Bóly az egykori dél-baranyai sváb falvak egyik gyöngyszeme. Története a késői kőkorba nyúlik vissza. A török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett, majd 1703-ban a törökök kiverésében jelentős érdemeket szerzett Batthyány Ádám gróf tulajdonába került. A kialakuló uradalmi központot Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be, akiknek utódai ma is lakják e települést. A XIX. század végén a falu és az uradalom - házasságkötés révén - a Mountenovo hercegi család birtokába került és maradt 1945-ig. A II. világháború után a Németországba kitelepítettek helyére felvidéki és bihari magyarok érkeztek. A Batthyányak-Mountenuovok idején alakult ki a település mai arculata, ligetes, széles utcáival, közterületeivel. Ekkor lett térségi központtá, vált híressé kézműipara, így például a mindennapi használati tárgyak mellett nevezetessé vált mézeskalács-sütés, gyertyaöntés vagy a szomszédos nagynyáradi kékfestőkészítés.