A kvártélyház 1765-ben épült, és az évszázadok alatt többször is változott a funkciója. Egyik emeleti szobájában azonban megőrződött Dorffmeister István festménye 1793-ból. Nevét eredeti rendeltetéséről kapta, amikor a katonaság tisztjei számára szállásul szolgált. (A legénységi állományt ebben az...
A kvártélyház 1765-ben épült, és az évszázadok alatt többször is változott a funkciója. Egyik emeleti szobájában azonban megőrződött Dorffmeister István festménye 1793-ból. Nevét eredeti rendeltetéséről kapta, amikor a katonaság tisztjei számára szállásul szolgált. (A legénységi állományt ebben az időben magánházakhoz kvártélyozták be.) A század végére már a megyei tisztviselők lakták, de volt benne patika is. Az első emeletet a XIX. század közepén építették rá, a hátsó szárnyát pedig azután kaphatta, amikor a mai megyei bíróság épületéből 1872 körül átköltözött ide a megyei közigazgatás.
Az épületet 1891-ben klasszicista stílusban kialakított közgyűlési teremmel egészítették ki, s egybenyitották a levéltár épületével. Ma ez a terem Zalaegerszeg városi közgyűlési terme, falait Csány László, Deák Ferenc és Zrínyi Miklós nagyméretű képei díszítik. A barokk épület második emeletét 1928-ban Kotsis Iván műegyetemi tanár tervezte meg. Ezzel alakult ki az épület mai formája, ekkor kapta a neobarokk homlokzatot az erkéllyel és a timpanont a megye címerével. Ma hivataloknak, politikai szervezeteknek ad otthont.
Földszinti részén két reliefet látunk: az egyik gróf Széchenyi Istvánnak születése kétszázadik évfordulóján, 1991-ben felavatott domborműve, Béres János munkája; a másik, a Szala vármegyei koronaőrző 1791 feliratos egy koronaőr lovaskatonát ábrázol tarsolyán a megyecímerrel, ez Németh János kerámiája.
