Alexandra Pavlovna, a magyarok királynéja

Bakancslistához adom
magyar ismeretterjesztő film, 53 perc, 2007

Értékelés:

14 szavazatból
Szerinted?

1799-ben Ferenc császár azért küldte el öccsét Szentpétervárra, hogy feleségül kérje Nagy Katalin cárnő kedvenc unokája, I. Pál cár leánya kezét. A tervezett házasság nem titkolt célja: szorosabbra vonni a két uralkodói dinasztia, a Habsburg-ház és Romanovok kapcsolatát. József nádor és Alekszandra Pavlovna Romanova első találkozása felrúgott minden politikai taktikát és praktikát. Azonnal egymásba szerettek: a 16 éves orosz nagyhercegnő és a 23 éves osztrák főherceg a gatcsinai cári kastélyban előbb görögkeleti, majd római katolikus szertartás szerint házasságot kötött. Az orosz nagyhercegnő 1800 januárjában lépett az Osztrák Birodalom területére. Rövid bécsi bemutatkozó látogatás után Budára siettek. Élettel telt meg a királyi vár: megfordult itt Haydn és Beethoven, a magyar írók, költők verseket írtak, a főrendek naponta bálokat rendeztek a nádorné tiszteletére. Az orosz főhercegnő meglepően sokat tett a magyar kultúra, a zene, a nemzeti viselet és műipar fellendítéséért. Ez leginkább férje iránt érzett szerelmével magyarázható, hiszen korábban ki sem mozdult a cári udvarból, és semmit sem tudott a magyarokról?
Mi volt, mi lehetett a titka ennek a 17 éves asszonynak, akit váratlan halálakor "Magyarország királynéjaként" sirattak, és magyar földbe temettek?? Erre ad választ a film, amely egy kalandos, romantikus utazás a 19. század első éveiben.

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
10/10
toshiba321 2010 nov. 20. - 15:37:00 10/10
Több ilyen film kellene.
10/10
toshiba321 2010 nov. 20. - 15:34:48 10/10
Több ilyen hozzászólás kellene.
10/10
awxdful1 2010 nov. 20. - 14:10:06 10/10
Nagyon jó, hogy leadják holnap éjjel, de miért éjfélkor, normális mûsort emberi idõben miért nem sugároznak a tv-ben???
10/10
awxdful1 2010 okt. 17. - 22:24:10 10/10
Magyarország története c. dokumentumfilm-sorozat 26. (A nemzet ébredésétõl a forradalomig) részében is megemlítik Habsburg József nádor (1776-1847) kapcsán. Idézem a róla szóló részt:
"...A magyarok körében szerzett népszerûségéhez hozzájárult a rendkívül rokonszenves elsõ felesége, a 16 éves Alexandra Pavlovna orosz nagyhercegnõ, Nagy Katalin orosz cárnõ unokája is. A kedves ifjú nádornéhoz köti a hagyománya piros-fehér-zöld színek elsõ tudatos alkalmazását is, 1801-ben díszmagyarba öltözve egy ilyen színû szalaggal díszítette fel Nógrád vármegye zászlaját, ez volt a magyar trikolór elsõ megjelenése. Egyetlen évnyi házasság után, 1802-ben gyermek ágyi láz vitte el a fiatal kis cárunokát, és képzeljék el ugyanígy halt meg 14 év múlva a boldogtalan nádor második felesége is. Ekkor alakíttatta ki a budai királyi várban a várkápolna mellett a nádori kriptát, amely 1944-ig a magyar Habsburgok, vagyis a nádori ág temetkezési helyéül szolgált, az elsõ feleségének egy ortodox sírkápolnát építettet az ürömi nyaralójuk mellett, de a másik két feleségét és 1847-ben bekövetkezett halála után õt magát is itt a nádori kriptában temették el. Mi pedig mélységesen szégyellhetjük magunkat, hogy nem tudtunk méltóképpen vigyázni se a kastélyára, sem rá és a hozzátartozóira. Ugyanis nem csak a felcsúti kastélyt rabolták ki és rombolták le úgy ahogy azt az elõbb megmutattuk, de az ürömi kápolnát benne Alexandra Pavlovna sírjával és ezt a nádori kriptát egyaránt feltörték a 20. század második felében, lángvágóval felnyitották és kifosztották a fémkopórósokat, a bebalzsamozott testeket kidobálták és szétszórták a csontjait a legmagyarabb Habsburgnak."

