Adott egy szemrevaló, ám megözvegyült, így szűkös anyagi körülmények között élő báróné, aki kénytelen kettős játékot űzni: egyaránt elfogadja a jóképű, ám nincstelen, így folyton őt tarháló márki széptevését (sőt szívesen hozzá is menne), valamint a dúsgazdag, de zavaros hátterű üzletember, Turcaret úr gáláns ajándékokban megnyilvánuló udvarlását (pedig neki egyáltalán nem kíván a felesége lenni). A lebukástól csak egy szolga és egy szobalány fortélyos cselszövései mentik meg – legalábbis egy ideig… Végül aztán az veszít, akiről a legkevésbé gondolnánk, és az nyer, akit a legkevésbé tartottunk erre esélyesnek.
Le Sage 1709-ben írt darabja korának legkíméletlenebb társadalomkritikáját nyújtotta: szereplői között egy sem akad, aki őszinte lenne a másikhoz, és ne a saját érdekeit érvényesítené. Mindenkit határtalan önzés és gátlástalan képmutatás irányít. Minden érzelemnyilvánítás mögött hízelgés, haszonlesés vagy számítás húzódik meg. Nincs igaz szerelem, barátság, hűség, együttérzés – ezek látszata is csupán egy jól fölépített üzleti modell része. Meglep-e bennünket, ha ezen ismérvekre napjaink morális gyakorlatában is lépten-nyomon ráismerünk?
A komédia átdolgozott, mai világunkhoz közelebb hozott változatát Valló Péter viszi a Karneválszínház színpadára, a fontosabb szerepeket Bezerédi Zoltán, Nagy Cili és Jordán Tamás alakítja.
A(z) Weöres Sándor Színház előadása
Hozzászólások