Egy nap alatt mind a négy Cápa? Simán!

Az első két rész viszonylag gyakori vendég a tévében, de a második kettő annyira rossz, hogy igazi kuriózum, hogy egyáltalán meg lehet őket nézni. Ne hagyd ki! Pocsék lesz!

Steven Spielberg egyik leghíresebb filmje az 1975-ös A cápa, ami egy egészen újfajta horrortípussal áldotta meg a világot, tényleg minden elemében tökéletes alkotás, remek karakterekkel, izgalmas, nem túlgondolt sztorival, mára legendássá vált zenével.

Pedig az első rész alig akart elkészülni. A filmet gyártó Universal alig talált hozzá rendezőt, az akkor 26 éves és kevés tapasztalattal rendelkező Spielberg persze nagyon szívesen elvállalta volna, mert érdekelte a sztori, de csak viszonylag sok kör lefutása után jutottak el oda, hogy ő legyen a rendező. Amikor viszont megkapta a rendezői széket, akkor Spielberg kezdett bizonytalankodni, félt attól, hogy ha elvállal egy ennyire fajsúlyos filmet, akkor beskatulyázzák olcsó horrorrendezőnek, amit nagyon nem akart. Végül a stúdió meggyőzte, hogy maradjon, de a meggyőzés talán nem a legjobb szó, konkrétan figyelmeztették Spielberget, hogy a szerződése értelmében nem tud kiszállni a projektből, úgyhogy legyen szíves legjobb tudása szerint megcsinálni a filmet. Ezt meg is tette, a többi pedig már történelem.

Ami viszont az első rész után történt a filmmel, az a filmtörténet egyik legnagyobb gyalázata, ezért sem érdemes elmenni mellette. Pláne, hogy a Paramount Channel úgy döntött, hogy vasárnap este és éjjel a teljes Cápa-sorozatot leadja egymás után, bár némileg érthetetlen sorrendben.

Szóval Spielberg az első, borzasztóan sikeres és nem véletlenül kultfilmnek számító Cápa-film után egy kerekasztal beszélgetésen azt mondta, hogy bármilyen folytatás egyszerű szemfényvesztés, olcsó trükk csupán. Nem kifejezetten erre a filmjére értette, meg ugye azért láttunk már az ő karrierjében is olyat, hogy folytatást csinált valamelyik művének, mindenesetre érdekes megjegyzés volt.

Különösen annak fényében, hogy a Universal nagyon is tervezte folytatni a gyakorlatilag pénzcsapként működő filmet. Nem kellett túl sokat várni a második részre, a Cápa 2.-t 1978-ban mutatták be, de nem volt egyszerű leforgatni.

A filmet John D. Hancock rendező kapta meg, akit a forgatás megkezdése után pár nappal kirúgtak. Ekkor merült fel Spielberg neve, hogy ugyan csinálja már meg a második részt is, és álíltólag hajlandóság is lett volna rá benne a korábbi, folytatásokra vonatkozó kijelentése ellenére, de végül nem vállalta. Ekkoriban forgatta az egyik legfontosabb filmjét, a Harmadik típusú találkozásokat, így nem fért bele az idejébe A cápa folytatása.

Végül Jeannot Szwarc rendezte a filmet, akinek egyébként egészen impozáns tévés filmográfiájában csúnya szégyenfolt a Cápa 2.

Merthogy már a viszonylag könnyű folytatás is egészen gyatra lett, kb. az mentette meg, hogy Roy Scheidernek a stúdióval kötött szerződése értelmében szerepelnie kellett a filmben, pedig marhára nem akarta. A sok szempontból csalódást okozó film viszont még könnyedén táplálkozott az első rész sikeréből, a bemutatásokor ez lett a legjobb bevételeket produkáló folytatás egészen addig, amíg 1980-ban ki nem jött A Birodalom visszavág.

Az 1983-as harmadik rész hozta el az igazi mélyrepülést. Fontos tudni, hogy a mostani 3D-dömping előtt már volt egy, a mostaninál értelemszerűek sokkal gagyibb a 80-as években, amikor a klasszikus piros-kék szemüvegekkel lehetett filmeket nézni, és gyönyörködni a közepesen gyenge térhatásban. A felfutóban lévő új technológiát az első két Cápa és a Harmadik típusú találkozások látványtervezője, Joe Alves tesztelte rendezőként a Cápa-sorozaton.

Az új film főszereplője Dennis Quaid volt, sztárokban tehát továbbra sem volt hiány, és ez a rész is azt a folytatásokra vonatkozó elvet követte, hogy nagyobb = jobb. Vagyis még több vér, még nagyobb cápa, még értelmetlenebb történet. Sajnos a tévés verziókban és a DVD-kiadáson sem a korai 3D-s változat látható, hanem egy teljesen hagyomános 2D-s mozi, így még inkább kijönnek a film gyengeségei.

Amikor az ember azt gondolná, hogy oké, most már talán végre elengedik szegény jobb sorsra érdemes franchise-t, akkor szembesül vele, hogy nem, mert elkészítették a Cápa 4. - A cápa bosszúja című filmet, aminek az az egyik legnagyobb erénye, hogy sokan ezt tartják a világ egyik legrosszabb filmjének.

Most is kapunk nagyon híres főszereplőt, ezúttal szegyén Michael Caine vergődik a fájdalmasan gyengén kivitelezett sztoriban. A totálisan fölösleges 3D most elmaradt, lett viszont helyette bosszút forraló, intelligens cápa. Egyébként ha már intelligens cápa, akkor érdemesebb az 1999-es Háborgó mélység című filmet megnézni, ami szintén nem egy jó film, de legalább viszonylag normálisan össze van rakva.

A Cápa 4. viszont egyáltalán nincs normálisan összerakva. Jól példázza ezt, hogy míg a korábbi filmek az első ötletektől az elkészült műig nagyjából két évnyi munkát vettek igénybe, addig a legutolsó Cápa-film tokkal-vonóval megvolt kilenc hónap alatt.

A filmet összesen hét Arany Málnára jelölték, ami a legrosszabb filmeknek járó díj, a jelölések közül a legrosszabb különleges effekutsoknak járó díjat kapta meg, nem véletlenül. 1987-ről beszélünk, akkor már készültek épkézláb effektekkel ellátott filmek a Csillagok háborújától kezdve a Terminátoron át az Alienig, ehhez képest a Cápa 4. még az első résznél is sokkal bénábban néz ki.

Mindent elmond a folytatások minőségéről, hogy ugyan valamennyire nézegették őket az emberek a mozikban, hiszen a cápás, ijesztgetős filmek nagyon tudnak hatni az emberek irracionális félelmeire, és a mai napig készülnek hasonló alkotások nem véletlenül, hiszen garantált pénzeső egy ilyen film, de az első részhez képest gyakorlatilag nem voltak nézőik a filmeknek. Az első rész bevételeinek kb. a felét tudta összekalapozni a három folytatás együtt úgy, hogy ezek közül a második rész volt az, amit még úgy ahogy normálisan néztek. Az első rész kb. 9 millió dollárból készült, és nagyjából 470 milliót termelt, ami tényleg elképesztően jó eredmény, erre vétek lett volna nem ráereszteni a folytatásokat, még akkor is, ha az első bevételeihez képest gyakorlatilag csak gombokat hoztak a stúdiónak.

Hogy a Paramount Channel miért olyan sorrendben adja a filmeket, hogy először a harmadik, majd a negyedik filmet, végül az elsőt és a másodikat, azt valószínűleg sosem fogjuk megérteni, mindenesetre vasárnap este és éjjel szépen végig lehet követni a sorozatot, érdemes.