Antonius és Kleopatra

Shakespeare nem volt toxikológus. Ezt több darabban is bizonyítja, de zsenialitása vitathatatlan. Az Antonius és Kleopátrában leírt ?Nílus férge? azonban létezik és igen veszélyes kígyó. Helytelenül nevezzük áspis kígyónak, mivel a valódi áspis kígyó a Vipera aspis és Kleopátra áspis kígyója a Cerastes cerastes.

Maga a kígyóméreg a nyál módosult formája, mely sokféle anyagot tartalmaz. Helyileg károsítja a szöveteket, hat a véralvadásra, a keringésre, az idegrendszerre. Embert többféleképpen tud ölni, hiszen összeomolhat a keringés, befolyásolhatatlan vérzések keletkezhetnek, megbénulhat a légzés. Egy biztos, ezek kialakulásához idő kell!. Ez az idő néhány perctől akár 2-3 napig is tarthat, de nem azonnal hat, mint ahogy a darabban le van írva. Szájon keresztül sem hat, így Kleopátra nem ölheti meg szolgálóját.

"Give me my robe, put on my crown; I have
Immortal longings in me: now no more
The juice of Egypt's grape shall moist this lip:
Yare, yare, good Iras; quick. Methinks I hear
Antony call; I see him rouse himself
To praise my noble act; I hear him mock
The luck of Caesar, which the gods give men
To excuse their after wrath: husband, I come:
Now to that name my courage prove my title!
I am fire and air; my other elements
I give to baser life. So; have you done?
Come then, and take the last warmth of my lips.
Farewell, kind Charmian; Iras, long farewell.

Kisses them. IRAS falls and dies

Have I the aspic in my lips? Dost fall?
If thou and nature can so gently part,
The stroke of death is as a lover's pinch,"

Ajánlatos elkerülni a kígyókat, de Magyarországon nem fenyeget a veszély, hogy veszélyes fajokba botlunk a természetben. Az igazi veszélyt az engedély és hozzáértés nélkül otthon tartott állatok okozzák.

(Köszönet Zacher Gábornak a szövegért!)
Bemutató időpontja: 2002. április 13., Pesti Színház