Boldogtalanok
dráma
|
A
KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ előadása Író: Füst Milán Rendező: Szász János Színész: Húber Vilmos, papi nyomdász - Kőszegi Ákos Nemesváraljai Gyarmaky Róza, nyomdai munkáslány - Bognár Gyöngyvér Víg Vilma, nyomdai munkáslány - Trokán Nóra Özv. Húberné, a nyomdász anyja - Sára Bernadett Sirma Ferenc, hentesmester, a ház tulajdonosa - Sirkó László Rózsi, a nyomdász testvére - Magyar Éva Öreg parasztasszony - Jablonkay Mária Mihály, öreg szolga - Kovács Gyula Hentesinas - Puskás Gyula Díszlettervező: Menczel Róbert Jelmeztervező: Vereckei Rita Koreográfus: Lukács László Súgó: Ba Éva Ügyelő: Domján Sándor, Berki Zoltán Rendezőasszisztens: Ba Éva Az egyik leggyönyörűbb magyar tragédia megszületésének előzményeiről így ír Füst Milán: "Hogy írtam én a Boldogtalanokat? 1913-ban egy öt- vagy hatsoros hír jelent meg "Az Est" című lapban "Két leány egy legény" címmel. (...) Mikor ezt elolvastam, arra gondoltam, hogy íme, milyen kitűnő drámai anyag ez. (...) Egy siket asszonnyal kezdtem, a nyomdász anyjával ... - de mit is részletezzem? El kell olvasni a drámát, akkor majd kiderül, hogy mit csináltam ebből a hat sorból." Igazi tragédiával, szomorú és megható asszonysorsokkal, örökös lelki vívódással találkozhatunk, vagyis megismerhetjük a boldogtalanokat. Egy asszony szerethet annyira egy férfit, hogy befogadja annak szeretőjét, és békésen éljenek - hármasban? A férfi szenved, a szerető szenved, az asszony (aki valójában nem feleség, hanem szintén szerető) szenved. Boldogtalanok. A kilátástalan helyzetből ki-ki a maga módján próbál - vagy nem próbál - szabadulni. Az 1965-ben irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar írót életében elkerülte a közönségsiker. A Boldogtalanok egészen a hatvanas évek végéig ismeretlen volt a színházrendezők előtt, a IV. Henrik bemutatójára pedig mintegy negyven évet kellett várni. A méltatlanul elfeledett írózseni korszakalkotó művét Szász János állítja színpadra, a szerelmi háromszög szereplői Kőszegi Ákos, Bognár Gyöngyvér és Trokán Nóra.
|
|
| Galéria
|
