Színház

EMKE - volt egyszer egy kávéház...

színmű, magyar, 2012.

Értékelés:

7 szavazatból
Szerinted?

"Hétre ma várom a Nemzetinél, ott, ahol a hatos megáll. Szemben az EMKE cigánya zenél, ha nem jön el, szívem, de fáj..." A Lajtay Lajos-Békeffy István szerzőpáros 1928-as operettkupléjának helyszínén, a mai Blaha Lujza tér legendás szórakozóhelyén játszódik a Thália Színház és a Café Budapest közös bemutatója. Garaczi László új művében a múlt század húszas éveiben járunk, május van, szerelmek szövődnek, és szól a zene.

A múlt század húszas éveiben Budapestet még a mainál is pezsgőbb éjszakai életű helyként kell elképzelni. Az egyik legfelkapottabb szórakozóhely akkoriban a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán álló EMKE volt, amely kávéháza révén egyszerre volt információs csomópont, vendéglője miatt kulináris értékekben gazdag vendéglátóhely, kabaréja és az akkori kortárs könnyűzene legminőségibb szeletét jelentő cigányzenészei okán pedig "buliközpont". Garaczi László - egyebek mellett a Pompásan buszozunk című kultregény szerzője - a Café Budapest és a Thália Színház felkérésére ezt az emblematikus "üzemegységet" választotta legújabb színdarabja színhelyéül és témájául. Az EMKE tulajdonosa által meghirdetett prímásverseny körül bonyolódó cselekményt Bagó Bertalan rendezi, olyan nagyságokkal a főbb szerepekben, mint Cserhalmi György és Gubás Gabi.

A(z) Thália Színház előadása

Stáblista:

Szereplők

Koltóy főhadnagy (Wassermann Móric, az EMKE tulajdonosa)
Olga (Fruzsina, Móric felesége, Rácz néni)
Paulina (Irma, kasszírnő, Bonga, Drégely hadbíró)
Janka (Rácz Gabi prímás, Clara Ward, hercegnő)
Vasadi (- Wassermann) János (Trilla)
Agyibagyi (Járomi doktor, Fuvaros)
Altiszt (Hibácskai pincér, Egy vendég, Rácz bácsi)
Buláki (Durmoll, Farkas Pali)
Cséri (Muki, Rácz Pista, Rácz Gabi apja, Oroszlán Gyula, Atus)

Hozzászólások

túzok77 2013 jan. 05. - 12:01:56
A darab és az elõadás az utóbbi évek egyik legkimagaslóbb színházi terméke a Száz év magány - Víg, A szerelmes hal - Pesti Magyar, a Wojczek – Katona, Equus - Thália (!) és még egy-két (nem sok) darab társaságában.
Garaczi László darabja fantasztakusan jó, remek rendezés, parádés alakítások.
Vigyázni ám a kritikákkal: manapság a gagyi a trendi, és iszonyúan nyomul a színházakban is. A valaha papírra vetett legostobább kritikát (Csáki Judit) olvastam pl. a revizor-on (ahogy mondom!), és ez nyilván tudatos: helyet csinálni a még több gagyinak.