Harangoznak, bim-bam

A felületes néző hajlamos könnyedén átsiklani ezen a kiváló programon, a Déli harangszón, mert gyakorlatilag semmi más nem történik benne, mint, hogy valaki veszettül rángat egy böhöm nagy bronz harangot, majd, mikor megunta elfáradt, abbahagyja és hazamegy. Hogy az élmény teljes legyen, a hang mellé bónuszként megkapjuk a település templomáról készült gyönyörű felvételeket.

De az egyszeri tévézőben óhatatlanul felmerülhetnek kínzó kérdések. Minek zajong megint a kántor? Ez most csak pontos idő jelzése, vagy van valami más oka is a nagy felhajtásnak?
Persze déli harangszó legendáját mindenki ismeri, miszerint a nándorfehérvári diadal emlékére kondulnak meg a harangok az egész keresztény világban. Ez igen hízelgő ránk nézve, de ebben a formában nem teljesen igaz. 
III. Kallixtus pápa, a régi Szent Péter bazilikában ücsörögve álltó nap máson sem törte a fejét, csak azon, hogy lehetne még több imádságra buzdítani a keresztény lelkeket. Ugyanis roppant mód bosszantotta, hogy míg a muszlim hívőket napi ötször hívja imára a mecsetben éneklő müezzin, addig az igaz keresztényeket délidőben csak az izgatta, hogy mit kéne már megint tolni az arcba. Ezért három héttel a nándorfehérvári csata előtt már kiadott egy bullát, amiben elrendelte a déli harangszót. A pontos indok viszont az volt, hogy a keresztényeket imára szólítsa a magyarországi keresztes seregnek a török elleni győzelméért. Így a mindennapos déli harangozás először Magyarországon lett szokássá és később innen terjedt át Európa többi keresztény országára.
Hogy ebből merített plusz bátorságot Hunyadi János azt nem tudjuk, de az biztos, hogy a több mint tízszeres túlerő ellenére is úgy vágta haza a törököket, hogy II. Mehmed azt se tudta melyik kontinensen van. Visszakullogtak a balkánra és hetven évig inkább csak otthon malmoztak a bazárban.

A nándorfehérvári diadalnak, mondhatni elég jó volt a sajtója. Egész Európa kitörő lelkesedéssel, de legfőképpen nagy megkönnyebbüléssel fogadta, mivel a magyarok elvégezték a piszkos munkát, megint lehet egymást marni, vérfertőzni, meg tivornyázni végkimerülésig. A győzelem híre III. Kallixtus pápát se hagyta érintetlenül. Augusztus 6-án értesült a diadalról, és ezt követően maga is új értelmezést adott korábban kiadott bullájának. „Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek” 
Tehát, a legenda igaz is, meg nem is, de ez ne vegye el az ön kedvét attól, hogy délben megálljon egy pillanatra és csendesen megemlékezzen a régmúlt idők szuperhőseiről.

Déli harangszó