Színház

Bárkibármikor

színmű, magyar, 2014.

Értékelés:

21 szavazatból
Szerinted?

- "ÉLET-nek hívják azt a cuccot, amit most tol.
- Életnek? Pont életnek?
- Igen. Csupa nagybetűvel.
- Ez egy olyan új dizájner drog, mint a Kati, a Zene vagy a Remény?
- Hát, nem olyan drága, meg nem olyan tiszta, mint a Remény, de szerintem sokkal jobb, mert benne van minden. A Kati, a Zene, a Remény, a Jövő... Minden! Mint az életben! Ez a legjobb.
- Aha! És ez eredetileg műtrágya vagy fürdősó?
- Nem, ez rovarirtó.
- Rovarirtó?
- Hát amennyire én tudom, ez ilyen bolhapor, amit macskákra meg tengerimalacokra lehet szórni.
- Jézus Máriám! És ezt képesek vagytok lenyelni?"
(Pintér Béla)

A(z) Pintér Béla és Társulata előadása

Bemutató időpontja:

2014. október 9., Pintér Béla és Társulata

Stáblista:

Hozzászólások

8/10
bernatpeter 2017 máj. 11. - 23:07:49 8/10
Én ezt a Pintér-darabot láttom legelõször, és tetszett. Azóta kábé 7 másik darabjukat is megnéztem, és azok alapján tényleg nem ez a legerõsebb produkciójuk, de még így is nagyon jó.
2/10
Sarka 2016 febr. 04. - 21:31:50 2/10
...én nagyon szenvedtem!
5/10
sisteryes 2015 dec. 27. - 21:17:43 5/10
Ez az eddigi Pintér darabok közül a leggyengébb.Számomra.Mondhatom csalódás volt.
10/10
DreamR 2015 dec. 20. - 11:32:12 10/10
Kiváló darab. Megnézésre ajánlott.
Kabarétréfa lenne?
Meglehet, hogy valakinek az.
Kabarétréfa - talán az élet az.
10/10
FElepHánt 2014 okt. 19. - 14:16:15 10/10
Bujatest-en élünk. Végigcaplatunk a Van Másik út-on, 4-es-6-osra szállunk a Penész körút-
nál, a Szexislány körút-on át, a Morbid-sziget érintésével közeledünk a Megvárt liget felé.
Persze, hogy az Átrium Film-Színház-ba tartunk, Pintér Béla térképét követve, kinek új
darabja még veszélyesebb tájakra kalauzol.
Az autistákét már ismerjük, most elõször szembesülünk mozgássérültek problémáival. A csö-
köttmozgású fiú, Friedenthál Zoltán beleszerelmesedik terapeutájába, nemet mond toló-
székes menyasszonyának. Apja, aki kiskorától egyedül nevelte, megkeresi a gyógytornász-
nõt, akit elõször Szamosi Zsófia, majd az elõbb látott, szigorú kontyos béna lányt játszó,
fantasztikus átváltozóképességet bizonyító Roszik Hella jelenít meg, aki már az aluljárói
nyitó-jelenetben feltûnt a mindenre elszánt drogos lány alakjában.
Pintér Béla dialógusai keményen céltudatosak, az idõsíkok észrevétlen csúsznak egymás-
ba, a kivetített árnyékzenekar Tamás Gábor játékterének falán lebeg. Felmerül a szexuá-
lis csábítás gyanúja, hiába érvelnek a gyógyítók a Genitális Kollár-módszer hatékonyságá-
val, bizony a két gyönyörû nõ testközelbehn ellenállhatatlan vágyakat gerjeszt.
Végre egy aktuális darab politikamentesen!!! Ezek a konfliktusok játszódhatnának Buenos
Airesben, Vlagyivosztokban, akár Katmanduban is... Nem mindennapiak, de általánosan
érvényes emberi problémák.
A kábszeres révület és a valóság képei egymásra kopírozódnak, az Apa víziója illemhelyi vízi-
ója már"álom az álomban". A rendezés erényein csak a társulat hihetetlen színvonalú játé-
ka tesz túl, ilyen erõs együttest egyetlen színház sem tudna kiállítani. Gesztusnyelve, a
torzzá modulált hang és a teljes belsõ azonosulás Friedenthál Zoltán alakítását páratlan
bravúrrá hatványozza. Szamosi Zsófia hideg eleganciája metszõ élességgel süt, az utóbbi
három Pintér-bemutató nagy nyertese Csákányi Eszter: rutin-manírjaitól megszabadulva,
különbözõ karakterek gyönyörûséges megformálásával a legnagyobbak közé lépett. Összes
megjelenésében is revelativ, az énekben is lenyûgözõ Roszik Hella. Pintér Bélá-t felesleges említeni, õ mindennek centrális mozgatója, ám rock-os számával még most is tud meg-