http://hu.wikipedia.org/wiki/Alekszandra_Pavlovna_Romanova_magyar_n%C3%A1dorn%C3%A9 :
Alekszandra Pavlovna Romanova magyar nádorné
Született: Szentpétervár; Orosz Birodalom 1783. augusztus 9.
Elhunyt: Buda; Magyar Királyság 1801. március 16. (17 évesen)
Alekszandra Pavlovna orosz nagyhercegnõ, férjezett Alexandra osztrák fõhercegné, magyar királyi hercegné (oroszul: Великая Княгиня Александра Павловна Романова, палатина венгерская; Szentpétervár, 1783. augusztus 9. – Buda, 1801. március 16.), orosz nagyhercegnõ, házassága révén német-római császári hercegné, osztrák fõhercegné, magyar királyi hercegné, Magyarország nádornéja. Az ortodox vallású nádornét szeretettel fogadták a magyarok. Alekszandra megkedvelte a magyar zenét és táncokat, s a legenda szerint javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló.
Élete
Származása, testvérei
Alekszandra Pavlovna nagyhercegnõ 1783. augusztus 9-én (a Julián-naptár szerint július 29-én) született Szentpétervárott. Édesapja I. Pál minden oroszok cárja (1754–1801), Nagy Katalin orosz cárnõ fia, édesanyja Marija Fjodorovna cárné (született Zsófia Dorottya Auguszta Lujza württembergi hercegnõ, 1759–1828) volt. Az uralkodópárnak tíz gyermeke született: Sándor (1777–1825), Konsztantyin, Miklós (1796–1855) és Mihail nagyhercegek, Alekszandra, Jekatyerina, Jelena, Marija, Olga (meghalt gyermekként) és Anna nagyhercegnõk. A harmadik gyermekként született Alekszandra volt a legidõsebb „carevna” (cárleány). Négy fiútestvére közül ketten emelkedtek a cári méltóságra.
Alekszandra nagyhercegnõ az orosz Romanov-dinasztia Holstein–Gottorp ágából (Гольштейн-Готторпская ветвь) származott. A Romanov-dinasztia férfiága III. Péter cárral kihalt, a leányág vette át a trónöröklést, amely a német Oldenburg hercegi családba házasodott be. E dinasztiából kerültek ki az orosz cárok 1762-tõl 1917-ig.
1796 augusztusában az ifjú IV. Gusztáv Adolf svéd király (1778–1837), Károly régens herceggel együtt Szentpétervárra látogatott, hogy a király számára eljegyezzék a 13 éves Alekszandra nagyhercegnõt, Nagy Katalin cárnõ unokáját. Gusztáv Adolf azonban mereven visszautasította, hogy leendõ menyasszonya Svédország királynéjaként is gyakorolhassa ortodox vallását. Az orosz udvar is megkötötte magát ebben a kérdésben, így a házassági terv meghiúsult.
Házassága
Alekszandra nagyhercegnõ 16 éves korában, 1799. október 30-án Szentpéterváron feleségül ment a 23 éves József Antal János osztrák fõherceghez (1776–1847), az elhunyt II. Lipót (1747–1792) német-római császár fiához, I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király (1768–1835) öccséhez, a Magyarország nádorához. Házassága révén osztrák fõhercegnéi, és magyar nádornéi (Palatina) rangot is szerzett.
A házasság politikai hátterében az állt, hogy 1798-ban I. Pál cár felismerte a forradalmi Franciaország veszélyességét az Orosz Birodalom számára. Feladta addigi semlegességét, és csatlakozott a háromhatalmi szövetséghez. I. Ferenc (akkor még II. Ferenc néven német-római) császár és a cár dinasztikus házassági szerzõdéssel is meg akarták erõsíteni Ausztria és Oroszország szövetségét. 1799 januárjában Ferenc császár-király öccse, József nádor egymaga inkognitóban I. Pál cárhoz utazott leánykérõbe. A tárgyalások során József nádor kérésére a cár Szuvorov tábornagyot állította annak az orosz hadseregnek élére, amely még abban az évben Ausztriát segítette Bonaparte tábornok csapatai ellen az észak-itáliai és svájci hadszíntereken.
1799. február 22-én József nádor ünnepélyes keretek között megkérte az erre az alkalomra díszmagyar ruhába öltözött Alekszandra nagyhercegnõ kezét. Megtartották a hivatalos eljegyzést. A nádor május 13-án visszatért Budára. Közben azonban a Bonaparte csapataitól elszenvedett katonai kudarcok nyomán az orosz cár és a Habsburg császár viszonya elhidegült, az esküvõt többször elhalasztották. Súlyos viták alakultak ki az esküvõi szertartás mikéntjérõl is: A császári udvar a római katolikus, a cár az ortodox rítus szerinti szertartáshoz ragaszkodott. Végül az esküvõt október 30-án Szentpéterváron mindkét szertartás szerint megtartották, elõbb a cári palota kápolnájában az ortodox szertartás szerint, azután pedig a lovagteremben felállított oltárnál a római katolikus rítus szerint is. Az utóbbinál – Ferenc császár kifejezett követelésére – nem oroszországi, hanem egy galíciai fõpap, Lemberg érseke végezte az esketést. Esküvõje napján a cár a Szent András-renddel tüntette ki vejét, József nádort.
A fiatal pár hazatért Magyarországra, a lakosság lelkesedéssel fogadta õket. Alexandra számára a budai nádori palotában ortodox kápolnát alakítottak ki, amely 1800-ban készült el.
