A kassai polgárok
|
A
THÁLIA SZÍNHÁZ előadása Rendező: Szákás Tóth Péter Dramaturg: Góczán Judit Színész: János mester - Gáspár Tibor Ágnes, a felesége - Venczel Vera Kristóf, a fia - Kokics Péter Genovéva - Melkvi Bea Albertus, egy író - Bertók Lajos Gergely páter - Puskás Tivadar Jakab polgár - Venczel Valentin Szabina, a dajka - Olsavszky Éva Zakariás - Huszár Zsolt, Huszár Zsolt István püspök - Huszár Zsolt Angelus - ifj. Mucsi Sándor Tamás érsek - ifj. Mucsi Sándor Leonardius, a szűcs - ifj. Mucsi Sándor Dyles, a molnár - ifj. Mucsi Sándor Literatus - ifj. Mucsi Sándor Díszlettervező: Masa Richárd Jelmeztervező: Endresz Ágnes Zene: Gryllus Sámuel Van szenvedély, amely éltet. Amely János mester, a kőfaragó életének új értelmet ad. A szerelemet. S ettől a szerelemtől új ihletet, erőt, lendületet kapva élete fő művét akarja megfaragni. Isten szándékától kőbe vésni a legszebb arcot, amelyet valaha látott, hogy megörökítse a világnak. Ez a dolga. Ő úgy hisz... Van szenvedély, amely pusztít. Amely János mester és családja életét felforgatja. Meggyújtja égeti. Mert ez a szerelem bűnös, titkolni való. Mert az éltető és pusztító szenvedély nem más, mint a készülő szobor modellje, Genovéva, a mester neveltlánya. Ha felvállalja ezt a szenvedélyt, beteljesítheti sorsát, de elveszíti a feleségét és fiát. Ha nem vállalja fel... Van szenvedély, amely kielégíthetetlen. A hatalomé, amely éltet egy véreskezű nádort, Omodét, és elpusztíthat egy várost, Kassát. A város polgárai a nádor ellen fordulnak és várják soraikba János mestert is, akit úgy hiszik, jól ismernek, és tudják, sorsa nem lehet más, mint a kassai polgároké - velük együtt kell harcolnia a városért. De János mester nem akar hős lenni.
|
|
|
