Hollandiában él egy filmes, akinek legnagyobb szenvedélye, hogy megőrizze a múltat, a filmkészítés hőskorát idéző "leleteket". Az Amszerdami Filmarchívum adott otthont annak a ritka gyűjteménynek, amely az 1905 és 1915 között készült nitrofilmre forgatott filmekből áll. Peter Delpeut ezt a gyűjteményt keltette életre, ezeket a csodálatos hangulatú, a nitro természetéből fakadóan egyedi finomságú, különös színezésű, rendkívül érzékeny etűdöket kötötte egy csokorba. A keretet tizenkilencedik századi operafelvételek zenéje adja, Gigli és a többiek közreműködésével. A dramaturgia pedig a hajdani némafilmek tematikáját követi fejezetekre bontva: Szenvedély, Csók, Gyűlölet, Elhagyatva, Párbaj, Búcsú, Halál és így tovább. Az ember nem is gondolná, hogy már ekkor, a legeslegkezdetibb fázisban is a tehetség milyen őszintén, szépen, finoman jelenik meg a filmen, hogy már ekkor is létezett a "szuperközeli", hogy már ekkor is voltak "modern színészi eszközök". A film szépségét még az is fokozza, hogy megőrzi azokat a nitro-tekercseket is, amelyek a nitro természetéből kifolyólag néhol már roncsolódtak. Gyönyörű, lírai etűd a filmezés egy örökre eltűnt korszakáról.