Színház

Rokonok

színmű, 2 felvonás, magyar, 2004.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Szerb Antal 1934-ben írja: "Móricz Zsigmond művészete áttörte azokat az egyre áttörhetetlenebb határokat, melyek az elitet az átlagolvasótól elválasztják!

Neki sikerült, hogy ugyanaz az alkotás magas irodalom és széleskörű publikumsiker legyen. Neki sikerült, hogy egy személyben legjobb és legolvasottabb prózaírónk legyen."

Ma a "szórakoztató irodalom", a valóság-show-s sótlanság, a semmit mondás eluralkodása idején Móricz Zsigmond művét bemutatni szellemi felüdülés, gazdagodás nézőnek, színháznak egyaránt.

Móricz, az "igazat írta, nemcsak a valódit", mély felelősségérzettel, aggodalommal kutatta a Trianon utáni Magyarország életlehetőségét, jövőjét, illetve a jövő kibontakozását, gátló közállapotokat.

A húszas években Móricz még hitte, hogy a régi "történelmi osztály" egyes tehetséges, jobbra hivatott embereitől lehet esetleg várni az ország felvirágzását.

Ezért tért vissza műveiben Mikszáth jellegzetes témájához, a dzsentrihez, de még egészen más megvilágításban. Az ő főhősei nem afféle "úri svihákok", mint Mikszáthnál, hanem átlagon felüli, kiemelkedő képességű emberek, akikben nagy, előremutató tervek lobognak. Azért is keserűbb, lesújtóbb a kiábrándulás: a nagy elvárások semmivé foszlanak, az elszánások a tervek rendre zátonyra futnak, a legjobbak sorsa is a bukás. Móricz elemei erővel mutatja fel kora országvezetésének visszásságait, korruptságát, morális züllöttségét.

A Rokonok a teljes kiábrándulás, a teljes illúzióvesztés regénye. Középpontban a "magyar betegség": a korrupció, a panamák, a rokonság-komaság, a politikai közéletet elmocsarasító haszonlesés.

E mű főhőse már nem tud fölötte maradni a cinikus "perzsa-vásáron", politikai pozícióba kerülve részese lesz a "lenyúlásoknak", ő is beáll a rokonokat pozícióba emelők táborába.

Joggal írja Móricz: Magyarország a rokonság lápvilága".

Talán nem minden tanulság nélküli e mű mai bemutatása.

Illés István (rendező)

A(z) Győri Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2004. február 26., Győri Nemzeti Színház

Stáblista:

Szereplők

Kopjáss István
Lina (a felesége)
Magdaléna
Kardics (bankigazgató)
Polgármester
Berci bácsi
Dr. Martiny
Főmérnök
Dr. Péterfi
Nauszidler
Sáfár Éliás

Alkotók

Hozzászólások