Személy

Philip Glass

zeneszerző, zene, előadó
Az Egyesült Államokban, a Maryland állambeli Baltimore-ban született, s a Chicagói Egyetem és a New York-i Juilliard School növendékeként szerzett diplomát. Az 1960-as évek elején két évig Nadia Boulanger tanítványa volt Párizsban, s közben pénzkeresés céljából Ravi Shankar indiai zenéjét írta át a "nyugati" kottaírás szerint. Miután visszatért New Yorkba, a megismert keleti technikákat beépítette saját zenéjébe. 1974-ig számos jelentős és újító jellegű darabbal rukkolt elő, tucatnyi új zenét szerzett együttese, a Philip Glass Ensemble, valamint a Mabou Mines Theater Company számára, amelynek alapításában is közreműködött. Ebben az időszakban született a Music in Twelve Parts, majd ezt követte a mérföldkőnek számító opera, az Einstein on the Beach, amelyet Robert Wilsonnal készített 1976-ban.

Az Einstein óta bővítette repertoárját, amelyben ma operákhoz, táncdarabokhoz és filmekhez írt zenék, illetve kamara- és nagyzenekari művek is találhatók. Martin Scorsese Kundun című filmjéhez komponált zenéjét Oscar-díjra jelölték, míg Peter Weir A Truman-show című alkotásának a zenéjéért Arany Glóbusz-díjjal tüntették ki. Stephen Daldry Az órák című filmjének a zenéjéért Arany Glóbusz-, Grammy- és Oscar-díjra jelölték, illetve elnyerte a Brit Film- és Televíziós Akadémia (BAFTA) díját a filmzene kategóriában. Az illuzionista és az Egy botrány részletei című, a kritika által is kedvezően fogadott filmek eredeti zenéje tavaly jelent meg. Az Egy botrány részletei zenéjéért Oscar-díjra jelölték.

A Glass és további hat nemzetközi művész együttműködéséből született Orion című művet 2004-ben mutatták be az athéni olimpia kulturális rendezvénysorozatának keretében. Ugyanebben az évben volt Glass II. zongoraversenyének (Lewis és Clark nyomán) ősbemutatója is az Omahai Szimfonikus Zenekarral. Legújabb szimfóniáit, a VII. és VIII. szimfóniát 2005-ben az amerikai Nemzeti Szimfonikus Zenekar és a Linzi Bruckner Zenekar mutatta be a washingtoni Kennedy Centerben, illetve a Brooklyni Zeneakadémián. Szintén 2005-ben volt a Waiting for the Barbarians című opera premierje, amely J. M. Coetzee könyve nyomán született. Glass az indiai szellemi vezetőnek, Srí Rámakrisnának állított emléket a The Passion of Ramakrishna című zenekari művével, amelyet először 2006-ban hallhatott a közönség az Orange County Performing Arts Centerben.

Glass termékenyen dolgozott 2007-ben: több korábban beharangozott művel állt a közönség elé, így a Book of Longinggal, valamint az Appomattox című operával, amely az amerikai polgárháború utolsó időszakát dolgozza fel. 2007 áprilisában az Angol Nemzeti Opera és a Metropolitan Opera közös produkcióban újra színre állította Satyagraha című operáját, amelyet 2008 áprilisában láthatott a New York-i közönség. Woody Allen legújabb, Kasszandra álma című filmje, amelynek zenéjét Glass szerezte, 2008 januárjától látható a mozikban.

Hozzászólások

bourne 2009 máj. 18. - 09:01:44
én imádom a zenejét a fószernak ... az Órák-ban egyszerûen csodálatosan szól a zenéje ... képes vagyok órákig hallgatni :)))
de tényleg nagyon jó és érdekes ... amikor az elején Nicole belesétál a folyóba ... hát amit ott megy, az fantörpikus ...