Film

A hentes, a kurva és a félszemű

magyar dráma, 105 perc, 2017 18 éven aluliak számára nem ajánlott
    • mb
    • mb
    • mb

Értékelés:

43 szavazatból
Szerinted?

A jómódú HENTES kiskirályként él az első világháború utáni Magyarországon. Egy nap régi üzlettársa, a kegyvesztett FÉLSZEMŰ csendőrtiszt egy nővel menekül a falujába. Az idegen asszony jelenléte feltüzeli a mészárszék életunt tulajdonosát, aki munkát ad mindkettőjüknek. Amikor a nőről kiderül, hogy Pesten K*RVA volt, a hentes pénzzel próbálja megvenni szerelmét. A pár belemegy a játékba és veszélyes alkudozás veszi kezdetét: egyikük sem tudhatja, ki fog hátba szúrni kit, ha végül eljön az elszámolás ideje.

Bemutató dátuma: 2018. január 25. (Forgalmazó: Big Bang Media)

Stáblista:

Kapcsolódó cikkek:


Vélemény:

január 10. 08:13:52
január 10. 08:13:52
Mar nem adjak a mozikban..elerheto esetleg online,vagy letoltheto valtozatban valahol?
szavazat: 10/10 2018 ápr. 18. - 22:14:57
2018 ápr. 18. - 22:14:57
Kettő észrevétel a filmről:

1./ Gryllus ÍDorka gyönyörű nő!
2./ A kicsapott sőt egyben körözés alatt is álló csendőr miként járhatott, közlekedhetett folyamatosan csendőr (ráadásul tiszti, főhadnagyi rendfokozattal ellátott) egyenruhában.
Ez bármelyik rendőrnek, csendőrnek azonnal feltűnt volna, a körözés alapján azonnal elfogták volna.
2018 márc. 07. - 22:34:30
2018 márc. 07. - 22:34:30
Köszönöm a válaszokat! :)
szavazat: 7/10 2018 febr. 27. - 11:30:19
szavazat: 7/10 2018 febr. 27. - 11:17:06
szavazat: 10/10 2018 febr. 25. - 19:58:46
2018 febr. 25. - 19:58:46
Ez egy remek film!
Fantasztikusan közvetíti azt az intellektuálisan nagyon is lepusztult világot, ami a kort, különösen azt a konkrét helyzetet jellemezte.
A film ugyan a 20-as évekrõl szól, nekem a 60-as évekbõl gyerekként vannak hasonló falusi kocsmai emlékeim még ma is.
A szerepjátszás, a környezet (díszlet) rendkívül autentikus!!!
10/10
2018 febr. 18. - 22:15:23
2018 febr. 18. - 22:15:23
Tudja valaki esetleg, hogy a faluban felvett jelenetek, ahol a sok egymás melletti kis házikó állt hol forgatták? A végén ugyan kiírták de sajnos nem jegyeztem meg. Köszönöm!
2018 febr. 12. - 13:02:09
2018 febr. 07. - 01:06:40
2018 febr. 07. - 01:06:40
A létezés alapvetõen zsigeri.Lehet ez ellen tiltakozni,de szélsõséges körümények között mindig lehull a fátyol.Irodalmi szinten utalhatnék a Legyek Urára,de ha valakinek ez fikció,akkor ott van a stamfordi börtönkisérlet ,meg megannyi perifériás összezárt léthelyzet a XX.század folyamán.És persze ott vannak a brutális héköznapjaink ma is....A kultúra,mint abroncs ideig óráig összetart,de ha bomlik,vagy nem is volt,mi marad a kereten túl...

Jó,hogy a film fekete-fehér./És méghozzá milyen gyönyörûen/ A fekete-fehér mindig eltávolit a realitástól,ami szinekkel teli.Ez kérem itt csupa fikció,ezért sem számonkérhetõ a dokumentalista pontosság.Ez nem a kék fény.Itt nem Szabó László boncolja nagyitóval a szálakat.Csõbe huznak minket,kicsontoznak a marhákkal együtt.,a létezés mély és brutális szintjein járunk,amivel nem szivesen szembesülünk.Kinos,és mégis elementáris.Mert õszinte. Freud boldogan jegyzetelne,de ha lebukna,Kodelka valószinûleg az õ fejét is véresre verné az asztal sarkába.

