1773-ban, az ifjú Paul Philippe Gudin, Voltaire ajánlásával, titkári munkára jelentkezik Pierre Augustin Caron de Beaumarchais úrnál, aki éppen a Sevillai borbély című műve bemutatójára készül. Gudin hamarosan nem csak Beaumarchais alkalmazottja lesz, hanem különösen viharos életének bizalmasa is. Valaha Beaumarchais apja, egy órásmester, azt szerette volna, ha fia továbbviszi a családi üzletet, neki azonban merőben más tervei voltak. Vezetéknevét első felesége földbirtoka révén vette fel, később nemesi címet is vásárolt magának. Tehetséges színpadi szerző volt. A sevillai borbély mellett a Figaro házassága is az ő nevéhez fűződik. Beaumarchais ezzel együtt titkosügynökként is tevékenykedett (támogatta az Egyesült Államok létrejöttét), de volt fegyverkereskedő, könyvkiadó, sőt fegyenc is. Életét viszályok, kémbotrányok, bírósági perek és forradalmak kísérték.