IRODALMI DÉLUTÁN Skandináv Gyerekklub: Csibészkedés Juharfalvi Emillel
(Budapest, Gipszkorszak Alkotó Játszóház, május 25., szombat, 16:00)
Juharfalvi Emil, az égetnivaló svéd fiúcska ötven éve kiáltotta először, hogy "kírem a sapkóm!". Azóta gyerekek milliói tanulják a gyapjas hajú, ötéves vadóctól a csibészkedés mesterfogásait. Astrid Lindgren gyerekkönyveiből eddig 88 nyelven 45 millió példányt adtak el. A Móra Könyvkiadó a szerző jelentőségéhez méltó díszkiadásban jelenteti meg az összetéveszthetetlen humorral megírt köteteket. Ez alkalomból beszélgethettek Dávid Ádám szerkesztővel Astrid Lindgren mesevilágáról, részt vehettek egy kézműves fogalkozáson Kőszeghy Csilla illusztrátorral, valamint egy interaktív meseolvasáson is.
(Budapest, Pepita Ofélia bár, május 27., hétfő, 19:30)
Vörösiszap-áradás, egy elhagyatott fürdőhely graffitijei, Bihar megye protestáns vidéke, Lear király emailfiókja, klímaváltozás és Párizs-Dakar: Térey János nem ismer lehetetlent, mikor a világot készül versbe szedni. Tűpontos, kegyetlen karakterrajzok túlságosan is ismert magyar figurákról, gúnyosan emelkedett sorok a görög istenek magánéletéről, vagy éppen egy behavazott kastélykert rejtett geometriája. Térey János kilencedik verseskötete érett és kíméletlen áttekintése a ma világának, a jellegzetesen magyar problémáktól a globális katasztrófákig és vissza, azonban szóhoz jut benne a szerző legbensőségesebb, legszemélyesebb lírája is.
IRODALMI EST New York Művész Páholy - Az alkotás lelkei
(Budapest, New York Kávéház, május 27., hétfő, 19:00)
A művészetek egymásra hatását bemutató, intim, bensőséges esttel várja a New York Művész Páholy az érdeklődőket. A Világ Legszebb Kávéházában először lép együtt színpadra a Londonban élő balettművész, Tunyogi Henriett, hazánk egyik legnépszerűbb zenész-énekese, Zorán és a kultúrával évtizedek óta foglalkozó, társművészetekkel együtt gondolkodó fotóművész, Kaiser Ottó. Az est folyamán adják át a díjakat az irodalmipalyazat.hu "Édesanya" szépírópályázata nyerteseinek. A neves zsűri - Karafiáth Orsolya író, költő, Turczi István író és Tarján Tamás irodalomtörténész - a helyszínen zsűrizik a beérkezett pályamunkákat.
(Budapest, Pepita Ofélia bár, május 28., kedd, 19:30)
Az erdő testétől a test erdejéig vezetnek Finy Petra új verseskötetének ösvényei. Felfedezőútján félrehajtogatja társadalmi gátlásaink, neveltetési görcseink és előítéleteink folyton szemünkbe lógó indáit és leveleit, hogy a rengeteg mélyén olyan érzésekre és gondolatokra találjon életről, halálról, természetről, anyaságról és érzékiségről, melyeket talán magunknak se mernénk bevallani. Bátor és gyönyörű könyv, melynek mítoszba hajló, groteszkül szép történeteihez Szulyovszky Sarolta készített varázslatos illusztrációkat.
Míg Tompa Andrea előző könyve, A hóhér háza egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, addig az új regény egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg száz évvel később. Felváltva beszélnek hozzánk: a Brassó közeli aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya. Lehetne e könyv romantikus példázat, de nem az. Hőseink első találkozásának emlékét kiradírozza az összeomlás, az új időszámításban mellékesen, véletlenszerűen sodródnak megint egymás mellé. Az est témája Tompa Andrea: Fejtől s lábtól című regénye lesz.
HADIK IRODALMI SZALON A lélek harangjai - Müller Péter zenés, irodalmi estje
(Budapest, Szatyor bár, május 30., csütörtök, 19:00)
A Hadik Irodalmi Szalon májusi vendége a hazai populáris-ezoterikus irodalom egyik legismertebb alakja, Müller Péter író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó. Bár igen termékeny író, azt vallja, hogy a gondolatok és az érzések átadásának leghitelesebb módja mégsem az írás, hanem a beszéd. Az esten természetesen saját műveiről, pályájáról, színházról, élet-értelmezésről, spiritualitásról, barátságokról lesz szó. Megtanulhatjuk tőle a szerelem, az élet szépségét, értékelését, a béke és a barátság fontosságát, magunk megismerésének titkát.
