Milyen márciusi darabokra érdemes jegyet váltani?

Ebben a hónapban a Szegedi Kortárs Balett Abszurdia c. előadását, Gálvölgyi főszereplésével a Hullaégető című darabot és a Mentőcsónak Egyesület interaktív színházi társasjátékát a Szociopoly-t ajánljuk figyelmetekbe.

Szociopoly

Jurányi Ház, március 4.

Részlet a Szociopoly című előadásból

Aki szeretné kipróbálni hogy milyen lehet mélyszegénységben élni és megismerni, hogy milyen túlélési módszerek segítik a hétköznapjait ezeknek a családoknak, az mindenképpen menjen el a Jurányiba és figyeljen Bass László "játékvezető" utasításaira, aki civilben mélyszegénységkutató, az ELTE oktatója. Mindvégig nagyon jól kézben tartja a játékot, ennek köszönhetően nem csúszik szét, nem húzódik el a másfél órás társasjáték. A mindennapi élethelyzeteket, kiszolgáltatottságot, megalázottságot profi színészek játsszák el nekünk valósághű, bénító zsenialitással. Néhol abszolút vicces jelenetek is akadnak ebben a színházi valóságsow-ban, amin egyáltalán nem ciki hangosan röhögni.

A Hullaégető 

Belvárosi Színház, március 8.

A hullaégető című darab plakátja

Karel Kopfrkingl, a prágai krematórium dolgozója a magával és a világgal elégedett tisztességes kispolgár mintapéldánya. Rajongásig imádja feleségét és két gyermekét, nagy buzgalommal és szakértelemmel végzi munkáját, és egyáltalán nem foglalkozik politikával. Ám 1938-at írunk, amikor Németország elfoglalja a Szudéta-vidéket. Ladislav Fuks hátborzongató regényéből a hatvanas években csehszlovák film is készült rasszizmusról, kirekesztésről, és arról a bizonyos szellemről, ami kiszabadult a palackból. Gálvölgyi János akkor Kopfrkingl magyar hangja volt, most végre színpadon is eljátszhatja ezt az aktualitásából mit sem vesztett történetet.

Az ölében én - TÁP Színház

Trafó, március 5.

Tihamér öt éves. Születési rendellenességgel él, rossz alvó. Amikor felriad egy-egy rémálmából, átjár a szülei hálószobájába, pedig ez tilos. Nincs sok szabály a családban, de ezek mind arra vonatkoznak, hogy Tihamérnak itt vagy ott nem kéne lennie.

Téli Rege

Radnóti Miklós Színház, március 18.

Egy különleges történet nevezzük mesének, boldogságból, féltékenységből, paranoiából és megbocsátásból összeszőve.

Szépkisnap

Mozsár Műhely, március 24.

Dennis Lumborg egyszemélyes színdarabja először kerül színpadra Magyarországon, Szirtes Balázs fordításában és előadásában. A Szépkisnap a családon belüli erőszak témájához kapcsolódik, azaz egy családapával szembeni vád(askodás) folyamatán halad végig. Ezzel kapcsolatban Szirtes Balázs elmondja, hogy nem a konkrét ügy érdekli, hanem, ami mögötte van: „milyen az, amikor valakit megvádolnak, alaptalanul akár. Mi a feladatunk társadalmilag, mi egyénileg egy ilyen szituációban?”

Frida

Átrium Film-Színház, március 3.

Frida Kahlo szerepét Gryllus Dorka játssza

A Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös produkciója a próza, a zene, a tánc és a videóanimáció egyedi hatásával idézi meg Frida Kahlo életét. A különös sors, a női erő, hit és bátorság, ami a közismert mexikói festőnő életét jellemezte.

 

Abszurdia - Szegedi Kortárs Balett

MÜPA, március 28.

A darab egy elképzelt európai meseország, Abszurdia lakóinak sajátos viszonyaiba enged bepillantást. A táncban elmesélt történetek ironikus hangvétellel, groteszk humorral és naiv lírával reflektálnak a körülöttünk zajló élethelyzetekre, társadalmi problémákra.

Szomjas férfiak sört isznak helyettem

RS9 Színház, március 20.

Versek, dalok, monológok, arról, hogy jártunk - nem jártunk a férfiakkal. Lélekmonológok bővérrel...

A bajnok - Pintér Béla Társulat

Katona József Színház, március 2.

Pintér Béla Puccini librettóját írta át mai történetté, a darab egy Magyarországon játszódó, bizarr szerelmi háromszög története.

Ernelláék Farkaséknál

Debrecen, Páholy Lakásszínház, március 21.

Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs az Ernelláék Farkaséknál c. darabban

"Megpróbálunk magunkról beszélni. A vágyainkról, a kételyeinkről, a szorongásainkról. A hétköznapjainkról, a családról, a gyerekekről, a szüleinkről. Talán ha magunkról beszélünk, sok mindenki másról is beszélünk. Nem vagyunk különlegesek. A problémáink hasonlóak. A dolgok itt vannak körülöttünk csak meg kell ragadni őket, és elmesélni valahogy. Filmen vagy levélben, buszmegállóban vagy telefonon mindegy. Most színházban..." - Hajdu Szabolcs, rendező.