alkohol? A 1,5 ezrelék különleges alkotófolyamatból születik, a valóságból építkezik a közösségi színház és a részvételi film kutatómódszereivel. Miért iszunk? Mikor iszunk? Mit fed el, és mit hoz a felszínre az alkohol? Miként tabusítjuk ezt a témát a magyar társadalomban? Professzionális színészek helyett hétköznapi emberek állnak a színpadon, a személyes történeteiket osztják meg. Így vizsgáljuk velük közösen az alkoholfogyasztás különböző aspektusait és dilemmáit, nyomába eredünk azoknak a hiányoknak, melyek mögötte húzódnak. Az alkotófolyamat vezetői: Haragonics Sára, Kabdebon Dominik, Kovács Adél, Milovits Hanna Részvételi film - Facilitátor: Haragonics Sára Színházpedagógus: Milovits Hanna Pszichológus, szakmai konzulens: Kovács Adél Szereplők: Baka Rebeka, Gajdácsi Marcell, Horváth Judit, Jakabos Orsolya, Majsai Réka, Nagy Lily, Nuszer Mirjam, Sikfői Dávid, Somfalvy Gergő.
Egy zimankós téli reggelen Prudencia Hart Phd hallgató kis Ford Ka-jával megindul egykonferenciára a skót határvidékre, Kelsoba... Előadásának címe: Az alvilág inherensinterioritása a néphagyományokról szóló diskurzusokban...Egész nap sűrűn esik a hó...Prudencia Hart a hóval ellepett városban ragad...Minden megtörténik, ami megtörténhet...És az is, ami nem...Álomszerű, önfelfedező utazás, elvarázsolt alakok, ördögi találkozások, sok zene...
Párizs, 1944. augusztus 25. A „fény városa” felett még horogkeresztes zászló. Németország ugyanakkor már minden fronton vesztésre áll. Harmincezer fős francia felszabadító hadosztály közeledik. Von Choltitz tábornok csapdába kerül. Mindössze kétezer katonája van, ám ha elveszíti Párizst, a háborút is elveszíti. Hitler parancsba adja neki: aknázza alá és robbantsa fel a francia fővárost. Kétmillió civil élete a tét. Choltitzot ugyan kétely és lelkiismeret-furdalás gyötri, de nem lát más kiutat. Egy órával azelőtt, hogy kiadná a végzetes parancsot, egy titokzatos svéd diplomata, Nordling jelenik meg Choltitz szobájában váratlanul, hogy meggyőzze, és lebeszélje a tábornokot kegyetlen tervének végrehajtásáról. Vitájuk Choltitz döntéséről elkeseredett párbajjá változik. Mit tegyünk egy kiúttalan helyzetben? Behódoljunk-e az elnyomásnak, ha családunk élete a tét? Mi minden múlik egyetlen emberen? A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától. A Diplomácia feszült lélektani krimi, mely a mindannyiunk számára egyik legégetőbb kérdést járja körül: mit jelent helyesen és emberhez méltóan dönteni az életben.
Egy férfi. És még egy. Meg két nő. Egy ideális narrátori bariton, valamint egy rakás leszokófélben lévő ápolt egy drog-és alkohol rehabilitációs intézetben. Egynéhány viszonzatlan szerelem. Aztán mégis. Aztán mégsem. Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc. Lúdvérc. Osszátok be. Egy szamár, egy szonár és egy szamovár. Na de kire? Biztosan Puckra, a dílörre... Oh, no! Pont a klinikán? Épp ma? Gyarországon? Vagy az egész csak egy álom? Szentivány Néni álma? Hmm. Utye-utye? Na de komolyra fordítva a szót: tósz. Zenei- és sounddesign: Keresztes GáborIntim koordinátor: Egyed Bea m.v.Trükkmester: Ujvári Bors e.h.