(Budapest, Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpont, május 31. - június 1., 19:00)
Feldmár András Kanadában élő, magyar származású pszichológus, pszichoterapeuta, pszichológiai tárgyú sikerkönyvek szerzője, Most vagy soha! címmel kétestés interaktív előadást tart Budapesten. Az előadás mottója: "Ha én nem állok ki magamért, ki (fog) kiállni értem? Ha csak magamért fáradozok és állok ki, mit érek én? És ha ezeket a dolgokat nem most teszem, akkor mikor?" Készülj kérdésekkel! Az egymásra épülő előadásokat mindkét napon beszélgetés követi.
Esther Kinsky német létére elég mélyre ment a magyar Alföld szellemi és lelki feltérképezésében, noha idegensége nyomasztó terhétől szemmel láthatóan képtelen megszabadulni. Hűvös, érzelemmentes tekintettel vizsgálja a határtalan mezők kietlenségét, a közeli román és szerb települések számára megfoghatatlan atmoszféráját.
Győrffy Ákos kritika-esszéje Esther Kinsky Banatsko című regényéről.
Esterházy Péter, Csaplár Vilmos és Gerlóczy Márton új prózakötete, Erdős Virág, Jónás Tamás és Térey János friss verseskönyve, Berg Judit, Lackfi János és Csukás István gyermekkönyvei - és még sok más kiadvány az idei Ünnepi Könyvhét könyvlistáján.... Nemsokára kézbe vehetjük őket.
"Szabad, tevékeny elme" - beszélgetés Csányi Vilmossal Szent Terézről
Mi a közös Steve Jobsban és Avilai Szent Terézben? Hogyan felel egymásra az ÁVH és az inkvizíció gondolkodásmódja? Hogyan ír fikciót a humánetológus? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Csányi Vilmossal, akinek A tökéletesség illata című regénye nemrég jelent meg.
Kitörölheted vele a feneked! David Walliams: Milliárdos fiú
Fogadni mernék, hogy már te is eljátszottál a gondolattal, mit tennél, ha a bőröd alatt is pénz lenne. Nem kellene folyton az anya szoknyáját ráncigálni, ha mondjuk meglátod a játékbolt kirakatában azt a piros dömpert, ami után már hetek vagy hónapok óta epekedsz.
Jeges-Varga Ferenc írása David Walliams Milliárdos fiú című könyvéről.
Dés könyvében fölöttébb feltűnő az autonóm nyelvi erő hiánya, pontosabban az a küzdelem, amely különböző, a megszólalás módjának lehetséges bázisát kereső lamentálásban fullad ki, ami egyben tükrözi a szerző bizonytalanságait, az elbeszélői hang állandó mutálását és regisztercsúszkálását. Jánossy Lajos kritikája Dés Mihály Pesti barokk című regényéről.
Hat kategóriában adták át szerda este az Aranykönyv díjakat a Budapest Music Centerben. A 2012-es év könyvkedvenceit kereső, közönségszavazáson alapuló megmérettetésre mintegy 330 ezer voks érkezett.
Mr. Névtelen visszatért Dashiell Hammett: A tizedik nyom
Gyerekkorom óta rajongója vagyok a kriminek. Kaptam érte életemben hideget-meleget, ha bevallottam, bizony képes vagyok egy éjszaka elolvasni egy-egy izgalmasabb alkotást. Néha még magam is értettem a megütközést, amit az okozott, hogy a világirodalom klasszikusai és a legkiemelkedőbb kortársak élvezete mellett krimit (is) olvasok. De sebaj. Nem szégyellem magam.
Tóth Zsuzsanna írása Dashiell Hammett A tizedik nyom című könyvéről.
Több mint hadi Jászberényi Sándor: Budapest - Kairó
A mai újságírás 30-40 éveseit éppúgy vonzza a külvilág, sőt a háború, mint elődeiket. Mennek is, amint tudnak, szép számmal, de teljesítményükben ritka a kiemelkedő. Cserhalmi Imre írása Jászberényi Sándor Budapest - Kairó című könyvéről.
Nemrégiben jelent meg Mester Dóra Djamila Nő, anya, szerető című könyve, amely a női szexualitással és a nők saját testéhez való viszonyával foglalkozik. A szerzőt kérdeztük. Interjú Mester Dóra Djamilával, a Nő, anya, szerető című kötet szerzőjével.
Senki, senki nem hitte volna Kőrösi Zoltán: Magyarka
A Magyarka éppen különös hidegsége miatt lesz erős szöveg. Nem sajnáltatja magát Kati, nem sajnálja őt az elbeszélő sem. Annál jobban sajnáltam én, többször is összeszorult a szívem, miközben olvastam a könyvet - bár tudom, ez aligha kritikushoz illő kijelentés.
Szilágyi Zsófia kritikája Kőrösi Zoltán Magyarka című regényéről.