Én speciel egy percig se unatkoztam,nagyon átgyurt ez a film.A szakács a tolvaj a feleség és szeretõje nagyon kitágitotta anno a határaim,és talán nem véletlen,hogy most eszembe jutott.És azon is lehet vitatkozni,sõt érdemes is ,ki zsigeribb vadállat,a film elsõ 10 percében szolgáltatást igénybe vevõ tisztes polgárok,a vadkaptalista német iparmágnás,vagy a büntetésvégrehajtás nyugdijat érdemlõ alkalmazottja,a film végén.Kodelka dobogós helyezése bizony veszélyben van.

A létezés brutális,és az ember ebbe ujból és ujbol beleszédül.Felvillan az örvény,de mindez csak felkorácsol,hogy összezárjuk a vállaink,és mégis tegyünk valamit,ami a széhulló atomokat mégis egybetereli,és épitkezésnek nevezhetõ.Mint az egykori archaikus ünnepeken,amikor az áldozati állat szenvedése és halála magasabb szintre emelte a közösséget,csak immár a filmvásznon. Beavatás ez a maga modján szerintem.És a beavatás,mint tudjuk nem mindenkinek való.De ez nem is baj.

Persze lehetne még irni a remek ,tényleg remek szinészi játékról,a német expresszionizmust idézõ pazar gesztusokrol,ami tovább emeli a fikció szintjét,de aki elmegy megnézni,majd ugyis látja.

Számomra azért furcsa,ha ugyanezt a storyt egy láncfûrészes fickó követi el egy kukoricással övezett amerikai kisvárosban,dõl a moziba a nép,a finoman árnyalt,minimalista gesztusokkal dolgozó magyar film pedig alig érdekel valakit...kár

szavazat: 4/10 2018 febr. 01. - 13:36:17
2018 febr. 01. - 13:36:17
Az utóbbi pár évben megnézett magyar filmek döntõ többsége egész fellelkesített a magyar filmkínálat iránt - bár nem tudom, mire föl az utóbbi évek divatja a XX. század híresebb bûntényeivel (a Mágnás Elza-féle gyilkosság, a Martfûi Rém, most pedig a Léderer-féle darabolós eset), gondoltam, ha ez is van olyan minõségû, mint a Félvilág (aminek nem kevés gyenge pontja volt, de összességében egy élvezhetõ alkotás lett) és a Martfûi rém, akkor megéri megnézni.

Röviden: nem érte meg.

Hosszabban: van ennek a filmnek erénye és gyengesége is. Elõször arról, ami tetszett:

- a film technikai oldala
\"Mûszakilag\" semmi gond nem volt a filmmel. Szerintem nagyon jó mind fotográfiailag, mind hangtechnikailag. Az \"állóképek\" - amikor a kamera vagy nem vagy csak nagyon lassan mozog, hogy egy kompozíciót mutasson, nagyon szépek, a szó legjobb értelmében mûvésziek, remekül komponáltak és szépen/jól világítottak. Az egész film nagyon igényes operatõri és fénytechnikai munka. Pont a Félvilág mutatta meg, milyen bántó az, ha a film komor hangulatát úgy akarják kidomborítani, hogy gyakorlatilag alulvilágítják a film nagy részét - ami miatt anézõnek szinte végig hunyorognia kell.. a Budapest Noir pedig arra remek példa, hogyan kell profin megoldani azt, hogy habár a jelentek nem kis része sötét/félhomályos, aminek látszania kell, mindig remekül, vtisztán látható. Nos, ez a film szerencsére az utóbbiról vett példát: a sötét/félhomályos jelentekeben - pedig nincs bennük hiány - is minden szépen, tisztán látszik, mindig teljesen élvezhetõ a képi minõség.
A hanggal sem volt semmi gond. Végig jól volt keverve, minden hallható volt, aminek hallhatónak kellett lenni, a zene nem volt se túl hangos, se túl halk.
A harmadik dolog, ami a \"plusz\" serpenyõbe kívánkozik, a jelmez- és kelléktár. Nem vagyok szakértõ, úgyhogy nem tudom megmondani, mennyire voltak a kellékek és ruhák korhûek, mindenesetre egyszer sem volt olyan érzetem, hogy mintha kilógna valami, mintha olyan dolgot látnék a vásznon, ami nem korhû (tán csak a betonaljú villanyoszlopokat, de simán lehet, hog azok már léteztek ilyen formában 1924-25-ben).

