Európában harmadikként jött létre. Az 1872-es országgyűlés 50.000-Ft-ot szavazott meg "műipari tárgyak" vásárlására a következő évi bécsi világkiállításon a leendő "iparműmúzeum" számára, s ezzel megvetette a gyűjteményezés alapját. A gyarapodó anyagot 1874-77 között a Nemzeti Múzeum fogadta be,...
Európában harmadikként jött létre. Az 1872-es országgyűlés 50.000-Ft-ot szavazott meg "műipari tárgyak" vásárlására a következő évi bécsi világkiállításon a leendő "iparműmúzeum" számára, s ezzel megvetette a gyűjteményezés alapját. A gyarapodó anyagot 1874-77 között a Nemzeti Múzeum fogadta be, kiállítva is annak lépcsőházában volt, majd a Régi Műcsarnok (Sugár út 69.) épületébe került a gyűjtemény.
Az új, minden igénynek megfelelő palotára a kormány 1890-ben írt ki pályázatot. Az első helyezést a "Keletre magyar!" jeligéjű, Lechner Ödön és Pártos Gyula által benyújtott tervsorozat nyerte el, de az építési megbízást csak 1893-ban kapták meg. A palota avatására a millenniumi ünnepségsorozat záró akkordjaként 1896. október 25-én került sor.
Az Iparművészeti Múzeum a tavasz folyamán két alkalommal kiemelten kedvezményes jegyárat biztosít az egyetemek és főiskolák hallgatóinak.
A diákkedvezménnyel vásárolt kombinált jegyek 1250 forint helyett csupán 500 forintba kerülnek április 17-én és 24-én egész nap az érvényes diákigazolvánnyal érkező hallgatóknak.
A múzeum 10 és 18 óra között látogatható, a pénztár 17.30-kor zár, a kedvezmény érvényes diákigazolvánnyal vehető igénybe, egy igazolvány bemutatására egy darab kedvezményes jegy állítható ki.