lepetést okozni.
Nem marad el a végsõ hiper-csavar sem, de a súlyos élmény tovább bénítja lépteinket, mi-
dõn hazafelé osonunk az ólomszmogos Morbid-körúton.
10/10
FElepHánt 2014 okt. 19. - 14:15:43 10/10
Bujatest-en élünk. Végigcaplatunk a Van Másik út-on, 4-es-6-osra szállunk a Penész körút-
nál, a Szexislány körút-on át, a Morbid-sziget érintésével közeledünk a Megvárt liget felé.
Persze, hogy az Átrium Film-Színház-ba tartunk, Pintér Béla térképét követve, kinek új
darabja még veszélyesebb tájakra kalauzol.
Az autistákét már ismerjük, most elõször szembesülünk mozgássérültek problémáival. A csö-
köttmozgású fiú, Friedenthál Zoltán beleszerelmesedik terapeutájába, nemet mond toló-
székes menyasszonyának. Apja, aki kiskorától egyedül nevelte, megkeresi a gyógytornász-
nõt, akit elõször Szamosi Zsófia, majd az elõbb látott, szigorú kontyos béna lányt játszó,
fantasztikus átváltozóképességet bizonyító Roszik Hella jelenít meg, aki már az aluljárói
nyitó-jelenetben feltûnt a mindenre elszánt drogos lány alakjában.
Pintér Béla dialógusai keményen céltudatosak, az idõsíkok észrevétlen csúsznak egymás-
ba, a kivetített árnyékzenekar Tamás Gábor játékterének falán lebeg. Felmerül a szexuá-
lis csábítás gyanúja, hiába érvelnek a gyógyítók a Genitális Kollár-módszer hatékonyságá-
val, bizony a két gyönyörû nõ testközelbehn ellenállhatatlan vágyakat gerjeszt.
Végre egy aktuális darab politikamentesen!!! Ezek a konfliktusok játszódhatnának Buenos
Airesben, Vlagyivosztokban, akár Katmanduban is... Nem mindennapiak, de általánosan
érvényes emberi problémák.
A kábszeres révület és a valóság képei egymásra kopírozódnak, az Apa víziója illemhelyi vízi-
ója már"álom az álomban". A rendezés erényein csak a társulat hihetetlen színvonalú játé-
ka tesz túl, ilyen erõs együttest egyetlen színház sem tudna kiállítani. Gesztusnyelve, a
torzzá modulált hang és a teljes belsõ azonosulás Friedenthál Zoltán alakítását páratlan
bravúrrá hatványozza. Szamosi Zsófia hideg eleganciája metszõ élességgel süt, az utóbbi
három Pintér-bemutató nagy nyertese Csákányi Eszter: rutin-manírjaitól megszabadulva,
különbözõ karakterek gyönyörûséges megformálásával a legnagyobbak közé lépett. Összes
megjelenésében is revelativ, az énekben is lenyûgözõ Roszik Hella. Pintér Bélá-t felesleges említeni, õ mindennek centrális mozgatója, ám rock-os számával még most is tud meg-
lepetést okozni.
Nem marad el a végsõ hiper-csavar sem, de a súlyos élmény tovább bénítja lépteinket, mi-
dõn hazafelé osonunk az ólomszmogos Morbid-körúton.
Edmond Dantes 2014 okt. 08. - 22:11:48
Kicsike ***SPOILER***

A Titkainkkal Pintérék olyan magasra tették saját maguknak is a lécet h az most nem egykönnyen átugorható. A "csúcsjavítás" ezúttal, ezzel a produkcióval el is marad. A sok (idézem portot) "vízió" kabarétréfának még belõve is hosszú lenne és -noha nem vagyok se ájtatos se szemérmes se semmi ilyesmi- a nyomorék fiú folyamatos csetlése-botlása meg "nedves foltjai", a mama stroke-ból visszamaradó emlékezetkiesése, bakijai, névelõ-tévesztései és más efféle "mókák" egy idõ után nem túl ízlésesek, trendi kifejezéssel: nem hordoznak tartalmat (sem), röviden: sok...ahogyan a régi idõk más produkcióinak "dadogós" viccei, részeg jelenetei stb. is fárasztóak lettek egy idõ után. Akár víziók, akár nem. Pintér ördögi, bár régesrég ismerõs csavarral tesz végül mindent a helyére. Az elõadás, ami ma még fõpróba volt, a valódi bakik ellenére máris profi, mint mindig. Mindenki a helyén van, mint mindig. Pintér Béla színésznek olyan rossz h szinte már jó, mint mindig. Õ úgy jó h rossz. Folyt. köv.