És akkor a negatívumok... ez sajnos hosszabb lista lesz. Elõször is, a cím. Egyáltalán nem érzem szerencsésnek a címválasztást. Nekem inkább egy ilyen kicsit humoros/akciós-verekedõs filmet sejtet, mint pl. \"a ravasz, az agy és a két füstölgõ puskacsõ\" - egyáltalán nem egy komor, mélyen drámai bûnesetet. Nálam a cím hatalmas baklövés volt.
Aztán itt van maga a történet. Ez nyilván mindenkinek a saját ízlése, mennyire viseli el, ha egy \"megtörtént eseten alapuló\" történetben rengeteg dolgot megváltoztatnak, engem mindenesetre zavar, pláne, ha nem látom az értelmét. Már a Félvilágban is zavart, hogy fontos részleteket változtattak meg - és hol volt az ehhez képest... Csak a fontos dolgokat számba véve:
- Schwarz Mici a valóságban Léderer felesége volt (a filmben még meg is kérdezi a nõ Kodelkát: \"Ki mondta magának, hogy (Léderer) az uram?\")
- A nõ nem volt kurva.
- Léderert nem körözték, ezért nem is kellett \"menekülniük\".
- Az egész történet nem vidéken, hanem Budapesten történt.
- A motívumok mások voltak - Kodelka nem szeretett bele a nõbe, esze ágában sem volt elvenni/megvásárolni Léderertõl, simán csak dugni járt fel hozá, Léderer tudtával és beleegyezésével, természetesen pénzért.
- Léderer sosem dolgozott Kodelkának.
- Schwarz Mici sem dolgozott soha a helyi ivóban.
- A filmmel ellentétben, ahol egy koszos falu egy málló házában, szinte nyomorúságban éltek, a valóságban Budapesten, tulképp fényûzésben éltek, szórták a pénzt - ezért is kellett volna Kodelkától is rabolniuk, hogy folytathassák a jövedelmükkel nem összeegyeztethetõ életmódjukat.
- A nõ sosem szúrta meg késsel Kodelkát.
- Maga a gyilkosság egész másképp történt.
- Bár a filmben ez nem kerül elõ, úgyhogy itt \"történethamisításról\" nem beszélhetünk, gyakorlatilag biztos, hogy a pár még legalább 2 másik embert is megölt korábban, lehet, hogy többet is - Léderer pedig egy kastély kirablásában is részt vett.
Mondom, nyilván egyéni ízlés dolga, hogy kit mennyire zavar, hogy ennyi mindent megváltoztatnak a történetben - engem eléggé, pláne, hogy nem látom a dolog értelmét. Azt még megértem, hogy vidékre helyezték át a sztori lényegét - egyrészt, ha már beleírták a körözést, akkor csak nem maradhattak Budapesten, illetve valamelyik nagyobb településen - másrészt, nyilván egyszerûbb és jóval olcsóbb volt falusi környezetben forgatni: nyilván nem olyan nehéz olyan helyszínt találni, ahol jelentõsebb rásegítés nélkül is olyan a környék, amilyen akár a huszas években is lehetett... - de a változtatások nagy része mögött nem látom az indokot.

- Karakterek: Gryllus Dorka karakterével nem volt baj szerintem, még Kodelka is elment. Viszont Léderer... te úristen... Mint egy robot, akinek a programjában három dolog szerepel: vicsorogva, nagyon mérgesen nézni, azt mondani, hogy \"(Õ) az enyém!\", valamint 75 ezer forint emlegetése. Ezzel a három dologgal le is fedhetõ a karakter nagy része... Amúgy, mindhárom fõszereplõ jól lehozza a szerepet, bár Hegedûs D Géza nagyon sokszor túlontúl színpadias: a színpadra illõ túlhangsúlyozással beszél, színpadi arcmimikát alkalmaz... mintha egy színdarabban lenne. Nem fikázni akarom, szeretem, mint színészt - szerintem egyszerûen rosszul volt rendezve a film. Azt gyanítom, hogy õ sem azért \"színjátszott\" és Nagy Zsolt sem azért volt olyan, mint egy robot a film nagy részében, mert \"ennyit tudnak\", hanem, mert ez volt az instrukció...

