Hihetetlen, de már 20 éves Az ötödik elem

PORT.hu

Aki szereti a sci-fit, Bruce Willis kultikus akcióvígjátéka mellé megnézheti a District 9-et, a Végjátékot és a Solarist is.

Hétfő: Star Trek

Kétféle sci-fi rajongó létezik. Az egyik szerint az „új Spielberg”-nek kikiáltott J.J. Abrams 2009-ben tönkretette a patinás Star Trek franchise-t. A másik szerint viszont (és közéjük tartozom én is) bőven ráfért már a naftalinszagú Trekkie-filmekre a vérfrissítés, hiszen A Jedi visszatér óta nem volt nézhető space fantasy kaland a mozikban. Utólag persze már tudjuk: a Star Wars-elemekkel feldúsított Star trek valójában csak Abrams felkészülőmeccse volt a Star Wars 7-hez.

Azt, hogy az új Star Trek is egy Star Wars-film, a vak is láthatja! A nyitójelenetben a gonoszok hadihajója össztüzet zúdít egy kisebbre, ezután megismerjük a főhőst, a csillagok közé vágyódó farmerfiút, aki találkozik egy bölcs öreggel, aki ismerte az apját, még a háborús időkből. Az öreg egy kocsmai verekedés után belerángatja a fiút a nagy kalandba: meg kell akadályozni a gonoszokat, nehogy még több bolygót robbantsanak fel a pusztító szuperfegyverükkel. Hősünk jön, lát és győz, ezért a film végén teleaggatják kitüntetésekkel. Viszont a csinos lány, aki miatt ezt az egészet bevállalta, végül nem az övé lesz, hanem a legjobb haverjáé, akivel a film alatt végig heccelték egymást. Na ez az igazi Csillagok háborúja-remake, nem Az ébredő Erő!

Kedd: Végjáték

Orson Scott Card 1985-ös Végjáték című regényéről évtizedeken át azt tartották Hollywoodban, hogy megfilmesíthetetlen. Persze ugyanezt mondták a Gyűrűk Uráról és a Trónok harcáról is, aztán amikor mindkét fantasy eposzból dollármilliókat termelő franchise lett, valaki 2011 környékén kitalálta, hogy a Végjátékot is ideje lenne leporolni.

A 2013-as végeredmény igencsak felemás lett. A hardcore sci-fi rajongók továbbra is azt vallották, hogy a Végjáték megfilmesíthetetlen, mert a rovarlények ellen küzdő gyerekkatonák története csak leírva izgalmas, blockbusternek unalmas. Viszont ha már úgy alakult, hogy blockbuster lett belőle, akkor a rendezést nem a kutyaütő Gavin Hoodra kellett volna bízni, aki a díjnyertes Tsotsi óta nem forgatott semmilyen értékelhetőt. Mások viszont kifejezetten örültek annak, hogy végre régi vágású sci-fik is készülnek Hollywoodban, ráadásul a jó öreg Harrison Forddal a főszerepben, aki legalább ezzel is gyakorolt egy kicsit a Star Wars 7-re. Jelenleg viszont nincs napirenden, hogy mozifilm készülne a Végjáték folytatásaiból, A holtak szószólójából, a Fajirtásból és a többi regényből.  

Szerda: Az ötödik elem

Ugye milyen hihetetlen, hogy a filmtörténet legjobb sci-fi akcióvígjátéka már 20 éves?!? Pedig mintha csak tegnap lett volna, amikor a furcsa nyelven karattyoló Milla Jovovich beleesett az atlétatrikós Bruce Willis repülő taxijába, hogy aztán Ian Holm és Chris Tucker segítségével legyőzzék a gonosz Gary Oldmant és megmentsék a világot!

Luc Besson sci-fije az első perctől az utolsóig zseniális, mivel nagyon ügyesen gyúrta benne össze a Bruce Willis-filmeket, a Star Wars-trilógiát, a Szárnyas fejvadászt és a francia képregényklasszikusokat. Utóbbiak közül Jean-Claude Mézières és a Valérian et Laureline-sorozat képi világa volt legnagyobb hatással Bessonra. Olyannyira, hogy a Les Cercles du pouvoir című albumból a rendező egy az egyben átvette a repülő autókkal zsúfolt nagyvárost és a taxisofőr főhőst is (Korben Dallas nála eredetileg rakétagyári munkás volt). Csak sajnos Mézières nem kapott mindezért concept art kreditet a filmben.

Bessonnak valószínűleg sokáig lelkiismeret-furdalása volt emiatt, hiszen az idén nyáron mozikba kerülő Valerian és az ezer bolygó városa című sci-fijét már konkrétan Mézières képregényeiből forgatta le.

Csütörtök: District 9

A District 9-et 2009-ben sokan az évtized legjobb sci-fijének kiáltották ki, az addig ismeretlen, dél-afrikai Neill Blomkampot pedig a keblére ölelte Hollywood, amiért az apartheid rendszerből és a bevándorlók problémájából egy meglepően olcsó és meglepően okos sci-fit forgatott. A District 9 ott kezdődik, ahová általában az inváziós sci-fik el sem jutnak: megjönnek az űrlények egy nagy repülő csészealjjal, de lezuhannak a zsúfolt Johannesburg mellett. Megjavítani már nem tudják a gigantikus járművet, így űrhajótörött menekültekké válnak egy idegen országban.

A kormány jobb híján a városi nyomornegyedet, vagyis a címbéli 9-es körzetet jelöli ki nekik, ami így 20 év alatt no go zónává változik, ahol a bádogviskókban tengődő rovarlények konzervkajára cserélik a pusztító szuperfegyvereiket és minden mást is, lassan végképp lemondva arról, hogy valaha is hazajutnak. A film zsenialitását a mai napig az adja, hogy az elején, a dokumentumfilmes stílusban felvett jelenet teszetosza állami hivatalnoka a film közepétől igen látványosan változik át valami egészen mássá - itt derült ki a fél világ számára, mennyire jó színész az addig totálisan ismeretlen Sharlto Copley.

Péntek: Solaris

Andrej Tarkovszkij és a szovjet filmipar válasza a 2001: Űrodüsszeiára. A történetet Stanisław Lem azonos című regényének átdolgozása. Az űrbe kilépő ember először veszi fel a kapcsolatot egy idegen létformával. Ami (vagy aki?) ez esetben egy bolygónyi plazmaóceán, ami képes arra, hogy az elfojtott emberi emlékek alapján csupa olyan személyt teremtsen az űrhajóra a semmiből, akik valaha fontosak voltak a kozmonauták életében - ebből pedig akad némi bonyodalom.

A főszereplő pszichológus (Donatas Banionis) például folyamatosan öngyilkos exneje hasonmásaival találkozik, ám ez az idő múlásával egyre elviselhetetlenebb lesz a számára. Érdekes módon Lem utálta a Tarkovszkij-féle filmváltozatot, mivel szerinte felháborítóan tudománytalan lett az eredeti regényhez képest.

2017. március 23.A kedvenc filmes irodáink Sosem indulnak ki jó dolgok az open space irodákból. Jó esetben csak némi lopást szülnek.
x