Film

1945

magyar dráma, 91 perc, 2017 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
    • mb

Értékelés:

108 szavazatból
Szerinted?

1945 augusztus 12, 11 óra. Titokzatos szállítmányukkal két fekete ruhás, fekete kalapos idegen jelenik meg egy magyar falu vasútállomásán. A falu népe az orosz megszállás árnyékában a jegyző fiának esküvőjére készül, de a menyasszony korábbi vőlegénye is hazatér a hadifogságból. Néhány óra alatt minden megváltozik. Titkok, bűnök, számvetés, szerelem, árulás, szembesítés...

Bemutató dátuma: 2017. április 20. (Forgalmazó: Katapult Film)

Kövessen minket a Facebookon!

Stáblista:


Helyszínek10111213141516171819202122
Rómer Ház 12mb
17:00

Vélemény:

szavazat: 7/10 április 10. 13:59:40
április 10. 13:59:40
(34/34)

Rudolf lubickol a szerepèben és lejátszik mindenkit.Látszik hogy kevés pénzből készült,de korrektül megcsinàlt film.

szavazat: 7/10 február 07. 13:11:12
február 07. 13:11:12
(33/34)

Hát az azért erõs túlzás, hogy a drogéria szó csak nagyvárosi környezetben, '89 után fordult volna elõ. Egy hirdetés 1935-bõl:

szavazat: 9/10 január 22. 07:36:00
január 22. 07:36:00
(32/34)

Tetszett, tartalmas, jó témát feldolgozó film. Abszolút nézhetõ és leköti az embert, már akit érdekel a dráma, ez a téma.
Ha negatívumot kell említeni, kettõ dolgot tudnék mondani:
1. 1945-ben a magyar vidéken, egy kisfaluban, szerintem sehol nem hívták az illatszerüzletet drogériának. Ezt a szót szerintem a rendszerváltás után jóval ismertük meg.
2. Nagy-Kálózy Eszter öltözete, hajviselete stb abszolút nem illett a kor vidékébe. Vidéken a férjezett asszonyok ebben a korban nem így öltöztek és nem ilyen hajviseletük volt. A filmben Szirtes Ági például korhûen volt öltöztetve. A városban talán öltöztek akkor is így, de vidéken biztosan nem.

Egyébként gratulálok a filmhez, jól sikerült! 10/9

január 15. 15:36:22
január 15. 15:36:22
(31/34)

Jan. 16-án 18 h- tól vetítjük az Esernyõsben a filmet, Bp. III. Fõ tér 2. - Vendég a film írója, Szántó T. Gábor. Minden filmszeretõt várunk.

szavazat: 7/10 2017 dec. 28. - 20:32:20
2017 dec. 28. - 20:32:20
(30/34)

Annál nem nehéz jobbat csinálni.

szavazat: 8/10 2017 dec. 27. - 21:17:45
2017 dec. 27. - 21:17:45
(29/34)

jó film, de az ötletbõl szerintem többet ki lehetett volna hozni

szavazat: 10/10 2017 dec. 25. - 18:34:17
2017 dec. 25. - 18:34:17
(28/34)

Nagyon jó film, sokkal jobb, mint a Saul fia.

2017 dec. 18. - 15:06:44
2017 dec. 18. - 15:06:44
(27/34)

Én azt gondolom, hogy a holokauszt/zsidó vonal mindössze egy szimbólum a filmben. Annak a bûntudatnak a szimbóluma, ami menthetetlenül felzabál. Annak a bizonytalanásgnak a jelképe, amire ha az életedet, egzisztenciádat, nyugodt mindennapjaidat építed, akkor sosem lelsz békére, mert az a genezisében rohad.

Csalódott lennék, ha - ahogy korábban írták - ez egy holokauszt propagandafilm lenne. Lehet, hogy megengedõ vagyok, de azt hiszem, hogy mivel a film alapjában véve is nagyon rövid, így nem lehetett volna egy olyan konfliktussal alapozni a történetet, amit ki kell bontani. Erre a célra szerintem tökéletes választás volt a "zsidó-para".
Egyébként bármennyire tetszett nekem a film, úgy érzem, hogy a kofliktusok ábrázolása - nemhogy megalkotása! - komoly gondokat jelent a mai napig a magyar filmesek számára. Én legalábbis ritkán érzek magyar filmet igaznak és érvényesnek.