Tudták, hogy az Újszínház art–deco stílusú épülete 115 éve mulatónak készült? Parisiana néven működött. Ez volt az első kabarénak helyet adó épület Budapesten, ahol színművészek is felléptek. Az Újszínház társulata tisztelegve a nagy elődök előtt klasszikus kabaréműsorral készül: humoros jelenetekkel, viccekkel, kuplékkal, sanzonokkal. A kabaré az a műfaj, mely a közönség örömére, szórakoztatására jött létre, hiszen nincs jobb gyógyír, mint a nevetés.Idén 150 éves szeretett fővárosunk, Budapest, melynek nemcsak sajátos pesti viccei, hanem dalai és kupléi is emblematikusak. A kor legnépszerűbb zeneszerzőit is megihlették Buda, Óbuda és Pest kis utcái, sőt, versengtek, hogy az ő dalaik hangozzanak el a kabarék műsorában. Eisemann Mihály, Zerkovitz Béla, Márkus Alfréd, Horváth Jenő, Fényes Szabolcs olyan slágereket írt, melyeket ma is valamennyien ismerünk, szeretünk és dúdolunk.
Időpont: Karácsony előtt egy nappal. Helyszín: Félkész loft lakás Berlin egyik művésznegyedében. Szereplők: egy darab konzervatív Mama (Csöpi, 60) egy darab mindent relativizáló Papa (Egon, 62)egy darab liberálissá vált lány (Lujza, 33) egy darab vegán és környezettudatos nyugat-berlini vej (Oskar, 32)Feltűnik még: egy darab migránskolbászok, kocsonya és szilvapálinkavegán és környezettudatos zöldségek és gyümölcsökegy Fekete Március-os videókazettakisvárosi kisebbségi magyar világnézetnémet fővárosi „Willkommenskultur“magyar, német, román, angol nyelv külön-külön és összekeverveVagyis: Kelet Európa vs. Nyugat Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet…
Jelenkori társadalmunk felveti a kérdést, mit is jelent Nőnek lenni a mai és mindenkori világban. Az előadásban két nő, két individuum keresi a válaszokat, egymástól függetlenül és egymás relációjában. Jelentik egymásnak a barátot, a riválist, a testvért, az anyát, olykor pedig egymás kivetülései, egymás ellenpólusai. Bár különbözőek, a társadalom által feléjük támasztott elvárások sorsközösséget szülnek közöttük. A darab kendőzetlenül, nyers őszinteséggel és fanyar humorral közelíti meg a témakört. Az előadás táncnyelvében, vizuális és a zenei világában is fellelhető a 21. század dinamikája, a zaklatottság, az erotikus túlfűtöttség, a gátlástalanság és a kiúttalanság érzése. A darab konklúziója sokkal inkább egy kérdés a nézők felé, mint egy egzakt válasz. Hogyan képes egy nő a valódi kiteljesedésre. Hogyan viszonyul az elférfiasodás kérdéséhez. Hogyan képes megküzdeni önnön tükörképével, függőségeivel és legnagyobb ellenségével, az idővel. Szcenográfia, fény: Molnár Péter Argentin tangó koreográfusa: Budai László
Bogyó és Babóca barátságának egy esztendejét a mese négy évszakán át követhetjük figyelemmel, mosolyogva, nevetve, izgulva – mintha mi is az ők óvodás társai volnánk.
