1968-at írunk, amikor a híres szerzetest, Pio atyát a halálos ágyán láthatjuk. Egy vatikáni küldött érkezik hozzá, hogy meggyóntassa. A látogató a beszélgetés során betekintést nyer Pio atya életébe. Minél többet tud meg a haldoklóról, annál biztosabb benne, hogy szent emberrel van dolga. Láthatjuk a gyermek Piót, amikor megjelennek az első látomásai és a pillanatot, amikor elhatározza, életét Istennek és az egyháznak áldozza. 1918-ban, miután belép a szerzetesrendbe, megjelennek testén a keresztre feszített Jézus véres sebei, a stigmaták. A csodának hamar híre megy. Az egyház először fenntartással fogadja az esetet és a kapucinus szerzetes felettesei tíz évre megtiltják, hogy misét tartson. Az atya odaadó jótékony tevékenysége a szegényekért és a rászorulókért, illetve különleges jövendőmondó képessége (Karol Wojtylának, a későbbi II. János Pálnak is megjósolta a pápaságot) világszerte egyre nagyobb visszhangot kelt.