Színház

A csillagos ég (avagy a nemzetközi sikerre való tekintet)

színmű, 1 felvonás, 140 perc, magyar, 2013.

Értékelés:

8 szavazatból
Szerinted?

Mohácsi János két évvel ezelőtt rendezett először a Radnóti Színházban, az azóta is sikerrel futó Bolha a fülbe c. Feydeau-bohózatot. Most új bemutatóra készül, ezúttal a darabot is ő írja testvérével, Mohácsi Istvánnal közösen.

Ha a balsors régen tép, ugyanakkor megbűnhődtük már a múltat, pedig mindent beleadtunk, illetve majdnem mindent, na jó, de végül is valamennyit tényleg adtunk bele, vagy ha nem is adtunk bele, de az életünk valahogy elfogyott közben, akkor talán a mi hibánk a sikertelenség? Vagy sokkal inkább ellenünk a világ, az Úristen, ellenünk a gravitáció, az elektromos művek, a bankok, a hülyegyerek a szomszédból, a hangyák - a gonosz?
És ha ezután mégis megkapjuk a Kossuth-díjat, az állami támogatást, a vállveregetést, vagy akár csak a mi lelkünket melengető, de a mögöttünk levőnek szánt mosolyt, nem igazol az utólag minket?

Ez történik kis színházi társulatunkkal is, akiket a napi pocsolyaszagú élet közepén arcul csap a siker: külföldi vendégjáték, és nem is csak az, de hova!
És hirtelen merünk nagyot mondani, mert az igazság a mi oldalunkon lesz, és aki nem ért egyet, az nem csupán ellenünk van, hanem szánalmasan primitív és agyafúrt gonosz. De ez jutott, mert a nagy világon e kívül nincs másutt számunkra hely: itt élünk, és ebbe fogunk beledögleni.

A(z) Radnóti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2013. október 27., Radnóti Színház

Stáblista:

Szereplők

Abonyi Nóra (rendező)
Daniss Győző (ügyelő)
Hennyei Aranka (PR)
Ivády András (Tiborc)
Keserű Noémi (Gertrudis)
Kövessy Judit (Melinda)
Krecsányi Zsolt (színész)
Pályi Margit (súgó)
Piller Róbert György (Bánk bán)
Rozgonyi Eszter (Biberach)
Szeiler Ferenc (Petur)
Tarnay Ernő (igazgató)
Szöllősiné Hámos Irén (Kulturális- és Sportbizottság)
Kürthy Géza bácsi (portás)
Velvárt Endre (polgármester)
Pongrácz László (a Raplódi Nemzeti Színházból)
Sanyika (fizikai munkás)
Zolika (diszpécser)

Hozzászólások

10/10
torzsg 2013 okt. 29. - 08:03:05 10/10
Néha azt éreztem, a 70-es években járunk, azaz a jelenben. Szenzációs!
10/10
FElepHánt 2013 okt. 28. - 11:39:44 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

A CSILLAGOS ÉG  Mohácsi testvérek Radnóti Színház

Bánk bán próba, Szávai Viktória rendezõ alternatívan korszerû koncepcióval vezényli az ímmel-ámmal molyoló társulatot. Humor-zuhatag, színész-álom, jutalomjáték: önmagukat parodizálják a rutinos aktorok. Az össze szereplõ állandóan jelen van, így a titkos összeesküvés nem könnyû, csodálkozik is Petur, hogy Biberach ott áll mellette, amikor cselt szõ.
Felvonulnak a jellegzetes színész-típusok, Móga Piroska kaposvári e.h. a tökéletes alkalmazkodás, míg a frissen végzett budapesti Andruskó Marcella a politikai hátterû kívülállás tökéletes karakterképét rajzolja meg. Adorjáni Bálint nemcsak a szerepe révén hamisítatlan magyar nagyúr, Pál András annyira erélyes a színházában, annyira meghunyászkodó a hatalommal szemben, amennyire ez egy színigazgató esetében megszokott.
Rétfalvi Tamás révetegen botladozó Daniss Gyõzõje nem éppen az ügyelõk gyöngye, míg Martin Márta súgója mindent tud, még a fránya angolt is vágja. A nagyérdemû polgári közönség megtapsolja Gazsó György portás bácsijának Petõfi szavallatát, félreértve annak pompásan kivitelezett, a szenvelgõs érzelgõsséget célzó voltát.
A fergeteges elsõ rész után belelátunk a pénzosztó önkormányzat akulturális tevékenységébe, Szervét Tibor polgármestere, oldalán az ikonikus csinovnyica Kováts Adél-lal, kedélyes diskurzusban közli az igazgatói pályázat elõre véglegesített eredményét. Az ellenzéki Petur bán, Schneider Zoltán immár nép nemzeti babérokra áhítozó térfoglalóként jelenik
meg, aki joviálisan zsûrizi a magyarságtudatból vizsgázó társulatot.
A Mohácsi testvérek most is lényeglátóan reagálnak egy borzalmas társadalmi jelenségre, az ismert, vagy sejtett szituációk adekvát színpadi jelenetben tükrözõdnek, a dialógusok találóan jellemzõek, vitriolosan szellemesek, jut itt mindenkinek játékalkalom, megkapja a magáét közélet és a kulturális belterjesség egyaránt.
Már-már jóízû mulatságnak könyveljük el a produkciót, amikor váratlan fordulatok izzítják a hangulatot. A poénkodás mélyén végig ott bujkáló fojtott keserûség, a valósággal való kegyetlen szembenézés elkerülhetetlenné válik. Az eddig kívánatosan a háttérben kacérkodó PR-os, Hennyei Aranka a fókuszba kerül, a könnyûvérûség megtévesztõ álarca mögül egy tisztán látó, megértõ, de lézerpontosan elemzõ vélemény szólal meg. Petrik Andrea
visszafogott hangon, ám annál élesebben fogalmazza meg az átlagos hazai színészet kritikáját. Egyértelmûen a dicsõséges múltba feledkezõ, önfényükbe tompult társulatokról van szó, de a megállapítások, sajnos, nagyon is általános érvényûek. Nem ártana a nagyívû monológot, esetleg a nemzeti együttmûködés kõasztala fölé, minden közkõszínházban kifüggeszteni...
Az utolsó kép hosszú, mozdulatlan és néma. Mohácsi János rendezõi nagyságát bizonyítja, hogy ennek ellenére félelmetes erõ sugárzik a lassúdad elsötétülõ színpadról. Magunkba fordulunk, belemeredünk saját kudarcaink, megalkuvásaink, vélt sikereink hamisan csillogó
kaleidoszkópjába, a sok-sok hahota után, megcsendesedve idézzük a fantasztikus elõadás emblematikus pillanatait.