Halála, temetése
A boldog házasság gyors és tragikus véget ért. 1801. március 8-án Alexandra nádorné egy leánygyermeket hozott a világra, Alexandrina fõhercegnõt, aki születésének órájában meghalt. Alexandra gyermekágyi lázba esett, és néhány nap múlva, március 16-án (a Julián-naptár szerint március 4-én) õ is elhunyt, 17 éves korában. Domanovszky Sándor így írja le a szülést és tragikus következményeit: „Március 8-án reggel 3 órakor hosszú vajúdás után napvilágot látott a kis Alexandra fõhercegnõ, aki azonban olyan gyenge volt, hogy még aznap meghalt. A fiatal anyát ez a csapás mélyen lesujtotta. Már két nappal korábban is lázas tünetei voltak. A következõ napok alatt sem szûnt meg rosszulléte. 10-én konzíliumot tartottak, amely gasztrikus ideglázat állapított meg. A beteg állapota azonban a következõ napok alatt rohamosan romlott, úgyhogy 12-tõl tífusz ellen kezelték. 14-tõl 15-re virradó éjszaka a fõhercegnõ deliriumba esett. Ez az állapot egész napon át tartott, mígnem 16-án reggel csöndesen kilehelte lelkét. Örömhír helyett gyászhír ment Pétervárra. Nyolc napon belül kettõ is. De leányának halálhíre már nem találta életben a zsarnok apát.”
Az orosz ortodox elõírások szerint a holttest fölött hat héten át kellett misézni, ezért Alekszandra testét a „Nádorkertbe” vitték át. Ezt a zöldterületet a nádor 1799-ben örökölte hitbizományban Batthyány József hercegprímástól (1727–1799). A Nádorkert, a mai Lágymányos területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között elterülõ erdõs ligetes terület késõbb teljesen beépült. Az elõírt idõ letelte után, május 12-én a nádorné (a korabeli hivatalos szóhasználattal a „Nádorispányné Õ Császári Hertzegsége”) holttestét a kapucinusok Vízivárosi templomának kriptájába (ma: Fõ utca 20) helyezték.
1803-ra a fõváros közelében, József nádor ürömi birtokán felépült Alekszandra véglegesnek szánt sírkápolnája, ahová testét a budai ortodox püspök által celebrált szertartás keretében elhelyezték (ahogy a fõhercegnõ még életében kívánta). 1809-ben, Napóleon csapatainak betörése idején József nádor a koporsót óvatosságból a budai Várba vitette, az ottani ortodox kápolnában õriztette, majd a háborús veszély elmúltával ismét visszavitette Ürömbe. Az ürömi sírkápolna a pest-budai ortodox közösség zarándokhelyévé vált. (A helység neve az orosz és szerb forrásokban Irem (Ирем) formában szerepel).
A megözvegyült József nádor csak hosszabb idõ múlva, 1815. augusztus 30-án nõsült meg másodszor. Az Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym házból való Hermina hercegnõt (1797–1817) vette feleségül.
Sírjának késõbbi sorsa
József nádor halála (1847) után az ürömi birtokot utódai örökölték. Átvészelte a két világháborút. A kápolnát kifosztották, az értékeket elvitték, a koporsókat felfeszítették, de a tetemhez nem nyúltak, ruházata ép és csonkítatlan maradt. 1945-ben az épület a helyi termelõszövetkezet tulajdonába ment át, 1953-ban az Orosz Ortodox Egyház vette át. 1977 novemberében az Országos Igazságügyi Orvosszakértõi Intézet, az Országos Igazságügyi Vegyészeti Intézet és a Budapesti Történeti Múzeum régész és antropológus szakemberei részletes vizsgálatokat végeztek rajta, eredményeiket dokumentálták.
1981. április 26-án az ürömi sírkápolnát ismeretlenek (?) feltörték, a holttestet teljesen kifosztották, karjait letörték és elvitték, a díszes ruhákkal, ékszerekkel együtt. Végül Alexandra maradványait 1981. május 13-án átszállították a Budavári Palota nádori kriptájába, amely akkor még nem volt helyreállítva az 1970-es években (ugyancsak ismeretlenek) által elkövetett kifosztás és rombolás után. 2004-ig a nádori kriptában a fiával együtt pihent, József nádor feleségeivel.
Egy Magyarországra telepedett szentpétervári származású orosz üzletember bõkezû anyagi támogatásának és a szintén szentpétervári Nyikolaj atya fáradhatatlan szervezõ munkájának, továbbá az ürömi polgárok segítségének hála 2004-re sikerült olyan állapotba hozni a kápolnát, hogy a Habsburg család beleegyezését adta Alekszandra Pavlovna földi maradványainak ürömi újratemetéséhez. Az díszes szertartásra 2004. szeptember 11-én került sor Hilarion, Bécs és Ausztria püspöke és a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó fõpapjának vezetésével. Az ünnepségen jelen voltak a Romanov és Habsburg dinasztiák leszármazottjai, Dr.Erdõ Péter bíboros, illetve a magyarországi ortodox egyházak vezetõi. Valerij Muszatov, az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az orosz állam nevében Alekszandra Pavlovna portréjának másolatát ajándékozta a kápolnának.