Érdekes volt, hogy a film magyar filmekre sokszor jellemzõ kínos feszengést nem váltotta ki belõlem. Bár egyetértek, hogy a színészek helyenként valóban modorosak és idétlenül hatnak a falusi közegben, mégis elég sokszor sikerült belefeledkeznem a látványba és a szülõfalumban érezni magam a '70es években. A fõbb szereplõk közül senkit sem vádolnék jó teljesítménnyel. Szarvas József kocsmai kiborulása, Rudolf és a felesége szóváltása, a fiatalok civakodása mind-mind valahogy megszokottan bénának tûnt...
DE és ez itt egy nagy DE, mégsem tudta ellaposítani a filmet, mert mindegyik konfliktust nagyon-nagyon rövid, néhány mondatos dialógusokba fojtották bele a készítõk. És ez nálam nagyot ütött! Amikor kezdtem volna érezni, hogy kezdõdik a kínos, konfliktusnak álcázott vergõdés, akkor rövidre zárták a helyzetet: elcsattant egy pofon, vagy az egyik fél kiviharzott a színrõl. Ez a megoldás nekem végtelenül tetszett és sokat oldott a korábbi magyar filmek által bennem kialakított méla undoron.

Nagy elõnye a filmnek az, hogy - legalábbis számomra - nem volt izzadtságszagú. Nem próbált meg jó film lenni, a szó modern értelmében. Van egy határozott erkölcsi mondanivalója és mindent alárendel annak, hogy ezt jól el tudja mondani. Ez szerintem nagyon becsülendõ! Becsülendõ az, amikor egy film a mondanivalóját nem váltja aprópénzre a szerethetõsége érdekében.
Azt is gondolom, hogy ez egy olyan film, ami komolyan veszi a nézõt. És ha ezt egy film megteszi, akkor ildomos túllépni az ügyetlenkedésein - pl. a temetõ elõtt kapával-kaszával felsorakozó falusiakon... ppffffff, igazán röhejes volt!... -, arról nem is beszélve, hogy ezeket a bénázásokat rendre követi egy-egy kimondottan megrázó, erõs jelenet, amivel igyekszik kiengesztelni a nézõt.

Pl. a kocsis fiának elképedésbe forduló õszinte kiváncsisága a zsidó ceremónia láttán végtelen emberi volt. Hasonlóképpen az is, ahogy a kocsi rendre utasítja, mondván, hogy ne bámészkodjon. Szerintem az alkotól ezeken a karaktereken keresztül tudták jól bemutatni az igazi falusi parsztembert, számomra õk voltak a film dolgos, tiszta, szerethetõ karakterei.

2017 dec. 17. - 14:03:02
2017 dec. 17. - 14:03:02
(26/34)

És a filmrõl mi a véleményed?

szavazat: 5/10 2017 dec. 16. - 15:30:35
2017 dec. 16. - 15:30:35
(25/34)

Van egy hangulata a filmnek. De az, nem nekem való!

2017 okt. 29. - 15:29:15
2017 okt. 29. - 15:29:15
(24/34)

Már csak a hozzászólások kialakítottak bennem egyfajta véleményt. Gonosz pap. szerethetõ zsidók, holokauszt téma. Egyértelmû, ez egy holywwodi ízû zsidó propaganda. Perry igazi liberális, de tetszett, amit Tormayról írt. Dantes pedig igazi bolsevik.

szavazat: 10/10 2017 szept. 17. - 15:23:24
2017 szept. 17. - 15:23:24
(23/34)

Csatlakozom, kiváló, szenzációs film.

2017 júl. 16. - 17:34:14
2017 júl. 16. - 17:34:14
(22/34)

Értem az érvelésed, én viszont azt mondom, hogy a vélemény alkotáshoz ismernem kell azt amirõl vagy akirõl véleményt alkotok. Ezért olvastam a már említett urakat és hölgyet.
A minõséget nem méltatnám.

