Kilencen, mint a gonoszok

  

vígjáték 2 részben

A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ előadása

Író: Horváth Péter
Rendező: Léner Péter

Színész:
Fekete Salamon, öreg zsidó ember - Sztankay István
Magda, lánya ennek - Vándor Éva
Jenő, Magda férje - Mihályi Győző
Áprilka, a lányuk - Ullmann Mónika
Rezső, a szomszéd - Besenczi Árpád
Lici, Rezső felesége - Kocsis Judit
Franklin Benjamin, másik öreg zsidó - Bodrogi Gyula
Nővérke, akit Sándornak hívnak - Sághy Tamás
Lakatos, antiszemita - Háda János

Dramaturg: Duró Győző
Szcenika: Éberwein Róbert
Zenei szerkesztő: Herczeg László
Jelmez: Vágó Nelly
Díszlet: Horgas Péter
Asszisztens: Gábor Anna
Ismertető:

Annyit elárulhatunk, hogy a darabnak valóban kilenc szereplője van, de hogy gonoszok-e, azt döntse el a kedves Néző! Az is tény, hogy közülük négy és fél zsidó, négy és fél pedig nem az, de a két táboron belül már korántsem ilyen tiszta a képlet. A zsidók között akad, aki csodarabbinak képzeli magát, s mindenáron összetartaná a kiválasztott népet, akad "talált zsidó", aki emlékezetét, nevét, személyiségét, vallását is elveszítette a Tolbuchin körúton, akad hitehagyottnak kikiáltott, apja által kitagadott asszony, illetve egy "kóser fizikatanár", aki az Írás helyett a fény kettős természetét és Schrödinger kvantummechanikáját magyarázza. A "gojok" között pedig találunk olyat, aki "nem zsidó, de annak vallja magát", találunk meggyőződéses antiszemitát, találunk zsidó családba nősült, de oda soha be nem fogadott férfit, továbbá olyat, aki az érzéki örömöket és az anyagi hasznot sokkal többre tartja bármiféle erkölcsi korlátnál vagy vallási hovatartozásnál. Az egyetlen félzsidót pedig csak "a logopédia avantgárd útja" érdekli...

Ami pedig e nevezetes társaságot összehozza, nem más, mint egy titokzatos, nagy lakás a Síp utcában, amelyben az egykori lámpa- és csillárkereskedő, Fekete Salamon vélt küldetése szerint a frigyládát, a családi szóbeszéd szerint viszont elrejtett vagyonát őrzi. Itt gyűlnek össze a tulajdonos 75. születésnapjának megünneplésére a lakásból rég kitiltott rokonok, szomszédok és idegenek - természetesen mind valamilyen hátsó szándékkal: van, aki csak családi megbékélésre áhítozik, más titkos szerelmi kalandot remél, megint más az eldugott kincsre vágyik, s olyan is akad, akinek a lakásra fáj a foga...

Horváth Péter fergeteges komédiája a József Attila Színház 2001. évi vígjátékpályázatának egyik díjnyertes darabja. A humor szikéjével boncolgatja korunk legkényesebb kérdéseit: könnyek között kacagtatva szól identitásról és asszimilációról, önmagunk és mások, illetve a másság vállalásának és elfogadásának örök viszontagságairól.
Bemutató időpontja: 2002. október 26., József Attila Színház