Anconai szerelmesek
zenés komédia
|
A
MÓRICZ ZSIGMOND SZÍNHÁZ előadása Ötlet: Valló Péter Író: Vajda Katalin Rendező: Tasnádi Csaba Színész: Tomao Nicomaco, anconai polgár - Egyed Attila Lucia, a leánya - Szabó Márta, Széles Zita Luigi del Soro, vándormuzsikus - Mészáros Árpád Zsolt, Balogh Gábor Drusilla, római lány - Horváth Margit Lucrezio, egyetemi hallgató - Petneházy Attila Viktória, magyar lány - Kuthy Patrícia Giovanni, a cukrász - Puskás Tivadar Dorina, Tomao házvezetőnője - Gosztola Adél Agnese, panziótulajdonos - Varjú Olga Amonida, szívspecialista - Gerle Andrea Díszlet: Zeke Edit Jelmez: Endresz Ágnes Zenei vezető: Kazár Pál Koreográfus: Krámer György Koreográfus-asszisztens: Ferencz Krisztina Rendezőasszisztens: Fülöp Angéla Adria-parti kisváros terecskéje a hely, ahol megesik aminek kell. Egy panzió és egy cafateria alkotja az életút és pályaválasztási kilátások horizontját. E helyütt él-éldegél egy eladósorba került leánygyermékét egyedül nevelő, ám a szerelem örömeit igen kedvelő atya könnyűvérű szobalányával, szomszédjában egy magányos panziósnővel és a közepesnél valamivel gyérebb vendéglátóipari szenvedéllyel megáldott kávézótulajjal. És akkor még nem is beszéltünk az idevetődő, halmozottan hátrányos helyzetű milliomosról, aki élete nagy szerelmének elvesztése miatti bánatát próbálja egyre masszívabb alkoholadagokba fojtani, valamint a háromévenkénti valutakeretét túristaszalámis szendvicsekkel és májkonzervvel felturbózó debreceni honleányról, aki születendő gyermekének nemzőatyját igyekszik fellelni a kies olaszhon erre véleménye szerint legalkalmasabb campiellóján. Tehát szerelem, szerelem és sláger sláger hátán. |
|
|
