A cigány nő hívta be magához először a hónapok óta magányos másikat, aki a falu szemében nagyot bukott válása utáni látványos elszegényedésével. Azelőtt nem beszéltek, csak látásból ismerték egymást, nem volt mit szólnia az önállóság morzsájával sem rendelkező fiatal roma nőnek az autón járó gazdag leszbikusokhoz és fordítva, hiába, hogy csak harminc ember élt a faluban. Valahol itt kezdődik a történet.

Zsákfalu. Valamikor egy kiköltöző leszbikus közösség települt ide. Ma már csak néhányan maradtak lent. Egyikük elszegényedve ugyan, de egy igen értékes házban lakik. Ő az, aki beleszeret a szegénysorsú, roma szomszédasszonyába, M.-be. M-annak ellenére, hogy heteroszexuális és alkoholista, bántalmazó férje veri, gyámhatósággal fenyegetőzik, a falu pedig most már nem csak származása miatt veti meg - viszonozza a szerelmet. "Soha nem szerettek még önmagamért"- mondja. Arra vár, hogy férje elmenjen és ő végre átköltözhessen három gyerekével a szerelméhez.