Csúnyának jobbak? - Szerep kedvéért csúnyuló színésznők

Van az a szerep, és a vele járó szakmai elismerés, amely kedvéért egy szépséges színésznő hajlandó bányarémmé vagy szürke kisegérré változni, különösen harmincas évein és pályája csúcsán túl. Ezt tette most Jennifer Aniston a most bemutatott Boldogság bármi áronban - és korábban sokan mások. Lássuk, kik és milyen eredménnyel!

Charlize Theron - A rém (2003) 

Az átalakulásért járó pálmát mindenképpen Charlize Theron viszi el. A pályáját modellkedéssel kezdő gyönyörű dél-afrikai születésű színésznő elképesztően rondává vált a  megtörtént eseményeket feldolgozó filmben, mint Aileen Wuornos, az Egyesült Államok első női sorozatgyilkosa. A kemény gyerekkoron áteső, már tizenhárom éves korára út menti prostituáltként dolgozó, leszbikus nő először önvédelemből lőtt le egy erőszakos kuncsaftot, majd hét másik férfival végzett. A szerepet eredetileg Kate Winsletnek szánták, kérdés, ő mit hozott volna ki belőle, de tőle nem lett volna meglepetés egy nagyszerű alakítás, Therontól az volt, hisz eddig csak szépsége miatt figyeltek rá fel. Nemrég a Mad Max – A harag útjában láthattuk a színésznőt kopaszra nyírva, bekormozott fejjel és műkézzel, de így is nagyságrendekkel csinosabban, mint A rémben – ahol a cím a hősnő tetteire utal, de a külsejére is vonatkozik.

Az eredmény: Oscar-díj, legjobb női alakítás,Golden Globe-díj, legjobb színésznő - drámai kategória

Marion Cotillard - Piaf (2007) 


A listán ez a kedvenc filmünk, részben mert Marion Cotillard imádnivaló, mert Edith Piaf egy istenáldotta zseni volt, és mert itt az átalakulás több korszakon át tart. Az elején megismerjük a félig-meddig az utcán élő kislányt – ez persze még nem Cotillard -, majd az esetlen fiatal nőt, a hangját megtaláló asszonyt, végül a hírnévvel küszködő és magánéleti katasztrófákat átélő művészt, aki a legnagyobb csillogás közepette is szerencsétlennek és meg nem értettnek érzi magát. Cotillard, aki ekkor még félig ismeretlen volt, a felsoroltak közül mindent tökéletesen hoz, sőt, a filmben végig ő énekel, ráadásul csodásan, és képes arra, hogy tehetsége révén gyönyörű, sorsa és átváltoztatott külseje révén viszont tényleg kis veréb legyen – ami mellesleg Piaf beceneve volt.

Az eredmény: Oscar-díj, legjobb női alakítás, Golden Globe-díj, legjobb színésznő - zenés film és vígjáték kategória, BAFTA-díj, legjobb női alakítás

Salma Hayek - Frida (2002) 


Bár a film szinopszisában felkavaró szépségű mexikói festőművésznőként emlegetik, Frida Kahlo valójában izgalmas volt, de szép aligha. A kicsi bajuszáról és összenőtt szemöldökéről könnyen felismerhető művésznő azonban tehetségével és életkedvével kompenzálta előnytelen megjelenését, sőt, önarcképeivel vált igazán híressé. A szintén mexikói Salma Hayek számára ez igazán magas labda volt, olyannyira, hogy még produceri szerepet is vállalt a film készítésében. A történet végigköveti Frida diákéveit, első szerelmeit, majd szörnyű buszbalesetét és rátalálását a festészetre, illetve bemutatja híressé válását és viharos viszonyait. Azt nem mondanánk, hogy Hayek élete legnagyobb alakítását nyújtotta itt, de az összenőtt szemöldököt tökéletesen hozta, és a vásznon látható festmények közül néhányat pedig ő maga festett.
 
Az eredmény: Oscar-díj, legjobb női alakítás jelölés, Golden Globe-díj, legjobb színésznő - drámai kategória jelölés

Nicole Kidman - Az órák (2002) 


A siker titka az orr, a mélabús, méretes műorr, amely Nicole Kidmant Virginia Woolffá változtatja – és persze a seszínű barna haj, amely a szép színésznőt egy csapásra teljesen jelentéktelenné, viszont roppant komollyá és drámaivá teszi. A film ugyan három különböző idősíkban és helyen élő boldogtalan nő története, akiket egy regény, a Mrs. Dalloway kapcsol össze, de a színészi átváltozás olyan jól sikerült, hogy Kidman – ha csak egy időre is - maga mögé tudta utasítani két, a filmben vele együtt, vagy inkább párhuzamosan szereplő, nála a közmegegyezés szerint jóval tehetségesebb kolleganőjét, Julianne Moore-t és Meryl Streepet, ami elég komoly fegyvertény.

Az eredmény: Oscar-díj, legjobb női alakítás, Golden Globe-díj, legjobb színésznő - drámai kategória, Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, legjobb női alakítás

Rooney Mara - A tetovált lány (2011) 


Mivel feldolgozásról van szó, elvileg az eredeti svéd filmben ugyanezt a karaktert játszó Noomi Rapace is szerepelhetne a listán, ám az ő esetében nem volt annyira radikális az átalakulás, mint Rooney Maráéban, és ebből a szempontból az amerikai remake képes volt ráverni az „alapanyagra”. Tegyük hozzá azt is, hogy a Stieg Larsson által kitalált karakter, a kívül kőkemény, belül mégis sebezhető punklány, Lisbeth Salander zseniális figura, David Fincher pazar rendező, Daniel Craig pedig remek partner, de Mara átlényegülése elképesztő. Egész konkrétan úgy néz itt ki a különben a tipikus csinos szomszédlányként emlegetett színésznő, mint Marilyn Manson kishúga, de természetesen az is számít, hogy milyen erős karaktert volt képes erre a külsőre, a megannyi piercingre, a biztosítótűkre, kiszedett szemöldökre és felnyírt hajra ráépíteni. Nagyon erőset.
 
Az eredmény: Oscar-díj, legjobb női alakítás jelölés, Golden Globe-díj, legjobb színésznő - drámai kategória jelölés

És említsünk meg egy magyar példát is a végére, a csodálatos Básti Juli a Sztálin menyasszonya című, Bacsó Péter rendezte, talán méltán elfeledett 1991-es alkotásban a szellemi fogyatékos, mégis mindenkire veszélyessé váló lányként a Magyar Filmkritikusok díját kapta az alakításáért.