Augusto Scribani tizennyolc év után elhagyja a pszichiátriai klinikát. Nem tud kapcsolatot teremteni sem a külvilággal, sem a családjával. Csak unokája, a kilencéves Rosa fogadja szeretettel a "bolond" nagypapát. A "Commedia all'italiana" első számú képviselőjének utóbbi filmjeiben a hangnem meglehetősen elkomorult, ennek ellenére némi reményt még mindig felcsillant az emberi kapcsolatok lehetőségére.