A lőcsei fehér asszony

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar tévéfilm, 92 perc, 1976

Értékelés:

43 szavazatból
Szerinted?

Lőcse városát a németek ostromolják. Korompayné eladja a várost a császárnak, de az ígért jutalmat nem kapja meg árulásáért. Apja nem bocsájtja meg Julianna tettét, így amikor birtokán szeretne meghúzódni, elküldi a bujdosók táborába, hogy ott ítélkezhessenek felette. A parancsnok férjére bízza a döntést, aki azt követeli feleségétől, hogy juttassa be őket a városba. A császáriak megtudják a tervet, elfogják és kivégzik. Maár Gyula Jókai regényéből készítette a tévéfilmet Törőcsik Mari főszereplésével.

A lőcsei fehér asszony főhőse Géczy Julianna a valóságban is élő személy volt. Egy 1714-ben lefolytatottt felségárulási per őrizte meg nevét. A romantikus hősnő igazi lélektani rejtélyt kínál: a Rákóczi szabadságharc alatt Géczy Julianna hol önfeláldozó tetteket hajt végre, hol pedig árulásával császári kézre játssza Lőcse városát. A romantikus dráma történelmi színtere és ez a legendás asszonyalak nagyszerű szereplehetőséget biztosít Törőcsik Mari számára.

Stáblista:

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
4/10
Picurkacicurka febr. 21. 04:21:16 4/10
Semmi baj a filmmel, csak a cimét kell megváltoztatni: "A lőcsei öregasszony" jobb lenne. Egyébként én is rendezői hibának érzem, Maár Gyula nagyot tévedett, hiteltelenné vált az egyébként valós történet.
napraforgó febr. 20. 13:39:58
Jókai Mór a világszép Korponayné Géczy Juliannáról írt regényt. Ehhez képest ebben a filmben egy szerencsétlen megfáradt mosónőt, vagy szocreál munkásnőt látni, aki inkább volna való József Attila anyjának megszemélyesítésére.
Szerencsére csak a film végét láttam, de borzasztó volt a sötét színeivel, meg a szereplők lassú, enervált beszédével. Engem a világon semmi nem emlékeztetett Jókai regényére. Sajnos, pedig a Jókai regényekből nagyszerű filmek születtek (pl. Az aranyember, vagy az Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, stb.).
Zahire 2021 máj. 25. - 16:33:27
Gyerekek ! Ez valami bűn rossz !
LajtaJ 2016 aug. 06. - 03:43:59
A film rendezõje, Maár Gyula egyben Törõcsik Mari férje is volt.
3/10
liumiu 2016 aug. 05. - 15:44:35 3/10
...és akkor Törõcsik, mint a Végzet Nagyasszonya, 42 évesen... vicc. Egyrészt, mert megkopott ekkorra már erõsen a hamvas szépsége, az, ami pl. a napokban látott Külvárosi legendában jellemezte, vagy a Körhintában; sajnos õ az a nõ, aki nem szépen öregszik-érik; mert nem mondom, érett nõként sem csúnya, de az a természetes báj és szépség, ami fiatalon a sajátja volt, itt már erõsen megkopott, és hogy még "végzetes vonzerõt" is tulajdonítsanak neki..? Nah ez végképp nem jött át, a már felrótt utószinkronnal meg különösen fals az egész. De azért adok 3 csillagot a filmnek, hogy elrettentõ példaként minél többen megnézzék (jobban felpontozni sajnos képtelen vagyok, pedig én aztán jellemzõen fölfelé pontozok bármit, ami régi/régebbi magyar, és csak egy kicsit is tetszik, hogy lehetõleg sokan kedvet kapjanak hozzá, és ismerjenek meg minél több magyar filmet, tévéjátékot - de ennek a filmnek sajnos képtelen vagyok jobban feltornászni az átlagát, ennyi is nehezemre esett).
3/10
offtopic
liumiu 2016 aug. 05. - 15:21:43 3/10
jaigen, utószinkron.... meg a monoton narráció a német szövegeknél, nõi hangon, pfff... most mit mondjak? botrányos megoldás volt mindkettõ; a hangalámondás különösen érthetetlen, hiszen valóban - jól írták itt lentebb -, szászok lakta területen elképzelhetetlen volt, hogy valaki ne beszélje a németet, totális baklövés; az utószinkron pedig mindig, minden körülmények között GÁZ, még nem találkoztam olyannal, ami mûködött volna magyar színészek esetében - pláne ha saját magukat szinkronizálják! annál gázabb nem sok dolog van, sajnos azt kell mondjam.
3/10
liumiu 2016 aug. 05. - 15:12:59 3/10
A Jókai regény tökéletes, a filmadaptáció, a rendezés sajnos botrányosan pocsék, bár... Törõcsik nagyot alakít benne, és az talán nem neki felróható, hogy 42 évesen osztották rá egy fiatal, zsenge 26 éves asszony szerepét. Igen, ez komoly rendezõi mellényúlás volt, mert alapjaiban tette hiteltelenné a történetet; mert míg egy huszonéves szerelmes fruskánál belefér egy efféle, minden tekintetben mentegethetetlen árulás - pontosabban, abban az éretlenebb korban elképzelhetõ, hogy a szerelem nevében meglépjenek egy ilyet -, 42 évesen már biztosan nem, olyankor már képes józan mérlegelésre az ember lánya, ha mégoly' szerelmes is... sajnos ezzel agyon is vágta az egészet Maár, kár volt.
1/10
Tyllike 2015 aug. 20. - 16:07:49 1/10 Előzmény zora
a FILM LÁTTÁN NAGYON-NAGYOT FOGSZ CSALÓDNI, REGÉNYBEN NAGYON JÓ, DE FILMEN? ENYHÉN SZÓLVA UNALMAS, ÉS A VALÓSÁGNAK NEM FELEL MEG.
1/10
Tyllike 2015 aug. 20. - 14:25:57 1/10
A történet tökéletes, a film is az lett volna ha nem MAÁR GYULA RENDEZI.
deddie70 2013 márc. 31. - 23:58:59
Nevetséges, hogy itt pár "filmesztéta" Törõcsik Marit kritizálja...végül is csak egy Cannes-i Legjobb nõi fõszereplõ díját kapta. Ezek az emberek mit néznek?? Mûvésznõ, le a kalappal, azóta se nyert 2 ilyen fõdíjat magyar mûvész...
10/10
szabinagypal 2012 júl. 18. - 15:07:00 10/10
Szondi2 2010 máj. 23. - 17:34:35 Előzmény zora
Törõcsik alakításáért érdemes megnézni.1976-ban még nem volt olyan öreg. Ezért és a Dérynné, hol van? c. filmért kapta Cannesban a legjobb nõi alakítás díját. Õ az egyetlen magyar szinész, aki ilyet kapott. Nézd meg vagy vedd fel, ne tévesszen meg az alacsony pontszám.
zora 2009 dec. 02. - 15:52:22
A filmet meg nem lättam, a könyvnek a felenel tartok. Ott az van, hogy Korponay 26 eves. Julianna sem lehet több. Erre ki jätsza? Egy 42 eves! Minden tiszteletem a regi szineszeke, de ha ilyen jol megirt könyvet filmesitenek, sokkal jobban lehetett volna közeliteni hozzä!
Canela 2009 aug. 05. - 23:03:11
Persze, szerintem is tudtak németül, de hát magyar emberek voltak!!! Vagy szerintetek Thököly Imre is német volt mert Késmárkon született?
Anditos 2009 aug. 04. - 16:08:39
És miért kellett szegény Gelley Kornélt Mécs Károlynak szinkronizálni? Nem volt akkora a szerepe, sõt, hogy ne játszhatta volna akár Mécs Károly azt a karaktert, ha neki jobb a német kiejtése. Nagyon utálom az utószinkront, sokat elvesz a hangulatból. A német szinkrontolmács nõ monoton fahangja meg rettenetesen idegesítõ volt, ráadásul sosem várta meg, hogy befejezzék a mondatot, már fordított is. Engem sokkal több minden idegesített a filmben, mint ami tetszett benne.
fredi60 2009 aug. 04. - 14:06:56
Mondjuk Lõcse mindig is szász város volt, az ott lakók - godolom - tudtak németül.
6/10
kgyuri0 2009 aug. 04. - 08:06:21 6/10
Egy bizonyos társadalmi rang esetén nem volt elterjedt a magyar nyelv beható ismerete, viszont szinte minden magyar nemes tudott németül. Lásd a magyar irodalom tananyagot akár.
Canela 2009 aug. 03. - 23:54:55 Előzmény fredi60
Idõközben rájöttem én is hogy valószinûtlen.. Úgy emlékeztem én is hogy a Fekete város Lõcsén játszódott... Ráadásul Andrássy István szerepét szlovák szinész játszotta...
Ja hogy Töröcsik Maár felesége? Na az mindjárt más! Így már minden sokkal világosabb :-D
Gyuri miért gondolod hogy nem tudott volna magyarul? Akkor hogyan tudjon mégis egy magyar nemesasszony? Ez marhaság!
napraforgó 2009 aug. 03. - 14:18:21
Nagyon szerettem Jókait, fiatal koromban sok könyvét olvastam. Szeretem Töröcsik Marit is. Bizonyos karaktereket kiválóan alakít. A körhintában még szép is volt. (Egy szép parasztlány) Ha jól tudom, azt 1958-ban forgatták. 1977-re Töröcsik egy megfáradt munkásasszonyra hasonlít. Akármit el lehet mondani róla, de azt, hogy "szépasszony", azt véletlenül se. Maár csak azért adta neki a szerepet, mert a felesége volt. A film lehetett volna akár olyan sikeres is, mint pl. A fekete város c. sorozat, ha tényleg egy dekoratív, szép (és jó) színésznõre osztják a szerepet, és ha a színészek nem csak úgy "felmondják" a szerepüket, mintha olvasnák, hanem tényleg el is játszanák. A filmen nem segít a jó zene sem. Így utólag megértem, hogy miért éjszaka vetítették.
fredi60 2009 aug. 03. - 08:31:53 Előzmény Canela
Mivel 1971-ben A Fekete város nagy részét a Felvidéken forgatták (többek között Lõcsén), valószínûleg 1977-ben sem lett volna ennek akadálya. De így biztosan olcsóbb volt.

Maár Gyula filmjeinek jelentõs részét a feleségével (vagy szerintem helyesebben fogalmazva: a feleségének) készítette.
Összes hozzászólás