A 14 éves Fülöp új a városban és a suliban. Tanulás közben közelebb kerül évfolyamtársához a szintén 14 éves Julihoz, és mindketten új érzésekkel kerülnek szembe. Ám a köztük bimbódzó ELSŐ SZERELEM mindent átható érzését lassan elsöpri a külvilág. Fülöp kénytelen megfelelni a haveroknak. Merthogy… mások már rég túl estek „azon”! Igen, pontosan azon! A SZEX állandó téma a fiúk között az öltözőben. Ráadásul Fülöp apja is folyton és megállíthatatlanul kérdezősködik. Hőseink az érzelmek örvényében keresik önmagukat, azt a megfelelő pillanatot, amikor az ég a szokásosnál is kékebb. Hogyan kommunikáljunk szorongás és megfelelési kényszer nélkül az érzelmeinkről, a vágyainkról, szerelemről, szexről, és hogyan beszéljünk a tinédzserekkel azokról a kérdésekről, amiket feltenni sem merünk. A darabot színházunk több sikeres ifjúsági előadásának – Csöngő, Minden dolgok könyve, A méhek istene – rendezője, Kiss Márton állítja színpadra. A magyar szöveget Sophia Matteikat nyersfordítása alapján Kiss Márton írta. Írta: Eva Rottman
Két test egy pontban összeér. Ez a pont most már közös. Két test, két ember ebben a közös pontban találkozik. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ilyenkor valami igazán fontos, valami lényegi történik. Aki érintett, az már nem objektív. Inkább őszinte. És sérülékeny. Az érintés átjárja, megragadja az ember lényét, lényegét és szelíden vagy erőteljesen, de átveszi az irányítást. Végre. Ezért nagy a felelőssége annak, aki megérint valakit, legyen az testi, érzelmi, művészi vagy eszmei érintés. Az érintés parányi méretű helye, tere = egy tágas mező, ahol találkozhatunk, ahol megtörténhetünk... Az előadás műfaja Artus, vagyis a mozdulatok, a szavak, az akciók, a képek, a zene mind egyetlen és közös irányba mutatnak - amerre haladva talán érintettekké válhatunk. Mi az, hogy érintés? Létezik-e egyáltalán érintés? Amikor két test összeér, olyankor valami bizonyosan érintkezik, hiszen érezzük. De mi érintkezik? Mi találkozik mivel? Test a testtel, vagyis az anyag az anyaggal találkozik? Az anyag atomi részecskékből áll, melyek egymás körül keringenek, miközben köztük relatíve óriási tér van. Egy atomban arányaiban több a tér, mint az atomi részecskék összessége. Amikor két test, két anyag találkozik, az atomi részecskék sosem találkoznak, csak megközelítik egymást, míg köztük ott az üres tér. De akkor mi ér össze, amikor összeérünk? Mit érzékelünk, ha nem is érünk össze? Az üres teret? Persze az emberi test nem csak anyag. Hogy mi más, még arról egyelőre csak sejtései vannak a tudománynak és vallásoknak.Lélek, szellem, energia, gondolatok, érzetek és érzések, erőterek és mezők... Úgy tűnik, amikor két test érintkezik, olyankor sem két anyag találkozik. Ami megérint: egy kéz, egy zene, egy film, egy könyv, a természet látványa, sőt néha egyetlen szó, egy mosoly vagy tekintet is meg tud érinteni. (Goda Gábor)
A másodéves szerda esti imprócsoport mutatkozik be az Impró színpadán! Gyertek, nézzétek meg mit tanultak az elmúlt másfél évben az impróról, önmagukról és a közös építkezésről. Megmutatják, hogy mernek hibázni és kockáztatni, mernek nevetni és nevettetni, hogy szeretik a történeteket és hogy játszani: jó dolog.Ez az előadás nem csak barátoknak szól, hanem mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogy lehet ennyi idő alatt improvizációs játékokon és gyakorlatokon keresztül megtanulni egymásra figyelni, működtetni a közös kreativitásunkat, a semmiből jeleneteket, történeteket építeni. Az impró szemlélet, játék, kihívás - és mind a játékosoknak, mind a közönségnek szórakoztató!