- Zene: a film nagy részében jó volt a zenei aláfestés - különösen a már említett \"állóképek\" alatt. Viszont, többször elõkerült egy ilyen sámánszerû, dármaihatás-fokozó dobszóló, amit nagyon, de nagyon nem éreztem a filmbe illõnek. Szerintem a bevonás helyett pont kizökkentõ volt. Egyáltalán nem illett sem az adott jelentekhez, sem a film egészéhez.

- A film vége: olyan érzésem volt, mintha a film végét valamiért \"el kellett volna harapniuk\" - mintha gyorsabban kellett volna lezárniuk, mint ahogy eredetileg tervezték. Ez a szuronyos megoldás a folyóparton... most komolyan???

- Nem éreztem szerencsésnek a fekete-fehér megoldást sem. Érteni vélem az okát, és semmiképp sem mondanám, hogy védhetetlen - nekem mindenesetre nem növelte a film élvezeti értékét. Az 1945-ben egyértelmûen hozzátett a filmhez - itt szerintem nem.

- Figyelmetlenség néhány apró részletet illetõen: nyilvánvaló, hogy nem lehet filmet baki nélkül csinálni - millió dologra kell figyelni, lehetetlen küldetés... - de azért legalább arra ügyelhettek volna például, hogy ha egy kést több centi mélyen beledöftek valaki hasába, akkor pár hónap múlva azért látszódjon még a hason a bemeneti seb helye... Kodelka hasán nem látszott az utolsó jelenetében. Illetve, nekem a nõ ruhatára is kicsit gyanús volt - a körülményekhez képest elég jó ruhái voltak... Ha pedig a jelenet szerint valaki egy késsel kivág egy darabot egy frissen darabolt féldisznó (a kamera szemszögébõl nem látható) combjából, akkor olyan húsdarab legyen az eredmény, amin még van bõr... Pesze, ezek tényleg apróságok, amiket, ha amúgy jó a film, elnéz az ember - de sajna, itt csak hozzátettek az elégedetlenséghez.

És végül a legfontosabb hiba: ismét bebizonyosodott, hogy nagyon, de nagyon nehéz úgy jó filmet csinálni, hogy nincs benne pozitív szereplõ... nem tud a nézõ kinek drukkolni szívbõl, nincs kivel azonosulnia igazán... így sem drámát, sem revelációt nem tud igazán érezni. Számomra ez volt ennek a fillmnek a fõ bûne. Csupa antagonista, sehol egy szál protagonista a színen... Kit érdekel igazán, mi történik velük?

Kár, mert ebbõl a történetbõl egy sokkal, sokkal jobb - egy JÓ - filmet is lehetett volna csinálni.
szavazat: 4/10 2018 febr. 01. - 12:32:35
2018 febr. 01. - 12:32:35
Sajnos ez az eset úgy "megtörtént", ahogy azok a hollywoodi filmek, amik elején kiírják, hogy "a film megtörtént eseményen alapul" - valóban történt valami ilyesmi, de a részletek kb. 95 százaléka kitalált/megváltoztatott. Valóban volt egy Léderer (más források szerint Lederer) Gusztáv, egy Schwarz Mici és egy Kodelka Ferenc, az elsõ kettõ valóban megölte, majd feldarabolta a harmadikat, szinte azonnal le is buktak - még a két férfi foglalkozása is stimmel - és itt kb. véget is ér az igazság. A motívumok, a körülmények, a történet és a szereplõk elõélete, a helyszín... minden más...

... ami, persze, megbocsájtható lenne, ha a végeredmény egy jó film lett volna. De nem az lett.
2018 jan. 31. - 10:08:06
2018 jan. 31. - 10:08:06
Megtörtént eset, vagy értsük úgy, hogy ha egy nõ tett valami erkölcstelent, arról kussoljunk, nehogy nõgyûlölõvé válunk.
szavazat: 1/10 2018 jan. 30. - 18:33:16
2018 jan. 30. - 18:33:16
Hogy lehet ilyen rossz izl`esü cimmel egy nyiltan nö ellenes filmet csinálni 2018 ban?