2017 júl. 10. - 09:32:30
2017 júl. 10. - 09:32:30
(21/34)

Hi,
a film az általad javasolt jelzés nélkül is megáll "magában". Ez a film arról szól, amirõl és n e m a teljes magyarság (v az egész világ) 1945-ös bemutatásáról.
Példa: pár napja láttam ezt a filmet: https://port.hu/adatlap/film/tv/te-nem-vagy-te-youre-not-you/movie-155934 és sok éve láttam ezt a filmet: http://port.hu/adatlap/film/tv/esoember-rain-man/movie-16584
Mindkét film és számtalan más film 1-1 betegség köré épít fel 1-1 történetet, h még régebbre menjek vissza pl ez is:
http://port.hu/adatlap/film/tv/love-story-love-story/movie-1531
Mindegyik film megáll magában, mivel ezen filmek halmaza nem kell h kiadja az orvostanhallgatók Anatómia c. tantárgyát.

2017 júl. 07. - 10:03:26
2017 júl. 07. - 10:03:26
(20/34)

A film alapjául szolgáló eseményekrõl évtizedekkel ezelõtt kellett volna már írni és akkor a film is korábban elkészül(hetet)t volna. A szerintem sok tekintetben hozzá hasonlító, akár elõképének is tekinthetõ Jób lázadása jócskán megelõzte korát, Oscart érdemelt volna. Ebbõl a szempontból az 1945 kissé talán megkésett (és kissé didaktikus) alkotás, de sosem késõ. Sosem késõ a szembesítés, a tükröt mutatás, jelképes és valós értelemben. Jelképes értelemben: "tükröt" mutatva, a szõnyeg alól sosem késõ elõseperni az elõseperni valót (bár már réges-rég meg kellett volna tenni), valós értelemben: meg kell mutatni, elõ kell szedni azokat a tükröket (bútorokat, szõnyegeket, használati és értéktárgyakat, ingatlanokat, földeket stb.), amiket az "elhagyott" (eldeportált lakosságú) zsidó otthonok ezreibõl, tízezreibõl lopkodtak szét és/vagy amiket az "érintettek" megõrzésre átadtak nem-zsidó ismerõseiknek, szomszédaiknak, akik aztán "elfelejtették" azokat visszaadni tulajdonosaiknak vagy tulajdonosaik utódainak, már ha egyáltalán valaha elõkerültek. Csak ismételni tudom korábbi (4) beírásomat: a "téma" komplex, hiteles, történelmi feldolgozásának https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=118349&type=22 ismeretében a film tökéletesen érthetõ, szinte illusztrálja a könyvben leírtakat: a zsidótörvények majd a deportálások valóságos célja az "érintettek" kifosztása volt. Gazdagoktól földeket, gyárakat, ingatlanokat, mûgyûjteményeket stb., szegény(ebb)ektõl azt, amijük volt: ágynemût, ruházati cikkeket, szõnyeget, bútordarabot...vagy éppenséggel szobatükröt. Igen, azt, amibe jó volna már belenézni.

2017 júl. 07. - 09:36:19
2017 júl. 07. - 09:36:19
(19/34)

off
Nem értek egyet. Tormayt n e m kell olvasni miként Nyírõt sem. (Nem is olvassa õket a kutya sem.) Wass Albertrõl már szót se. Egyáltalán: senkit nem "kell" olvasni, de ez más lapra tartozik. Tormayt és Nyírõt csupán egy (ijesztõ) politikai boom szedte elõ a történelem és a könyvtárak süllyesztõjébõl, alantas politikai célok érdekében.
on
ezután

szavazat: 7/10 2017 jún. 03. - 15:57:11
2017 jún. 03. - 15:57:11
(18/34)

