Színház

Vőlegény

vígjáték, magyar, 2008.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

Szép Ernő komédiája az 1910-es évek Budapestjét tárja elénk. Ebben a világban mindenki jobb életre, azaz több pénzre vágyik. Így aztán a szereplők minden napja azzal telik, hogy a tisztesség és a szélhámosság határán egyensúlyoznak. Fox Rudi csak a hozomány miatt akarja feleségül venni Kornéliát. A lány apja a pénzért hazudik, húga pedig pénzért gépel. Kornélia az egyetlen, akit nem érdekel a pénz: ő igazi, őszinte szerelemre és boldog házasságra vágyik. De mivel ezt nem kapja meg Ruditól, mégis egy gazdag férfi karjába menekül...

Szép Ernő 1919 után hosszabb időt tölt Bécsben, itt írta a Vőlegényt, amiben - csakúgy, mint legtöbb színpadi művében - különös hangsúlyt kap a nyelvi humor. A darabot 1922-ben mutatta be a Vígszínház olyan kitűnő színészekkel, mint Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Gombaszögi Ella és Csortos Gyula. A kritika azonban kedvezőtlenül fogadta. A mű ezután csak 1969-ben, a Színművészeti Főiskola egyik vizsgaelőadása után került vissza a honi deszkákra. Azóta azonban igazi színházi sikerdarab.

"A Vőlegény - formai szempontból, az írás technikáját illetően - rendkívül modern darab, ahhoz képest, hogy az 1910-es években íródott. Messze előtte járt minden más, akkoriban született alkotásnak. Érződik is rajta egyfajta indulat. Mintha Szép Ernő csak odavetette volna a fontoskodó drámaíróknak: mit nyavalyogtok annyit?! Figyeljetek csak ide! És mérgében írt egy hallatlanul dinamikus, a formai kötöttségekkel mit sem törődő, látszatra nagyon lazán megfogalmazott színdarabot. Tegyük mindjárt hozzá: egy rettentően nehéz és ellentmondásos darabot hagyott ránk. Ahhoz képest, hogy az első és a harmadik felvonást egymondatos párbeszédekből építette fel, a második felvonás olyan, mint egy nagyopera. Két rendkívüli méretű ária. A férfi és a nő szenvedélyes és hatalmas monológja..." - Szervét Tibor

A(z) Miskolci Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2008. december 19., Miskolci Nemzeti Színház

Stáblista:

Szereplők

Lala (hetedikes gimnazista)
Rudi (fogász)
Gyengusné (mozi-zongorista)
Nusi (táncosnő)
Sári (táncosnő)
Pimpi (karmester, Nusi férje)
Édes Baba (néma szereplő)
Pendzsi (kis székely szolgáló)

Alkotók

Hozzászólások

10/10
Beta68 2009 jan. 21. - 21:23:09 10/10
Kifejezetten Patrícia miatt mentem el megnézni, és nem is csalódtam. A színésztársak is kiválót alakítottak, de nekem mégis valahogy világított közöttük a mûvésznõ.
Bár egy kicsit nehezen indult a darab, mégis gyorsan kiderült, milyen erkölcsi állapotok uralkodtak 90 évvel ezelõtt Magyarországon. Az ember úgy érzi, lassan haladunk megint ugyanabba az irányba: a pénz mindenek ura.
Csak a valóságban valahogy elmarad a boldog befejezés.
Az is eszembe jutott, hogy nagyon keveset tudunk a Nyugatról, és annak fenomén íróiról, költõirõl, különösen a munkáikról.
Pedig volna mit tanulni tõlük.