Színház

Ingyenélők

vígjáték, magyar, 2015.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

Hazafias érzelmekkel manipuláló szélhámosok, őket múltjukkal zsaroló csalók, naiv fiatalok és őket szégyentelenül kihasználó felnőttek. Boldogság, vagy legalább boldoguláskeresés. Kis magyar valóság. Az évszám az 1870-es évek. A helyszín: Pest-Buda. A műfaj: vígjáték. A szerző a kor egyik legizgalmasabb drámaírója, egy ideig katolikus pap és teológiai professzor: Csiky Gergely. Mikszáth Kálmán így jellemezte: "...merész kézzel, éles megfigyeléssel nyúlt be az élő magyar társadalomba, egy sereg pompásan kidomborított, vérből és húsból való alakot vonultatott fel a színpadra."

"A valódi drámaíró csak saját korának tükre lehet, utat kell törnie, korának ízlését kell szolgálnia, finomítva és nemesítve azt, korának mozgató eszméit, bajait és erényeit kell feltárnia" - fogalmazta meg Csiky Gergely ars poeticáját, amit annyival kell kiegészítenünk, hogy a valódi dráma túléli szerzőjét, és az utókorhoz is szól, mert évtizedek, évszázadok múlva is aktuális. Csiky Gergely 1874-től a Nemzeti Színház házi szerzője volt, a drámaírói technika és formaérzék már kezdetektől fogva jellemző volt a fiatal pap munkáira.

A Nemzeti akkori igazgatója, Szigligeti Ede támogatta, meglátta benne az új, termékeny tehetséget, aki eredeti magyar színművekkel látta el évtizedekig a magyar színházakat. Szigligeti Ede halála után a Nemzeti szintén legendás igazgatója, Paulay Ede segítette színpadra Csiky Gergely munkásságának legjavát. Minél nagyobb sikere volt íróként, minél több szállal kötődött a színházhoz, annál nehezebb volt megfelelnie egyházi elöljárói elvárásainak. Ezért 1880-ban kilépett az egyházi rendből, később áttért az evangélikus vallásra és megnősült.

Abban az évben mutatták be a Nemzeti Színházban A proletárok című színjátékát, amelyet később Ingyenélők címmel játszottak többnyire. A főszereplő Prielle Kornélia a premier napján kijelentette, hogy nem lép fel, mert úgyis megbukik a darab. Másnap viszont a lapok óriási sikerről számolhattak be: "Siker... lelkesedés... zajos tapsvihar... A szerző a hazai talajból merítette most tárgyát, a talaj nagyon hálásnak bizonyult neki." Csiky Gergely, akinek ezt a darabját csak a Nemzetiben 137-szer játszották, ezzel a belépővel a magyar színpad első igazi sikerszerzője lett...

Mikszáth Kálmán írta a szerzőről: "...merész kézzel, éles megfigyeléssel nyúlt be az élő magyar társadalomba, egy sereg pompásan kidomborított, vérből és húsból való alakot vonultatott fel a színpadra."

A(z) Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2015. február 21., Nemzeti Színház

Stáblista:

Szereplők

Szederváry Kamilla
Zátonyi Bence
Mosolygó Menyhért
Timót Pál
Darvas Károly
Bankó Béni
Elza (a neje)
Tulipán (szabó / Mákony Bálint)
Tulipánné (Mákonyné)
Borcsa (szakácsné)
Ordas Péter (Házmester)
Klimóczi Endre
Mákony Zelma

Alkotók

Hozzászólások

s4nlara 2015 márc. 04. - 10:23:56
Várakozásaimon felül teljesített az elõadás! Ha nagyon akadékoskodó akarok lenni, akkor a darabot mondanám gyengének. Ebbõl többet nem nagyon lehet kihozni. Az átmentés "evilági" formába sikerült, ami már alapból nagy érdem.
Mondják, hogy nagyon aktuális...szerintem az érdekházasság ilyen formája már nem. A pénzszerzés bármi áron viszont igen.
Színészek közül dicsérem Tarpai Viktóriát, Tóth Lászlót, Bodrogi Gyulát.
Tetszett még, hogy közeli szemlélõi lehettünk az elõadásnak (Gobbi Hilda Színpad).
Szóval ajánlom a kedves nézõk figyelmébe!