Film

Mindenki

magyar kisjátékfilm, 25 perc, 2016

Értékelés:

183 szavazatból
Szerinted?

1991-et írunk, a 10 éves Zsófi új iskolába kerül. Az új helyen sok minden idegen és furcsa, de van remény: Zsófi bekerül az iskola híres kórusába, és összebarátkozik Lizával, aki a legnépszerűbb lány az osztályban. Még nem is sejti, hogy hamarosan Lizával együtt kell szembeszállniuk a kórusvezető Erika nénivel, aki nem olyan kedves, mint amilyennek elsőre látszik.

Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Kapcsolódó cikkek:

Díjak és jelölések:

  • Oscar-díj (2017) - Legjobb rövidfilm

Vélemény:

2017 nov. 08. - 21:48:44
2017 nov. 08. - 21:48:44

Ez az ország mindig meglep engem, pedig igen régóta élek már benne, úgy nagyjából a születésem óta, és az se manapság volt.

Naszóval, olyan ez, mint a Hugyos Józsi bácsi esete. Abban például nem csalódtam, hogy még egy ilyen téma kapcsán is Lottó ötös módjára jön elõ Móriczka, avagy a "kóóóórmány" meg a "foci". Azon sem csodálkoztam, hogy a proli színvonalra megy le minden témázgatás, de azon már meglepõdtem, hanem hogy a magukat "esztétának" meg "hozzáértõnek" tartó szakmázók, nomeg a hozzáértõ mûértõ közönség mennyire képtelen egy teljesen világos mondandójú, egyetlen kétséget sem hagyó rövid filmet sem értelmezni.

Mert ez a film az elejétõl pocsék volt, erõltetett, valahol nyomasztó. Annak ellenére, hogy minden egyes kép valódi volt. EBBEN pont ZÉRÓ szürrealitás volt. Minden kép, külön külön Fellini módjára a falra lehetne akasztani, hogy "így nézett ki Magyarország 1990 szeptember 1-én". És mégis, valahogy taszító volt az egész. Én alíg bírtam megnézni, annyira erõltetett volt. Aztán a végére rájöttem. Azért volt ilyen, MERT EZT KELLETT ÉREZNI. Mert csak az lehet megérteni, hogy miért érzi valaki teljesen HAMISNAK az egészet.

És ettõl vált ez a FILMALKOTÁS zseniálissá.

Ezt a filmet úgy hívják, hogy "Mindenki". És mégsem értette senki (na jó, egyvalaki biztosan), hogy mirõl szól. Pedig benne van a címében. A mindenki az, amibe mindenki beleszólhat, egy olyan világ, amiben mindenkinek jogai vannak. A film VALÓDI címe:

DEMOKRÁCIA... és:

Amiben a "mindenki" szó betûi közül összesen a két "n" betû nem szerepel, ami ugye NN = NO NAME szinonímája, azaz azt jelenti, hogy ISMERETLEN.

Azaz, az ISMERETLEN DEMOKRÁCIA.

Dereng már így, hogy mirõl szólt ez a fantasztikus zseniális mûalkotás? Még egyszer: Becsöngetnek (amit nem mutatnak, mert felébresztené a hétalvókat) 1990 szeptember 1.-én. Indul a demokrácia, indul az oktatás, amivel kapcsolatban ott vannak a vágyálmok, az idealizmus, de semmi konkrétum, senki sem tudja, hogy mi fog történni és hogyan. A régi megszokott rendszerek, klisék még jelen vannak (hogyne lennének), de már semmi sem úgy mutat, ahogy akár egy évvel korábban mutatott volna.

Ez egy száz százalékos pontosságú leirat a gengszterváltás koráról. Hiteles. Csak hamis. A film dátuma ugyanis hajszálpontosan be volt lõve idõben, az iskola és a tanárok még a régi rendszerbõl érkeztek (fehér köpenyes igazgató), és ezt pontosan érzékeltetik azok számára is, akik nem olvasták el, hogy a film 1991-ben játszódik.

Ez ugyanis a komplett tudathasadás idõszaka. Az az idõszak, amikor mindenki kereste a helyét. MINDEN HAMIS VOLT. Hamis volt a gyerekek játéka az udvaron (full-fake), mert ÍGY soha nem játszottak még a cucializmusban sem. SOHA. Soha nem volt ilyen. CSAK EZ VOLT A LÁTSZAT, EZ A KÁDÁRI NOSZTALGIA, aminben labdáznak, ugróköteleznek a gyerekek ÉS MINDEN TÖKÉLETES. Tehát máris tudható, hogy a filmben SEMMI SEM AZ, AMINEK LÁTSZIK, mert ami látszik, az nem igaz. Hiába látod, érted, de mégis tudod, ILYEN SOHA nem létezett. Egy álom, egy mese, de nem a valóság.

Egy hazugság az egész.

Az a hazugság, amiben a nyilvánvalóan párttag és vérkonycsi kommunista igazgató gazsuláló szervilis csinovnyikká válik, hiszen az elvtárs félti a bõrét, túl akar élni, ezért nyilván harcos antikommunistaként belép az mdf/szdsz-be és liberráltabb lesz a legszélsõségesebb liberálisnál is. Jön egy új gyerek? És mit szeretne a drága kis mamahoteles üngyübüngyüke? Csak benéz a kórusra ÉS EZ MÁRIS JÁR NEKEM? Felvételi, próbák, meghallgatás nélkül? Hát persze! Hiszen ez a demokrácia@1990. Nem így volt? De bizony, így volt.

Hát legyen kórísta az elvtársnõ... izé a polgártárs kölyke. Miért ne? Miért ne lehetne mindenki kórista? Mi az, hogy valami kádári csökevényként csak az lehessen kórista, AKI TUD ÉNEKELNI? ELVTÁRSAK DEMOKRÁCIA VAN! Hadd énekeljen mindenki A VERSENYKÓRUSBAN.

Na így verték szét az országot, a magyar ipart, a gazdaságot a túlélt elvtársak, akiknek ennyi érzéke volt az iskolák/ország/vállalatok vezetéséhez, amelyben a demokráciához, oktatáshoz; SEMMIHEZ NEM ÉRTÕ GYEREK SZÍNVONALÁN ÁLLÓ EMBEREK dirigáltak, mert a szétvert hatalom nem tudott semminek ellentmondani. A fiatal demokrácia SEMMIT sem értett az élet törvényeibõl. Nem értette, hogy mi a veszteséges, mi a nyereséges, mi fontos a társadalomnak, mik a szabályok és mi szükséges a sikerhez.

Hiszen mirõl is szólt a kórus? Egy olyan kórus, ami FOLYAMATOSAN NYERI A VERSENYEKET (elhangzott!), az minimum egy évtizedes munkája annak A TANÍTÓNÕNEK, aki ezt összerakta, válogatta ÉS A SIKEREKET ENNEK KÖVETKEZTÉBEN NYILVÁNVALÓAN KIZÁRÓLAG A KÁDÁR RENDSZERBEN ÉRHETTE EL. Márpedig aki a Kádár rendszerben nemzetközi eredményeket hozott ZSINÓRBAN, az csak jó szakember lehet, mert itthon ugyan lehet az elvtársaknak szórakozni a díjak és állami kitûntetések oszkogatásával, de ez azért külföldön nem lett volna így. Tehát a tanítónõ nem csak hogy remek pedagógus volt, HANEM SIKERES IS. EBBEN TEHÁT EGY ÉLET MUNKÁJA VAN. NINCS FÉRJNÉL(!) a tanítónõ, nem véletlenül mutatják oly sokszor a kezét, hogy NINCS rajta gyûrû. EZ AZ ÉLETE. És mindez nem számít, ha a Bécsbe járó újgazdag kis liba újsütetû barátnõcskéje mindent tönkre akar tenni. Mert ez már ezeknek a világa, ennek gazsulál az igazgató elvtárs, mert ebbõl a rétegbõl lesz az új uralkodó osztály. A tanítónõ már csak a múlt. Az nem számít.

Éppen ezért jön is a szabadrablás, jön a szervilis igazgató elvtárs, AKI KÖTELEZI A TANÍTÓNÕT, hogy MINDENKIT FOGADJON, MERT ELVTÁRSNÕ, EZ AZ ÚJ REND, MOST MINDENKI ÉNEKELHET! MOST DEMOKRÁCIA VAN, MOST MINDENKI MINDENBE BELEUGATHAT! A tanítónõnek pedig esélye sincs, hiszen meg is van zavarodva, hogy mit lehet és mit nem ÉS FELVESZI A FÉL ÉNEKKART, MERT NEM MER NEMET MONDANI, mert nem tudhatja, hogy mivel jár. Hiszen õ csak egy elvtársnõ. És az elvtársnõnek, akinek egy élete munkája van a kórusban, az rosszul van ettõl a hazugságtól, amit AZ IDEGES CIGARETTÁZÁSÁBAN MUTATTAK BE. Õ már látja, érzi, tudja, hogy SZÉT FOGJÁK VERNI A KÓRUSÁT, TÖNKRE FOGJÁK TENNI AZ ÉLETE MUNKÁJÁT.

Mert bizony, számos olyan pedagógus volt fõleg a 90-es évek elejére, aki már semmilyen formában nem volt komcsi (nem véletlenül választottak FIATAL TANÍTÓNÕT a szerepre, akinek nyilván köze nem lehetett 56-hoz, tehát megkérdõjelezhetetlen, hogy nem lehet véres kommenyista), de éppen mégis hirtelen õ lett a régi rendszer kiszolgálója, miközben az igazgató elvtárs... izé, úr, az hirtelen "nagyonfontoselvtárs", izé "nagyonfontosigazgatóúr" lett. És mivel az igazgató úr egy szervilis f*szfej, akinek semmi érdeklõdése és affinitása nincs a kórushoz, ezért eljátssza "a nagy liberálist", hogy HÁT AKKOR MINDENKI LEGYEN KÓRISTA.

És milyen érdekes, az igazgató jellemét (zseniális alakítás volt, gratuálok!) senki sem említi, pedig azon volt a lényeg. Azon, hogy BÁRKIT BERAKTAK A KÓRUSBA akkor is, ha nem tudott énekelni, "mert ez most az új világ". Ugyanis magasról tett az elvtárs a kórusra, egyáltalán nem is érdekelte. Ott se volt soha se próbán, se elõadáson, csak kiadta az ukázt az elvtárs, hogy akkor vegyen be mindenkit a kórusba az elvtársnõ, mert most ez a rendszer. Az igaz, hogy nem ez volt a rendszer, de hát a bécsi ajándékok és a lekötelezettség fontos. És ezt még ki is hangsúlyozták a cipõvel és a karkötõvel, azaz, hogy "hirtelen" MINDENKI az újgazdag lánnyal akar barátkozni. Fõleg, ha nagy szája van és forradalmat akar csinálni.

A tanítónõ természetesen TUDJA ezt. Csak hát nem tud mit csinálni. Ezért kitalálja azt, hogy aki nem tud énekelni, de be kell vennie, az legalább csak tátogjon, hogy ne rontsa el mások munkáját. Hogy legalább annyit elérjen, hogy ne menjen tönkre mások élete, munkája, tehetsége. Nem tehet többet, ha egyszer az igazgató elvtárs ezt adta utasításba. Ezért is mondja el a végén AZ IGAZSÁGOT a forradalmárnak, hogy fogja már fel, hogy EZ NEM AZ Õ ÖTLETE VOLT. És se a kislány, se az ide írógató közönség nem fogja fel, hogy ez pontosan az a jelenet volt, mint amikor Morpheus körbe mutat a Constructban. "Azt hiszed, hogy ez a valóság? Hogy levegõt lélegzel? Azt hiszed, hogy számít ezen a helyen az erõ? EZ A NYERS hang volt a tanítónõben. Az, hogy nézze meg AZ IGAZSÁGOT.

DE a forradalmár nem akarja megérteni az igazságot, õ szocializmust és egyenlõséget akar. Azt, amit éppen lebontani igyekezne az ország. Egy ilyen helyzetben a tanítónõ Igyekszik EGYFORMÁN kezelni a gyerekeket, NEM megalázni senkit, MERT NEM KÜLDHETI EL, DE NYILVÁN LEROMBOLNI SE AKARJA A MUNKÁJÁT. Jól látható, hogy egy mesterségesen felhízlalt kórusról van szó, és egyáltalán nem arról, hogy "túl kevesen lettek volna". Látszik, DIREKT ÚGY MUTATJÁK BE (a szocialista típusú függöny, azaz a vízszintesen piros-fehér-zöld) háttér elõtt õket, hogy ALIG FÉRNEK EL a teremben, valójában nyomorognak, DE HÁT HA AZ IGAZGATÓ ELVTÁRS, avagy az ÚJ REND azt mondja, hogy "most pedig mindenki énekelhet", akkor mindenki énekelhet!

Ha most mindenki demokratikus lesz, akkor az akkor is úgy lesz, ha minden értékünket leromboljuk, ha sárba tapossuk azokat, akik mindezt felépítették. Így tették tönkre a gyárak, üzemek, iskolák vezetõit, akiket kicsináltak, hogy helyette az új elvtársak... izé, új káderek... izé... szóval, a sz*rért-h*gyért a vállalkozó elvtársaknak... izé, uraknak elkótyavetyélt vagyon ebek harmincadjára a földbe legyen dózerolva, lásd a cukorgyárainkat. Azokat, amelyeket pont addig kellett a földdel egyenlõvé tenni az "igazságosság" nevében, amig el nem törlik az igazságot, hogy "most már annyit lehet gyártani, amennyit csak akartok". No igen, milyen véletlen, pont akkor, amikor már nincsenek gyáraink és nincs meg hozzá a mezõgazdaság sem. De hát ez így igazságos ugye elvtársak?

