Sajdik Ferenc kiállítása

Kattintson a képre!

Kiállító művész(ek):
Sajdik Ferenc - karikaturista

Egy lelkes barát és gyűjtő hozta létre ezt a 180 képből álló tárlatot. Ő maga kalauzol végig a képek között, és szívesen meséli a rajzok történetét is. Papp László számos korábbi alkotást összeszedett, de nagy érdeme, hogy a művészt sikerült meggyőznie újabb ? immár komoly történelmi események ? sajdikos feldolgozására is.
A falakon sűrűn felaggatott képek közül jó pár ismerős néz vissza ránk. Gombóc Artúr mellett hírességek portréi, és nagy történelmi személyek alkotják a díszes társaságot.

A kiállítás mellett bárki maga is rajzolgathat, Sajdik illusztrálta könyveket olvashat, élvezheti ezt az igazi mesevilágot, ahol minden barátságos, szerethető, a madarak barátai a madárijesztőknek, a város történelmi pillanatai megelevenednek, ahol a pacik mélabúsak, a madarak nagy orrúak, a színek kavarognak. Itt tényleg kicsit megáll az idő, észre sem veszed és már órák óta szöszmötölsz bent. És mikor ránézel a másik látogatóra, látod, hogy mindenki arcán mosoly bujkál.

Sajdik Ferenc 81 éve született, édesanyja balerina, édesapja kora híres zsokéja volt. Sok országot megjárt szüleivel. Ifjú nyomdásztanulóként egy karikatúra klíséjét készítette el, amikor rájött, hogy a nyomda helyett ő inkább a karikatúrákhoz vonzódik. Nemsokára a Rádió és Televízió Újság, majd a Ludas Matyi c. szatirikus lapnak rajzolt. Hamar kedvelté váltak esendő figurái. Később számos magazin, hetilap közölte alkotásait. Igazán híressé és népszerűvé rajzfilm figurái tették. Mindannyiunk kedvence A nagy ho-ho-horgász, vagy a Pom-Pom meséi. Számos könyvet is illusztrált, de készített reklámfilmeket is.

A gyermekkorában egy ideig Dunakeszin élt Sajdik Ferenc sokszor töltötte szabadidejét Vácott és a környező településeken, s nagyon megszerette a Dunakanyart. Tanult az Iparrajziskolában és a Gutenberg Körben, 1950-ben pedig a Szinyei Merse utcai grafikai iskolában végzett. 1950-55 között nyomdászként dolgozott. 1955-től karikaturista. Első karikatúrája a Rádió- és Televízió Újságban jelent meg 1955-ben. 1965-ig a lap rajzolója és tördelőszerkesztője, majd a Ludas Matyiban (1965-90), az Új Ludasban és az Úritökben (1993-tól) jelentek meg munkái. 1995-99-ig a Pesti Vicc számára is rajzolt. Folyamatosan publikál a Hócipő, a Hagyományos és mai konyha, a Magyar Nemzet és a Hegyvidék című lapban is. Fő erőssége az összetéveszthetetlenül egyéni stílusban készülő groteszk portré. Újságkarikatúrák mellett rengeteg könyvillusztrációt (főleg ifjúsági könyvekhez) és rajzfilmet készített (Pom-Pom). Sok film társszerzője (Mozdony, Pázmány lovag, La Fontaine-mesék, Moto Perpetuo ? ez utóbbi Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert).