Nagyon véres szerelmi történet

Bakancslistához adom
Er piu: storia d'amore e di coltello
olasz történelmi dráma, 101 perc, 1971

Értékelés:

10 szavazatból
Szerinted?

Rómában vagyunk, a múlt század elején, ahol a halárusok és a mészárosok állandó harcban állnak egymással. És bizony hamar előkerül a kés is, különösen, ha egy szép nő kegyeiről van szó.

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
6/10
Dalmát febr. 09. 18:23:22 6/10
Tragikomikus történet arról az időszakról, amikor még méretes zsebkésekkel járkáló vagányok uralták Rómát. Jóval később Scorsese hasonló történetet mesélt el a New York bandáiban, csak véresen komolyan, jobb színészekkel és majd' 3 órában. Ez egy jóval olaszosabb mese, kevésbé epikus, és a szereplők hibáikkal együtt is szerethetőbbek. Itt valahogy azt érezzük, hogy a rivális vagányok, a piti kis bűnözők és a rendőrök, sőt még az uzsorás spicli is egy család tagjai, és a kések helyett időnként elég gyerekesen (pl. kövek hajigálásával) rendezik ügyeiket.
Sergio Corbucci persze nem egy Scorsese, de azért olyan klasszikusokat köszönhetünk neki, mint a Django, A halál csöndje, az És megint dühbe jövünk vagy a Kincs, ami nincs, ráadásul olyan kevésbé ismert remekművek is akadtak a repertoárjában, mint a Celentano és Anthony Quinn főszereplésével készült Blöff.
Ha már Celentano a főszereplő, akkor két dalt is előad a filmben, és akik kedvelik az olasz Elvist, azoknak ezúttal sem okoz csalódást.
A Nagyon véres szerelmi történet nem egy kiemelkedő alkotás, de szerintem a készítőknek nincs miért szégyenkezniük, kicsit talán itt-ott színpadias, drámának nem elég drámai, vígjátéknak nem elég humoros, de valahol egy nagyon emberi mozi, ezért számomra kedves.
A cím ne riasszon el senkit, annyira azért nem véres, mint mondjuk egy Argento-film vagy akár Damiano Damiani maffiatörténetei. Azt nem mondhatnánk, hogy az Adriano Celentano-Claudia Mori házaspár között izzik a levegő, de szép párt alkottak színpadon és filmben is.