Ebben a közegben érvényüket vesztik az anyagi világ szokványos szabályai, lehetségessé válnak olyan káprázatos dolgok, mint az erdő megszelídítése, a fordítva álmodás, de még az emlékek megfoltozása is. Bátai Blanka írása Máté Angi Az emlékfoltozók című mesekönyvéről
Aki önmagát szereti, az repülni is tud Finy Petra: Szárnyak és paták
Pego, a bronzhajú pegaurfiú a felhők tetején él Patagónia égi városában, ahol minden pegaurkanca és pegaurmén éppen a Repülési Ünnepségre készül. De álljunk meg egy szóra! Mi a veszedelem az a pegaur? Jeges-Varga Ferenc írása Finy Petra Szárnyak és paták című mesekönyvéről.
Áprily Lajos fiaként látta meg a napvilágot, Nagyenyeden. Költészetének fontos forrása az erdélyi város. De nemcsak a város, hanem a táj is, a Maros menti sík, a környező hegyek, a székelyföld. Ott éri a családot az első világháború és Trianon. 1926-ban Kolozsvárra költöznek...
Jékely Zoltán (1913. április 24. - 1982. március 20.)
Egy szöveg lehetőségei Michel Houellebecq: Lanzarote
A karcsú könyv pedig - ezzel a különös esettanulmánnyal - ahhoz a végtelenül szomorú végkifejlethez konkludál, hogy kár belefogni bármibe, túl veszélyes lépni, s hogy a kedvetlen kalandok, az anonim szexualitás, a bamba beletörődés biztonságosabb, mint az élethez való visszatérési kísérlet.
Vass Norbert kritikája Michel Houellebecq Lanzarote című könyvéről.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei díszvendége Michel Houellebecq francia szerző, az Elemi részecskék című regény írója. A szerzőről és műveiről kérdeztük talán legavatottabb ismerőjét, könyveinek magyar tolmácsolóját, Tótfalusi Ágnes műfordítót.
Interjú Tótfalusi Ágnessel, Michel Houellebecq műfordítójával.
Idén huszadszor - vagyis kerek születésnapját ünnepli a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek főszervezője a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Ebből az alkalomból beszélgettünk Zentai Péter Lászlóval, az intézmény igazgatójával.
Interjú Zentai Péter Lászlóval, az MKKE igazgatójával, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából.
Nyolcadik alkalommal adják át hazánk legmagasabb honoráriummal járó, magán-irodalmi díját, az AEGON Művészeti Díjat, amelyet idén a tíz jelölt könyv közül Barnás Ferenc Másik halál című regénye nyert el.
"A nők nem fociznak, ennyi a különbség" - Scherter Judit: Hősnők és írók
Scherter Judit az írókat az olvasmányélményt jelentő regények (ritkábban: novellák) hősnőiről, meg a saját, teremtett alakjaikról faggatja, de minden szerzőnek jár - személyre szabott - kérdés is: Grecsóval például Móricz, Parti Nagy Lajossal az írófeleségek felé kanyarodik a beszélgetés.
Szilágyi Zsófia kritikája Scherter Judit Hősnők és írók című interjúkötetéről.
MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA "A versek nem akarnak elhallgatni"
A Magyar Költészet Napja. De vajon jelent-e még nekünk valamit a vers? Olvasunk verseket? Léteznek-e még költők? Szükségünk van a költészetre? Erről és másról napjaink egyik legtevékenyebb költőjét kérdeztük, aki az elmúlt években az internetet is aktívan használva megmutatta: a vers nem halott dolog, hanem élő szellemi anyag, szerves összetevője életünknek.
Interjú Jónás Tamás költővel a Magyar Költészet Napján.
Sokszor, sokféle listát állítottak már össze a magyar költészet gyöngyszemeiből. Mi most a Költészet Napja alkalmából az eddigi tapasztalatokat összegezve felsoroljuk az általunk legszebbnek tartott 30 magyar verset. A lista természetesen nem teljes, hiszen nem is lehet az.
Kattints a versekre és olvasd el őket! Szerinted itt a helyük? Ha kimaradt a kedvenced, írd meg!
MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA A tudós hazafisága Dr. Czeizel Endre: A magyar költőgéniuszok sorsa
A minap egy irodalmi esten hallgattam Czeizel Endre professzort, aki a rá jellemző szenvedélyességgel biztatott: támogassuk jobban a költőket, írókat, akik esetleg bármekkora világhírnévre is tesznek szert, azért mégiscsak be vannak zárva egy lakossági és nyelvi méreteit tekintve is kicsiny Magyarországba.
A közelgő Magyar Költészet Napja alkalmából elsőként Cserhalmi Imre írását olvashatjátok Czeizel Endre A magyar költőgéniuszok sorsa című könyvéről.
Londonból Battonyára 
