Lili bárónő

A Lili bárónő Huszka Jenő legismertebb, legtöbbet játszott operettje. Két évig dolgozott rajta, míg végül 1919-ben elkészült. Azért is tartott ennyi ideig, mert állandó szerzőtársa, a librettót író Martos Ferenc (akivel közösen írták a Bob herceget és a Gül babát is) időközben Svájcba költözött, és a librettó a postai forgalom függvényében alakult, ami meglehetősen nehezítette a közös munkát. Végül azonban csak elkészült a darab, tomboló siker, és ez diadalmenet egészen a mai napig tart. A történet nem különösebben bonyolult, ahogyan az egy operettől el is várható. Gróf Illésházy László apja után egy gyönyörű kastélyt és rengeteg adósságot örököl. Nincs más választása, eladja a kastélyt az újgazdag Malomszegi bárónak, és - egy félreértés következtében - elszegődik komornyiknak a saját kastélyába, ahol beleszeret az új tulajdonos lányába, Lili bárónőbe. Malomszegiék nem tudják, hogy az inasuk a gróf, Lili azonban így is viszontszereti Illésházyt. A problémát Clarisse művésznő jelenti, aki ugyancsak Illésházyba szerelmes, és ezért elhiteti Lilivel, hogy a gróf neki (is) csapja a szelet, de az igaz szerelem végül legyőzi az ármányt. A Lili bárónő a magyar színházak állandó repertoárdarabja. Akik a színművet magát nem ismerik, azoknak is bizonyára ismerősen csengenek az olyan klasszikus operettdallamok, mint az Egy kis cigaretta, valódi finom vagy az Egy férfi képe van a szívem közepén.
A kecskeméti színház előadását Harangi Mária rendezi, aki számos zenés produkciót készízett már. Lili szerepében Galambos Lillát, illetve Zavaros Eszter opera szakos hallgatót, gróf Illésházyként pedig Egyházi Gézát, továbbá Bot Gábort láthatja majd a közönség.
Bemutató időpontja: 2009. október 16., Kecskeméti Katona József Színház