Rövid elõzetest láttam csak a filmbõl, a híre és a címe miatt mentem el megnézni. Az én hibám, hogy azt hittem, a háborúból az új életbe való visszatérés sokféle nehézségét mutatja majd be. A film elsõ felében dühöt éreztem, amikor azt láttam, hogy a holokausztban való felelõsségen kívül más nem tárgya a filmnek. Ezen kívül sok dolog zavart még. A sematikus alakok: a reverendájára tokáját lógató, ellenszenves pap, aki virágokkal babrál gyónás közben és az Úr iránti tiszteletrõl \"papol\", az érdekbõl házasodni akaró, de mást szeretõ fruska, aki a az esküvõi ruhapróbája elõtt még kefél egy jót a szeretõjével, a kapára, kaszára kapó, zord arccal várakozó parasztok a temetõnél, ugyanez a tömeg, amikor nem indul oltani a tüzet, mert mélyen megveti a jegyzõt ... stb. Az is nagyon zavart, hogy szinte mindenki rohadt ellenszenves: alkoholista, haszonlesõ, parázna, áruló, aljas, vagy szolgalelkû... Ezért lettem dühös! Mert ez sértõ. Anyám egy 5-6 száz fõs faluban élt 13 évesen 1945-ben, a háború miatt félbemaradtak a tanulmányai, az õ falujukból is elvitték a szatócsboltot vezetõ zsidó özvegyasszonyt és a lányait, akiket a faluban szerettek és sajnáltak, s akik nem voltak gazdagok, sõt, pláne autójuk nem volt. Mellesleg anyám falujában még a \' 70-es években is csak a postáról lehetett interurbán telefonálni, senkinek nem volt telefonja, nem úgy mint a filmbeli faluban, bár ez biztos nagyobb település, ha egy órába telik a vasúttól a temetõig eljutni...(??)
Nem derült ki, hogy a két zsidó miképpen kötõdött a faluhoz. Azt hiszem, az is egy sztereotípia, amilyeneknek õket ábrázolta a film (\" ezek mind egyformák\"), az ortodox viseletû zsidók talán \"egyformának\" tûnhettek a dualizmus korában, de nem 1945-ben.
A film utolsó harmada felpörög, a temetési jelenetben van drámai erõ, s a végsõ üzenetben is: \"a zsidók elmentek, nektek maradt a bûntudat\", de összességében csalódás volt a fim.

2017 máj. 18. - 21:30:35
2017 máj. 18. - 21:30:35
(17/34)

Egyet nem értek veled, de nem is ez a lényeg ez a te értékítéleted.
Számomra nem volt üresjárat a filmben, és nem is venném magamnak azt a jogot, hogy szakképzetlen vágóként vagy rendezõként újra alkotnám az 1945-t.
Azon lehet vitatkozni, hogy mit jelent ez az érintetteknek és mit azoknak akiknek semmilyen kapcsolódása sincs a történethez.
Szerintem már maga a novella sem sablonos Szántó T. Gábor egy olyan élethelyzetet ábrázol ami életekrõl viselkedésekrõl ír koránt sem sablonos módon. A film sem tesz mást mint képileg megjeleníti ezeket a történéseket.
A pap szerepe is egy szín vagy átmenet a bûnösség és az ártatlanság között. Ezen a skálán mozognak és nyilvánulnak meg kinek kinek érdeke és emberi mivolta szerint.
Magam részérõl, számomra õ közvetíti a hit és az emberi cselekedet közti konfliktust.
Így kerül egyensúlyba vagy is inkább érthetõvé kollaboráns, bûnös, ártatlan, áldozat.
Ekkor lesz érthetõ ki miért cselekszi azt amit. Arról nem is beszélve, hogy dramaturgilag már az is provokatív, hogy a szerkezet hajaz spagetti western és krimi elemekre ezek sem idegenek az 1945-tõl.
Már csak ezért is kell mondjam sem formailag sem pedig tartalmilag nem sablonos, akkor lenne az , ha Spielberg nyomdokain és a "lélek húrokon" játszana.
Szomorú inkább az, hogy egyetlen más a közelmúltunkhoz tartozó nemzet tragédiát képtelen feldolgozni a mai mûvészek , mûvészi színvonalon.

szavazat: 3/10 2017 máj. 17. - 21:03:02
2017 máj. 17. - 21:03:02
(16/34)

Igen, valóban elég sablonos volt a film. A pap jeleneteit simán ki lehetett volna vágni, hosszú perceken keresztül peregtek a súlytalan képsorok.

2017 máj. 14. - 23:19:58
2017 máj. 14. - 23:19:58
(15/34)

Ha a történelmünk egy szappanopera hasonlat akkor tényleg nagy baj lehet.