Tokaji aszú

Újra virágkorukat élik manapság a '30-as '40-es évek vígjátékai, a televízió képernyőjén is egyre gyakrabban tűnnek fel Kabos Gyula, Jávor Pál, Uray Tivadar filmjei. Ilyen világot idéz Szilágyi László zenés vígjátéka is, amely tökéletes kikapcsolódást, felhőtlen szórakozást ígér a nézőnek.

A történet a Gellérthegyen kezdődik, ahol Lidi, a fiatal cselédlány egy csillagfényes májusi estén beleszeret Pistába, a házikisasszony udvarlójába. És mivel május van és a csillagok is nagyon ragyognak, a szerelemnek következményei is lesznek...

Hat év után folytatódik a cselekmény Tokaj-hegyalján, Abaújszálláson, ahová végül Lidi, a leányanya hazatér a szülői házba immár hatéves kisfiával, Andriskával. Itt azonban komoly bonyodalmak közé csöppen: mindenki házasodna, csakhogy ez cseppet sem olyan egyszerű dolog édesanyja, Tarcali Darázs Katalin családjában és környezetében. A paraszti sorból nagybirtokossá emelkedett özvegy matróna ugyanis saját elgondolása szerint intézi leányai nászát és Lidi hazatértével azt is elhatározza, hogy Lidi életét is rendbehozza. Jócskán összekuszálódnak ettől a szálak, mígnem minden összefut Mókus bácsi pincéjénél. Az öreg pincemester aztán úgy belezavarodik a reászakadó eseményekbe, hogy végül mindent megold.

1945 után a cenzúra betiltotta a Tokaji aszú játszását. A színházak nem is vették elő negyven éven át. S aztán, amikor úgy tűnt, hogy feledésbe merül ez az egykoron óriási sikerrel játszott darab, hirtelen két színház is műsorára tűzte: 1991-ben Nagyváradon és Tapolcán is sikerrel játszották.