Csongor és Tünde



A VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZ előadása

Tragikus költemény

Író: Vörösmarty Mihály
Rendező: Vladiszlav Troitskiy

Színész:
Csongor - Száraz Dénes
Tünde - Szűcs Kata
Balga - Juhász Illés
Ilma - Bodnár Vivien
Mirigy - Závodszky Noémi
Ledér - Palla Szabina
Kurrah - Budaházy Árpád
Berreh - Gulyás H. Sándor
Duzzog - Madár Tamás
Éj - Drahota Andrea
Kalmár - Bata János
Fejedelem - Szabó Gyula
Tudós - Kozáry Ferenc
Ének:
Jónás Andrea
Király Anna

Tánckar: Cserta Gábor, Fekete Krisztina, Fister Andrea, Gál Gergely, Lőrincz Máté, Máhr Dalma, Molnár László, Nagy Attila, Sümegi Petra, Szakál Attila, Tombor Tímea, Turcsányi Ágnes
Díszlet: Perovics Zoltán
Jelmez: Bánki Róza
Zenei vezető: Döme Zsolt
Dramaturg: Kozma András
Koreográfus-asszisztens: Fekete Krisztina
Rendezőasszisztens: Láposi Réka
Rendező munkatársa: Kozma András
Ismertető:

Vörösmarty halhatatlan történetének közép-pontjában Csongor út- és boldogság-keresése áll: Csongor folyamatosan keresi, kutatja Tündét, a Földre leszállt, majd a gonosz Mirigy miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki - valamikor - az övé lett.
Miközben Csongor bolyong a földi tereken, a hármas útelágazáshoz érve találkozik az emberiség allegórikus figuráival, akik a polgári világ háromféle kiteljesedési lehetőségét jelképezik: a Kalmár a polgári világ haszonelvűségét, a pénz mindenhatóságát, a merkantili szellemet szimbolizálja; a Fejedelem a Napóleon-kultusz jelképe, a világot leigázni tudó emberi erőt példázza; a Tudós pedig a felvilágosodás racionalizmusának jelképe, az ész mindenhatóságába vetett hit kifejezője, s egyúttal a Hegel által előrevetített nem-művészi korszak képviselője is. A felkínált lehetőségek tévútnak bizonyulnak, mindhárom allegorikus szereplő reményeiben megcsalattatva, kisemmizve érkezik vissza a kiindulópontra.