Habsburg József Antal János fõherceg (1776–1847), a késõbbi József nádor háromszor nõsült meg:
Elsõ felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnõ (1783–1801), I. Pál cár leánya, Nagy Katalin cárnõ unokája volt. A fiatalasszony 1801-ben elsõ gyermekének, Alexandrina fõhercegnõnek születésekor gyermekágyi lázban meghalt, kislányával együtt.
Második házasságát 1815. augusztus 30-án Schaumburgban kötötte Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnõvel (1797–1817), aki 1817. szeptember 14-én, ikergyermekeinek születése után gyermekágyi lázban elhunyt. Gyermekei:
* Hermina Amália Mária fõhercegnõ (1817–1842), aki késõbb egy prágai kolostor vezetõjeként (apátnõjeként) hunyt el.
* István Ferenc fõherceg (1817–1867), István nádor néven 1847-tõl 1848. szeptember 24-éig Magyarország utolsó nádora.
Harmadik házasságát 1819. augusztus 24-én a Stuttgart melletti Kirchheim unter Teck várkastélyában kötötte az evangélikus vallású Mária Dorottya württembergi hercegnõvel (1797–1855). E házasságból 5 gyermek született:
* Erzsébet Karolina fõhercegnõ (*/† 1820, egy hónapig élt).
* Sándor Lipót Ferdinánd fõherceg (1825–1837, 12 évesen meghalt).
* Erzsébet Franciska Mária fõhercegnõ (1831–1903), akinek elsõ férjétõl, Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor fõhercegtõl (1821-1849) egy leánya született, Habsburg–Estei Mária Terézia Henrietta fõhercegnõ, modenai hercegnõ (1849–1919), aki késõbb III. Lajos bajor király feleségeként Bajorország királynéja lett. Erzsébet Franciska második férje Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd fõherceg volt, (Károly fõhercegnek, Teschen elsõ hercegének fia).
* József Károly Lajos fõherceg (1833–1905), császári-királyi lovassági tábornok, 1869-tõl haláláig a Magyar Királyi Honvédség fõparancsnoka.
* Mária Henrietta fõhercegnõ (1836–1902), aki Lipót brabanti herceghez, a késõbbi II. Lipót belga királyhoz (1835–1909) ment feleségül, és Belgium királynéja lett.
baribarany 2010 okt. 17. - 20:19:11
http://infovilag.hu/hir-4302-egy-elfeledett-nadorne-javaslatara-lett.html
állítólag õ javasolta a zöld szín felvételét a zászlóba
10/10
awxdful1 2010 okt. 17. - 19:57:32 10/10
Így ismertetõ alapján jó lehet, érdekel a téma, szívesen megnézném.