A tévétörténelem legjobb nyomozói

Jócskán van kik közül válogatni, hiszen a sorozatok, tévés alkotások között nagyon gyakori a krimi műfaja. A jó hír pedig, hogy ezzel a hét kiváló elmét felvonultató öt szériával a hétvégén a tévéképernyőn is találkozhatunk.

A tévés detektívek pedig még a nyomozós zsáneren belül is rendkívül széles skálán mozognak: klasszikus rendőrnyomozótól kezdve bogaras magándetektíven át alienek után kutató szövetségi ügynökökig van itt mindenféle figura. De még a nyomozók között sem lehet mindenki egyenlő. Az alábbi hét karakter például mindenképpen a legkiválóbbak közé tartozik.


Aki legalább akkora rejtély, mint amiket megold: Columbo

A Peter Falk által megszemélyesített figuráról egész tanulmányokat lehetne írni, onnantól kezdve, hogy miért olyan célravezető a módszere (ahogy játssza a hülyét, vagy ahogy kifárasztja a célszemélyt a „csak még egy dolog” frázissal), odáig, hogy mindezt miért olyan izgalmas figyelni, annak ellenére, hogy az elejétől kezdve tudjuk (Columbóval együtt), hogy ki a gyilkos.

Ahogy arról ebben a cikkünkben már írtunk, ezzel az utóbbi gesztussal a „whodunit” (azaz ki tette?) krimikkel szemben ez a sorozat honosította meg a „howcatchem”-nek (hogy kapják el?) az alműfaját. De az élvezeti értékhez minden bizonnyal nagyban hozzájárul az is, hogy Columbo maga is ugyanakkora rejtély, mint amik után nyomoz: sosem látjuk a feleségét, pedig nagyon sűrűn emlegeti; állandóan olyan sztorikat mesél a múltjáról, amikről nem lehet eldönteni, hogy igazak-e vagy csak az áldozat behálózása miatt találta ki őket; és sosem árulja el a keresztnevét – saját frappáns válasza szerint egyszerűen az, hogy hadnagy.

Kiszámíthatatlan és lenyűgöző: Luther

John Luther gyilkossági nyomozó sokkal fenyegetőbb figura az elsőre ártalmatlannak tűnő Columbónál – ám az impulzív férfi nagyon sok esetben a gyilkosok (legtöbbször sorozatgyilkosok) mellett leginkább saját magára jelent veszélyt, szinte már az önpusztításig fokozódó megszállottsága miatt, amivel ráveti magát az ügyekre. Jó példa erre a pszichopata gyilkoshoz, Alice Morganhez fűződő viszonya, akivel, miután leleplezte, de rábizonyítani nem tudta az általa elkövetett gyilkosságokat, egy vonzáson és taszításon alapuló játékba kezd.

Forrás: HBO

 

Luther hiába nagyon okos, robbanékony, meggondolatlan, és (annak ellenére, hogy lőfegyverhez szinte egyáltalán nem nyúl) az erőszak sem áll távol tőle – de talán pont ezek az esendőségei hozzák olyan közel a nézőhöz. Na meg az őt megformáló Idris Elba, aki tökéletesen hozza azt az egyszerre elragadó és arrogáns karaktert, akivel kapcsolatban teljesen érthető felettesei hozzáállása, akik sok esetben inkább a problémát, mint a megoldást látják a személyében.

A Luther öt évada az HBO GO-n streamelhető.

Akinek a tragédiája komédiába van rejtve: Monk

Esendőségei vannak szép számmal a Monk – Flúgos nyomozó főhősének, Adrian Monknak is. Az őt megformáló Tony Shalhoubbal szinte már eggyé vált figura egykor a San Franciscó-i rendőrség nyomozója volt, a felesége meggyilkolása után azonban összeomlott, és alkalmatlanná vált a rendes rendőri munkára. Az őt ért trauma hatására a férfi obszesszív-kompulzív zavara (OCD) mellett ugyanis számos fóbiát és mániát is kifejlesztett magában.

Miután azonban Monk három év szó szerinti bezártság után (amikor is nem mozdult ki az otthonából) magánnyomozói minőségben újból részt vehet bűnügyek megoldásában, a vicces krimisorozatban épp ezek a fóbiák és mániák szolgálnak a legfőbb humorforrásul. Ez a kettősség pedig többféle értelemben is végigkíséri a szériát, hiszen ami a karakter legnagyobb gyengeségének tűnik, azaz az OCD, az teszi a leginkább alkalmassá arra, hogy olyan kiválóan oldja meg az eseteket – hiszen kényszerbetegsége arra is kiterjed, hogy kényszeresen pontosan figyeljen meg mindent.

Akik tudják, hogy az igazság odaát van: Mulder és Scully

A tizenegy évadot és két nagyjátékfilmes folytatást megért X-akták a krimi műfaját a sci-fivel házasítja össze – és ami miatt mindez még azokat is elvarázsolja, akiket amúgy taszítana az űrlények, vámpírok, farkasemberek, szellemek és egyéb természetfeletti dolgok témája, az egyértelműen a sorozat két főhőse, illetve a köztük kialakuló kémia.

Az elején Mulder – személyes tragédiája miatt – megszállott UFO-hívő, míg Scully vérbeli tudós. Közös munkájuk során azonban nemcsak érzelmileg kezdenek el közelebb kerülni egymáshoz, de a két karakter világlátása is kezd egy kicsit hasonlítani a másikéra. Fox Mulder, az összeesküvés-elméletek fanatikus rajongója egyre észszerűbben viselkedik, és nem feltétlenül vizionál minden lerobbant kocsi mögé UFO-támadást, a csökönyösen szkeptikus Dana Scully pedig egyre többször látja be: van, hogy az igazság tényleg odaát van.

Cohle és Hart: az igazi detektívek

A True Detective című antológiasorozat első évada annak idején igazi szenzáció volt, és visszahozta azokat az időket, amikor még valódi eseményszámba ment egy-egy epizódpremier, és másnap mindenki a látottakról beszélt (csak ez a beszélgetés 2014-ben már jórészt a közösségi médiában zajlott). Az X-aktákhoz hasonlóan – főleg így pár év után visszatekintve – a cselekmény előrehaladtával itt is sokkal fontosabbá vált a két főhős személyisége és viszonya, mint a megoldandó rejtély maga.

Forrás: HBO

 

A kiábrándult nihilista, a rendkívül intelligens, de súlyosan alkoholfüggő Rust Cohle és új társa, az elsőre vidéki átlagbunkónak tűnő Marty Hart között folyamatos a feszültség, és részről részre egyre több rétegüket ismerjük meg – mely folyamat során az is nyilvánvalóvá válik, hogy melyikük is valójában a bárány, és melyikük a (báránybőrbe bújt) farkas. A két karakter szerepében pedig öröm volt nézni a teljesen átlényegülő, addig inkább filmszínészként ismert Matthew McConaugheyt és Woody Harrelsont. Valószínűleg az ő játékuknak volt köszönhető, hogy annak ellenére, hogy a True Detective második és harmadik évada (amelyekben már nem szerepeltek) is kiemelkedő minőséget képviselt, egyik sem tudott olyan népszerűvé válni, mint az első.

A True Detective mindhárom évada elérhető az HBO GO-n.


(via Looper)