Fazekas Mihály

Fazekes Mihály
született:1766.január.6(Debrecen)
meghalt:1828.február.23(Debrecen)

1766-ban született jómódú családban. Apja állatorvos volt. Iskoláit szülõvárosában kezdte meg; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. 1781. április 20-án a Debreceni Református Kollégium hallgatói közé lépett; tanára volt P. Szathmáry István, Hatvani István, Varjas János és Sinai Miklós. Azonban valami mellõztetés miatt összezördült tanáraival, és 1782. április 16-án beállt a 84. lovasezredbe önkéntes közlegénynek; ott volt századával a török háborúban; de nem vett az egész hadjáratban részt, mert ezrede csak mint kisegítõ rendeltetett Moldvába 1790 tavaszán. Részt vett a francia háborúban is, s a Rajnánál harcolt, s ekkor rövid idõ múlva fõhadnagyi rangot nyert. Azonban szelíd, csendes, magába vonult természete nemigen kedvelte a harci életet, és 1796-ban örömmel vált meg a megunt rossztól.

Harmincévesen visszatért és szülõvárosába, ahol a mezõgazdálkodásnak élt, és mint városi és kollégiumi pénztárnok hivatalnokoskodott. Kiadta a Magyar Füvész könyvet. Megírta a Lúdas Matyi elsõ változatát, majd késõbb átdolgozta és kiadta Bécsben. Családi életérõl nagyon keveset tudunk; feleségül vette Weszprémi István, a híres debreceni orvos egyik leányát, aki gyermek nélkül nemsokára özvegyen hagyta, majd Fazekas egyik nõvére társaságában lakott. Különösen szerette a botanikát, és emellett verselgetett is. A füvészetre két sógora, Földi János és Diószegi Sámuel buzdították. 1807-ben egyházi gondnokká is megválasztották. A debreceni körnek is tagja volt; Csokonai Vitéz Mihály csaknem mindennapos volt Fazekas házánál, és Kazinczy Ferenccel jó barátságban volt és leveleztek is. Kazinczy Csokonai munkáinak kiadásánál Fazekast választotta maga mellé szerkesztõtársnak; az ebbõl keletkezett Árkádia-perben, amely a Hazai és Külföldi Tudósításokban évekig tartott, a debreceni közvéleményt
Fazekas képviselte, s õ harcolt a lapban Kazinczy ellen, habár névtelenül. Fábián Gábor szerint a Mondolat megírásában is volt része. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, a katonaság okozta csúzos bántalmakhoz még makacs gyomorbaj is járult. Végül 1828-ban betegségben elhunyt Debrecenben.