Férfimunka, elnyűgöző minden pillanatban

Merész próbálkozás színre vinni egy olyan darabot, ahol a főhős náci tiszt a szokott sémáktól eltérően pozitív karakterként jelenik meg. Úgy tűnik azonban, hogy hogy Viczián Ottó színészi játéka képes megjeleníteni azt az emberi esendőséget, ami a néző bőre alá hatolva rendkívüli élményt nyújt.

Kocsis István darabja, a Megszámláltatott fák még 1976-ban íródott, azóta a történész- író folyamatosan alakította alapművét. A lényeg azonban nem változott: Ranke, a második világháború náci tisztje egy felbolydult, szörnyű történelmi időszakban kezdi átlátni az egyén sorsán túl a szörnyű gépezet működését. Mindaz, amiben hitt, hazugsággá válik, és ő felismerésébe beleőrül. Vagy tán csak tetteti az őrültséget… Egy biztos: az ember  embersége áll szemben a háborúval és annak valódi céljaival. A végzete elkerülhetetlen, ám addig is, felfegyverzett katonáival fákat számláltat harc helyett.

Groteszk módon éppen a csapatával megszállt faluban, az ellenség soraiban talál rokonlélekre: itt él ugyanis annak a könyvnek az írója mely megfogalmazza azokat a kételyeket, és titkos összefüggéseket, melyek a náci tiszt lelkét is mardossák. Foglyul ejti hát a szerzőt, s meglehetősen furcsa, néha kegyetlen kapcsolat alakul ki a két férfi között.

Csiszár Imre rendező, nem bízott semmit a véletlenre: tűpontos rendezéssel alkotott színházat a színdarabból. A teljes egység megteremtéséhez maga tervezte a díszletet és a jelmezeket, melyek nagyszerűen hangolják a nagyérdeműt a történésekre.

Csiszár választotta főszereplőjének Viczián Ottót, akivel már többször dolgozott együtt. És Viczián ezúttal is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sőt, fölül is múlta azokat. Gyönyörű szerepívet épített fel, melynek során a rideg számító értelemtől az őrületbe hajló kétségbeesésig minden arcát megmutatja. Játékának minden pillanata különleges élvezetet okoz.

A másik főszerepet Lux Ádám alakítja, akinek éppen azért van nehéz dolga, mert karaktere zárt játékot kíván. A kényszerpályán vergődő történész benső harcát apró gesztusokkal tárja a nézők elé. A két alakítás merőben elüt egymástól, ami élesíti a két férfi között húzódó feszültséget, és a groteszk sorsközösséget.

A mellékszereplők közül érdemes kiemelni Kanda Pált, aki feletteséért feltétel nélkül rajongó katonát hív életre rendkívüli lelkesedéssel.

Az Újszínház premierdarabja, a Megszámláltatott fák a színház valódi élményét nyújtja, felemel, letaszít és gondolkodásra késztet. Lenyűgöző színészi játékkal, szokatlan történettel.