Az ember tragédiája
drámai költemény 3 részben|
A
NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Az előadás 23.30 körül fejeződik be, megtekintését 16 éven aluliaknak nem ajánljuk. Író: Madách Imre Rendező: Szikora János Színész: Ádám - Szarvas József Éva - Pap Vera Lucifer - Alföldi Róbert Mihály arkangyal, Első a népből, Kriszposz, Első udvaronc, Korcsmáros, Luther - Raksányi Gellért Ráfael arkangyal, Második a népből, Második udvaronc, Bábjátékos, Michelangelo - Bodrogi Gyula Gábor arkangyal, Harmadik a népből, Therszisztész, Negyedik udvaronc, Ékszerárus, Pláto - Bitskey Tibor Föld szelleme, Anya - Berek Kati Catulus, Rudolf császár, Márki, Nyegle - Hirtling István Második demagóg, Harmadik udvaronc, Saint-Just, Első gyáros - Kőszegi Ákos Péter Apostol, Agg eretnek, Tiszt, Második munkás - Demeter András Pátriárka, Tudós - Székhelyi József Első athéni polgár, Barát, Robespiere, Első munkás - Varga József Első demagóg, Első bizánci polgár, Második gyáros, Aggastyán - Kiss Jenő Eszkimó - Kovács Lajos Rabszolga, Negyedik bizánci polgár, Tanítvány, Első tanuló - Mészáros Tamás Kimón, Második bizánci polgár, Ifjú, Második tanuló - Kristán Attila Második athéni polgár, Harmadik bizánci polgár, Sans-culotte, Katona - Barabás Botond Hippia, Cigányasszony - Básti Juli Cluvia, Kéjhölgy - Gubík Ági Heléne, Anya - Sztárek Andrea Szolgáló Athénban, Ibolyaárus - Hőgye Zsuzsa Khárisz, Bizánci boszorkány, Első polgár leány - Czeglédi Eszter Erosz, Bizánci boszorkány, Második polgár leány - Orosz Barbara Díszlet: Milorad Kristić Jelmez: Tresz Zsuzsanna Zene: Mártha István Koreográfus: Juronics Tamás Dramaturg: Telihay Péter Rendező munkatársa: Herpai Rita, Lencsés István Az ember tragédiáját az irodalomtörténet jellegzetes XIX. századi műformaként tartja számon mint az emberiség-költemény világirodalmi vonulatának (Goethe: Faust, Byron: Manfred, Shelly: A megszabadított Prométheusz) kiemelkedő alkotását. Az elfogadott értelmezés szerint műfaji és poétikai ihletői elsősorban az európai romantika lírai drámái voltak, amelyekben a színpadi konfliktus helyett a gondolati líra az elsődleges, világképi előzményei között pedig a hegeli dialektikus történelemszemlélet, a különböző pozitivista irányzatok és a voltaire-i deista istenkép is szerepel. |
|
