Ez a nyári napforduló általánosan június 20-22. közé esik, a keresztény hagyomány szerint azonban június 24-éhez, Iván napjához kötődik,  mert ez Keresztelő Szent János napja (az Iván elnevezés a János név szláv formájából eredeztethető). Az egyház erre a napra helyezte a szent születésének időpontját, mint a fény és a világosság győzedelmét a sötétség és a halál felett. 

A kereszténység előtti időktől kezdődően az emberek észrevették a nap "győzedelmeskedését" a sötétség felett, és az évezredek alatt számtalan hiedelem ütötte fel fejét, amelyek népszokásokban öltöttek formát világszerte. Legismertebb, máig élő hagyomány a tűzgyújtás - megtekinthető például Vonyarcvashegyen. Őseink ezzel is a napot kívánták segíteni a sötétség legyőzésében, amivel együtt a rontást hozó ártó szellemek elűzését is remélték. A Szent Iván éji máglya örömtűzként terjedt el, egy varázslatos éjszaka fénypontja, amelytől a kívánságok teljesülését várják. Az ártó szellemek elűzésének ellenpontjaként ez az éj teremtett alkalmat a "jó mágia" legtisztább gyakorlására, amely praktikái egészséget, megtisztulást, szerelmet, termékenységet hoztak. 

forrás: internet

A tűzgyújtás mellé tűzugrás is párosul, horvát népi hiedelem szerint, aki ekkor átugorja a tüzet, megvédi magát a betegségektől, szerelmét felforrósítja, s a párokat Szent Iván tüze egy életre összekapcsolja. Hogy így van-e, kipróbálhatjuk a szentendrei Ivan Dan eseménysorozaton. Tűzugrás lesz például Székesfehérváron is a Tűzzel-Vassal Fesztiválon.

Magyar néphagyomány szerint egyes vidékeken a tűzugrás a lányok dolga volt, a fiúk az ugró lányok közül így figyelték ki, aki számukra a legtetszetősebb. Csallóközben a következőképp zajlott: egy lány háromszor körüljárta és vízzel megszentelte a tűzrevalót, majd egy legény ugyancsak háromszor körbefutotta és égő fáklyával meggyújtotta. A szokás lényeges része a szerelemvarázslás: a tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek. Gyakran igen hosszúak ezek az énekek, erre utal a közismert szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének".

A ma oly népszerű tűzzsonglőr produkciók is innen eredeztethetők, népies nevén lobogózásnak hívták a tűzcsóvák forgatását. 

A szerelem mellett az egészség is fontos eleme volt a Szent Iván éji kívánságoknak, ennek elérését a tűzbe vetett almától várták. A hiedelem szerint aki ebből eszik, nem betegszik meg.

Hazánkban 2001 óta terjedt el Szent Iván éjjelének egyre szélesebb körű megünneplése a Múzeumok éjszakája programsorozat létrehozásával, és az idei hétvégén ezen a programsorozaton felül is számos kikapcsolódási lehetőség, külön az alkalomból létrehozott fesztivál - például ChardonnÉJ - vár szerelmeseket és szerelemre vágyókat, kicsiket és nagyokat, hívőket és nem hívőket, egyszóval országszerte mindenkit.

Családi rendezvény például a nappal tartott Soproni Tündérfesztivál.

A Múzeumok éjszakája programjai is napközben elkezdődnek, hogy minél szélesebb kört megszólíthassanak, és sok helyen az éj leszállta utánra igazi csemegéket tartogatnak, például éjszakai vársétát Diósgyőrben.

Indokolt tehát nem átaludni ezt a nyári éjszakát, akkor is, ha nem ez a legrövidebb.