A második világháború véget ért, s Kiss János lakását társbérlőnek utalják ki, többek között egy fiatal házaspárnak. Kiss úr húsz évig, mint oszlopos Simeon figyelte az emberi viszonylatokat. Mária, akit szeretett elmenekült tőle és ezért az új lakó feleségével, Zsuzsival próbálja elérni a szerelem öncélúságát. Vinczéné, a gonosz viceházmester mindenkivel s így vele is gonoszkodik, sőt az asszony férjét is értesíti viszonyukról. A férj rálő Kiss Jánosra. A pár nap történetét Kiss János a kórházi ágyon idézi vissza, amelyben a magányosság öncélú következményeit éli végig. Kétségbeesett hitkeresés egy hitevesztett világban.