NASSIM SOLEIMANPOUR: Fehér nyuszi, vörös nyuszijáték egy részben – a SzínMűHely Produkció és az Átrium előadása Az iráni szerző, Nassim Soleimanpour nemzetközi sikert aratott különleges darabjának nincs próbája, nincs díszlete, nincs jelmeze, nincs rendezője. Egy színész életében csak egyetlenegyszer adhatja elő a darabot, amely kísérlet a színház hatalmának demonstrálására, közös játék az író, a színész és a közönség részvételével, vagyis minden egyes este megismételhetetlen alkalom. A tétet emeli, hogy a színész a darab szövegét ott, helyben, a színpadon kapja meg, tehát ő sem tudja, mi fog történni. A már több mint ötven nyelvre lefordított, Indiától Dániáig, Új-Zélandtól Kanadáig számos országban hallott szöveget olyan kiváló színészek is előadták már, mint Whoopi Goldberg, John Hurt, Nathan Lane, Stephen Rea, Sinead Cusack, Brian Dennehy, David Hyde Pierce, Alan Cumming, F. Murray Abraham, az operaénekes Joyce DiDonato vagy a filmrendező Ken Loach. Magyarországon a zárt főpróbán Kovács Máté, a nyilvános premieren Alföldi Róbert, majd Hernádi Judit, Balsai Móni, Medveczky Balázs, Scherer Péter, Stohl András, Hevér Gábor, Brasch Bence, Mucsi Zoltán, Znamenák István, Rudolf Péter, Csákányi Eszter, Ónodi Eszter, Gálvölgyi János, Kovács Patrícia, Varga Ádám, Molnár Piroska, Hajós András, Danis Lídia, Péterfy Bori, Peller Anna, Koltai Róbert, Epres Attila, Nagy Sándor, Thuróczy Szabolcs, Gyabronka József és Mészáros Gábor, Szinetár Dóra, Molnár Áron, Józan László, Ember Márk, Geszti Péter, Sebestyén Balázs játszotta a darabot, amely több nemzetközi színházi fesztiválon is díjat nyert. A Színész: az információs fülön látható az aktuális fellépő. A Fehér nyuszi, vörös nyuszi 2019. augusztus 9-i előadásáért Medveczky Balázs a THEALTER Fesztivál különdíját kapta bátor és felelős színészi munkájának elismeréseként. Az előadás a szerző, az Aurora Nova, Berlin és a Mayer-Szilágyi Színházi Ügynökség, Budapest engedélyével jött létre. A FEHÉR NYUSZI, VÖRÖS NYUSZI című darabot eredetileg a Volcano Theatre mutatta be a Necessary Angel társulattal és Wolfgang Hoffmann-nal közös előadásban, Daniel Brooks és Ross Manson dramaturgiai közreműködésével. Társfordító: Krámli András Író: Nassim Soleimanpour
Bánya-trilógiával híressé vált erdélyi drámaíró, Székely Csaba legújabb színdarabját a tízparancsolat ihlette, amelyet a Radnóti Színházban láthat először a közönség. A 10 tíz magányos ember történetét meséli el úgy, hogy – akárcsak egy bűnügyi sorozatban –, fokozatosan bomlanak ki egymáshoz fűződő viszonyaik, lassan tárulnak fel egymás sorsát keresztező életútjaik. Mind a tízen megszegnek egy bibliai parancsolatot, elkövetnek valamilyen bűnt. De vajon mindenki bűnös, aki bűnt követ el? Székely Csabát sokan a „magyar Martin McDonaghként” emlegetik, és ebben a művében sem hazudtolja meg önmagát: a súlyos kérdéseket a rá jellemző fekete humorral ragadja meg, tragikus és groteszk helyzeteket vonultatva fel. Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért. „Kíváncsi voltam, hogyan állunk ma a keresztény erkölcsi törvényekkel, főleg, amikor kénytelenek vagyunk megszegni őket. Ezért olyan élethelyzeteket, sorsokat igyekeztem bemutatni, ahol az emberek, akár önhibájukon kívül, vagy mert választás elé kerülnek, megszegik valamelyik parancsolatot. A néző pedig eldöntheti, hogy ez bűn-e, elítélendő-e.”Székely Csaba „A próbafolyamatot úgy képzelem el, hogy a színészekkel elmerülünk ebben a témában, kifaggatjuk egymást, személyessé tesszük egymás számára a darabot. Ezt az önmagunkban való elmélyülést meg kell tennünk. Én magamnak is tartozom ezzel, hiszen csak akkor válik majd a néző számára is személyessé az előadás, ha magunk is levetkőzünk. Ha válaszolunk arra, hogy meg tudok-e felelni legalább egy parancsolatnak. Vagy háromnak. Megvizsgáltam, nem állok valami jól. Sem én, sem mi.”Sebestyén Aba
Darwin azonos című művéből kiindulva egy olyan formai kísérletre vállalkozunk, mely ötvözni próbálja a tudományos ismeretterjesztést a költészettel.
