A lehetetlennel határos jegyet szerezni a budapesti játszóhelyeken a Fácántánc és A hullaégető című előadásokra, a szegedi közönségnek azonban nem kell utaznia az élményért. Pintér Béla és Társulata januárban érkezik, a Gálvölgyi János főszereplésével színre vitt Orlai-előadást pedig februárban láthatja a szegedi közönség a Kisszínházban. A jegyárusítás ma kezdődik a sikerdarabokra, amelyekkel 2019-ben folytatódik a HétFü színházi sorozat a MASZK Egyesület szervezésében.
A régóta várt Fácántánc Csákányi Eszter főszereplésével január 21-én 19 órától lesz látható a Kisszínházban. Az alkotók igazgató-drámaként határozzák meg a produkció műfaját, és alulnézetből játszott shakespeare-i királydrámaként, dürrenmatti történelmietlen történelmi komédiaként hivatkoznak rá. Mindez persze előrevetíti a társulattól megszokott fanyar humort és képtelen helyzeteket.
A történet egy nevelőintézetben játszódik, ahol „életfogytig” tanulnak és dolgoznak, varrnak cipőt a „gyerekek”. A társadalmi hierarchiát és viszonyokat kicsiben tudja láttatni az alapszituáció, hiszen itt is „Vannak despoták, megalkuvók, talpnyalók, karrieristák; van igazodás, ügyeskedés, kibekkelés és reménykedés; és nem utolsó sorban van az istenadta nép, az ő számlájukra megy az egész.”. Sok humorral felfestett, mégis meglehetősen sötét képet kapunk hazánkról: „áttételesen az elmúlt negyedszázad magyar történelmét látjuk itt kicsiben: a keleti csapatok kivonulnak, a nyugatiak bevonulnak, színleg kiépül a demokrácia, valójában soha; és hiába törekszünk nyugat felé, ott sem
találjuk a helyünk, s megindulunk ismét keletre.” Csákányi Eszter partnerei a szegedi fácántáncban Thuróczy Szabolcs, Stefanovics Angéla, Friedenthal Zoltán, Tokai Andrea, Szakács Zsuzsa, Szabó Zoltán és az író-rendező Pintér Béla lesznek.
Nemes és fajsúlyos alapanyagból vitte színre a Vaskakas Bábszínház és az Orlai Produkciós Iroda A hullaégető című darabot, melyet február 11-én 19 órától nézhetünk meg a Kisszínházban. Gálvölgyi Jánost ezúttal szokatlan, drámai és izgalmas szerepben láthatja a közönség: ő játssza Karel Kopfrkingl karakterét, a prágai krematórium dolgozóját, aki a magával és a világgal elégedett tisztességes kispolgár mintapéldánya. Rajongásig imádja feleségét és két gyermekét, nagy buzgalommal és szakértelemmel végzi munkáját, és egyáltalán nem foglalkozik politikával. Ám 1938-at írunk, Németország elfoglalja a Szudéta-vidéket is, és fokozatosan előbukkan a rendes honpolgár álarca alól
az álszent szörnyeteg, a behízelgő hóhér, akinek fel sem tűnik, hogy már egy párhuzamos világrendet szolgál, melynek javáért magától értetődő természetességgel áldozza fel a hozzá legközelebb álló embereket is.
Ladislav Fuks hátborzongató és időtálló regényéből a hatvanas években kiváló csehszlovák film is készült rasszizmusról, kirekesztésről. Gálvölgyi János akkor Kopfrkingl magyar hangja volt, most színpadon is eljátszhatja a karaktert. „Pazarul hiteles” alakításában „apró, finom hangsúlyváltozásokkal érzékelteti, miként kezd egy jóravaló ember alkalmazkodni az elvárt helyzetekhez, majd teljesen hasonulni a barátja által szajkózott eszmékhez”. Az erős szövegekre és látványos vizuális elemekre épülő előadás „megmutatja az egyén útkeresését a változó társadalom viharaiban”. Gálvölgyi János partnerei Schruff Milán, Szúkenyik Tamás, Ujvári Janka, Ragán Edit, Gergely Rozália és Bora Levente, az örökérvényű kérdéseket felmutató előadás rendezője Pelsőczy
Réka.
