Három a kislány

daljáték

A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ előadása

Zeneszerző: Heinrich Berté, Franz Schubert
Fordító: Harsányi Zsolt
Átdolgozta: Harangi Mária, Romvári Gergely
Rendező: Harangi Mária

Színész:
Schubert, zeneszerző - Derzsi György
Schober, költő - Domoszlai Sándor
Tschöll papa - Benczédi Sándor
Tschöll mama - Németh Judit
Édi - Halas Adelaida
Hédi - Bodnár Vivien
Médi - Gál Gabriella
Lucia Grisi - Cecília Lloyd
Nowotny - Kuna Károly
Vogl, tenorista - Szécsi Máté
Ottenwahl, karmester - Gula Péter
Thörrenfeldberger, festő - Máté P. Gábor
Susenmayerhoff, festő - Keresztes Gábor
Scharntorff, finn nagykövet - Joós László, Markku Köngas
Dr. Rinna - Ónodi Gábor
Bella, vendég - Koncz Eszter
Felszolgáló, cukrászné, vendég - Soltis Eleonóra
Vendég, zsandár - Szűcs László, Subi Zoltán
Vendég - Kelemen Márta
Fogadós, vendég - Jenei Zoltán

Díszlettervező: Romvári Gergely
Jelmeztervező: Pető Beatrix
Rendezőasszisztens: Kőváry Ágnes, Jenei Zoltán
Ismertető:

Franz Schubert az osztrák zene kiemelkedő személyisége, már hat éves korában komponálni kezdett. A bécsi udvarban Salieri mester tanítványa volt, majd független, szabad művészként próbált élni. Életében kevés elismerésben részesült, üzleti érzéke s magabiztossága sohasem volt elég az érvényesüléshez. A "klasszikus-romantikus" Schubert máig népszerű melódiáiból, Heinrich Berté alkotta meg a Három a kislány című daljátékot, mely idillikus képet rajzol a korabeli bécsi életről, s a zeneszerző személyéről.

Heinrich Berté, Magyarországon született operettkomponista legnépszerűbb színpadi műve lett e daljáték, melynek bemutatói az Operaházban és a Vígszínházban is igazi sikerszériát indítottak el. A közönség imádta a bécsi, biedermeier hangulatú, bájos, nosztalgikus előadást, melyben a legkiválóbb művészek játszottak. A daljátékban, három eladósorban lévő fiatal lány kezéért versengenek a kérők, köztük Franz Schubert is. A történet szerelmesen egyszerű s bolondosan fiatalos, nem hiányoznak az operett-mesék karakterfigurái: a romantikus ifjú lányok, az őket terelgető szülők, a délceg, vagy épp félszeg udvarlók. Nem véletlenül kerül elő újra és újra a daljáték, hiszen annak meséje, karakterei és zenéje, igazi időutazást jelentenek egy eltűnt, örökszép csipkerózsika-világba.
Bemutató időpontja: 2006. november 10., Veszprémi Petőfi Színház