S.Ö.R. -ben három fiatal magyar színész két óra alatt előadja Shakespeare Összes Rövidített műveit! Nem csalás nem ámítás! Az eredeti szövegek és még eredetibb (saját) poénok felhasználásával. Aki látta, mondhatja, hogy otthon van a "Bárd" művészetében.
Megint egy LEGÉNYBÚCSÚ. Történik ma, egy háziorvosi rendelőben. Az író-rendező-színész Szente Vajk újabb történetében ismét hihetetlen helyzetekbe keveredik a két jól ismert, szeretnivalóan mulatságos hőse. Simont és Alexet megint bomba nők és sármos férfiak veszik körül, bár most sem tudni, ki kinek a kicsodája – ám a végére megint minden elrendeződik. Vagy mégsem?
Zenés szövegszínház Dobray Sarolta Üvegfal címû könyvéből. Az Üvegfal Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.Lassan, lépésenként bomlik ki és válik világossá, hogy valójában egy érzelmileg bántalmazó kapcsolattal állunk szemben. Miért csinálja Péter? Miért hagyja Léna? Mi ez a gyakran eszméletvesztésig pörgő tánc?Szeretet, szerelem hajtja? Vagy ezeknek épp valamiféle ellenkezője. Miért választjuk azt, akit választunk, sokszor szinte teljesen vakon?! Ruha: Nanushka
Madách Imre és Nádasdy Ádám szövege alapján. „Az emberek 2000 év előtt is olyanok voltak, mint most. Az emberiség maga tette magát azzá, ami. Mi az idő?” (Madách Imre) Madách Az ember tragédiájában nagyívű utazásra invitál. Azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek egyidősek az emberiséggel, és hol felemelő, hol kétségbeejtő gondolatokra lel válaszként. Mi is választ akarunk, tudni akarjuk, miért küzdünk, de sejtjük, hogy a nagy Összefüggést sosem mondhatjuk ki egyetlen pontosan megfogalmazott állításként. Próbálkozunk és elbukunk, egészen addig, míg az életünk egy átlagos szerda délutánon váratlanul véget nem ér. Ádámot és Évát Lucifer vezeti az úton, megosztja velük a tudást, de az „igazság” és a „valóság” csalóka fogalmai újra és újra szétesnek körülöttük. Alkotótársaimmal minket az motivált, hogy nemzeti drámánkat kortárs szövegként olvasva olyan előadást hozzunk létre, amelyben nem Madách nyelvi és dramaturgi bravúrjai előtt hajtunk fejet, hanem megengedjük magunknak, hogy a segítségével asszociáljunk, mellérendeljünk, felnagyítsunk, átkeretezzünk témákat, és a történelmi tablók felsorakoztatása helyett az emberi élet stációit és meghatározó helyzeteit keressük. Vagyis új utazásra hívjuk azokat, akiket hasonló kérdések foglalkoztatnak. Székely Kriszta Díszlet-, jelmeztervező asszisztens Szabados LucaJelmeztervező gyakornok Krausz NádaDíszlettervező gyakornok Karácsony Anna Munkatársak: Bárány Bence, Batta Eszter, Brusznyiczki János, Dögei Mátyás, Elek Bea, Fodor István, Fórián Péter, Frankó Bence, Halász Attila, Kántor László, Kása Ádám, Kertész Janka, Kiss Bence, Kovács Bálint, Kovács Ildikó, Kulcsár Nóra, Makray Gábor, Masát Máté, Mészáros Gábor, Molnár László, Nagy Réka, Németh Ferenc, Ónodi Zsolt, Pap Miklós, Szabó András, Szabó Sára, Szakács László, Szalontai István, Szeberényi Lejla, Sziebert Sebestyén, Tóth Barbara, Tóth Bertalan, Tölli Judit