Errõl szólt ez a film.

Arról, hogy MINDEN HAMIS. Nincs benne semmi igaz. A tanítónõ az egyetlen, AKI TUDJA, HOGY MI AZ IGAZSÁG és megpróbálja ezt a gyerekeknek (értsed, magyar fialtal demokrácia) elmagyarázni. Megpróbálja elmagyarázni, hogy:

EBBEN A RENDSZERBEN A SZOCIALIZMUS NEM FOG TOVÁBB MÛKÖDNI.

Nem fog úgy mûködni, hogy az élet igazságos lesz, mert ha mindenki és mindenbe beleugathat és szabadon lesz választható az, hogy ki mit lop szét, akkor minden tönkre fog menni. Nincs olyan, hogy mindenki énekelhet, HA VERSENY VAN, márpedig a KAPITALIZMUSBAN VERSENY VAN. Nem lehet "bolsevik típusú igazságossággal fellépõ" felforgatókra hallgatni, mert azok MINDENT tönkretesznek még akkor is, ha látszólag és elsõre szépnek tûnik az eredmény.

Hiszen nyilvánvalóan HAMIS az, hogy "egyszercsak, pusztán azért, mert elzavarjuk a tanítónõt, AZAZ ELZAVARJUK A KÁDÁR RENDSZERT", attól majd minden megjavul és majd hirtelen elkezdünk tudni ÚGY ÉNEKELNI, AMI MEGHALADJA A KÉPESSÉGEINKET. Mert a zárójelenet ez volt, olyant produkáltak, amire képtelenek.

És erre a sok hülye elkezd tapsolni, hogy "igen, elvtársak igen, ez az igazság, ez a szabadság"... nem elvtársak, ez a kapitalizmusban nem, létezik. Az elejétõl végéig hamis volt a film, MINDENKI(!!) hamis volt, kényszerbõl még a pedagógus is, hiszen semmiféle hatalma nem volt már, csak a túléléssel próbálkozott, de érezte, hogy az õ idejének vége. Fiatalon. Mert majd jönnek a megasz*arok, meg a belesz*rok és a hasonló "énekes celebek", de az ÉNEKLÉSNEK, A KÓRUSOKNAK, A KÖZÖS ÉNEKLÉSNEK VÉGE LESZ.

Semmi sem igaz és semmi sem az.

A film errõl szólt, arról, hogy ma nosztaligával nézünk vissza a Kádár rendszerre, mert szépnek akarjul látni. Forradalmárokra vágyunk, akik majd igazságot tesznek és egységbe kovácsolják az egész kórust, azaz "majd jön egy politikus, aki feláll, hogy beszéljünk igazat és ettõl hirtelen megjavul a gazdaság, az ország, a minden és eljön a Kánaán". A CSODAVÁRÁS A MUNKA HELYETT. Annak felismerése, hogy nem az a demokrácia, hogy mindenki mindenbe beleénekelhet, beleugathat, hanem az, amikor AZ UGAT BELE, aki tud is énekelni és aki tud énekelni, az ismerje fel azt, hogy a többiek csak tátognak, mert ehhez értenek.

Ezt persze egy jó pedagógus tudja. Azért is mutat rá a tanítónõ a kórusra, hogy EMELJÉK FEL A KEZÜKET AZOK, AKIK NEM TUDNAK ÉNEKELNI. És a fél kórus felteszi a kezét. A tanítónõ nem tehet mást, õ csak ennyit tehetett, ennyit mondhatott, mást nem. Neki be kellett õket venni, de eltitkolta, hogy ne alázzon meg senkit. Aki viszont nem tudja az igazságot és igazságot szeretne, AZ MINDENT BEBORÍT, mert az igazság nem az, hogy valakit nem engednek énekelni, hanem hogy MINDENKIT ENGEDNI KELL énekelni akkor is, AMIKOR ANNAK TÉTJE VAN.

Ez nem mûködik, ez nem mûködhet.

És ezért hamis az egész film az elejétõl a végéig, de olyan zseniálisan, amit én még kevés filmben éltem át eddig. Így bemutatni az álságosságot, a gengszterváltást, hihetetlen. Ahogy az is döbbenet, hogy honnan húzták elõ az iskolát is, az összes berendezést, amely világosan mutatja, hogy MÉG a rendszerváltásnál tartunk, de különösen, amikor az iskolaköpenyes gyerekek JELENTENEK a tanítõnõnek.

És mindezek után még mindig van két konklúzója a filmnek.

#1: MEG KELL TANULNI EGYÜTT ÉNEKELNI.

Mert a demokráciát csak együtt tudjuk megcsinálni. Akkor viszont (hogy idézzem a legfontosabb problémák egyikét a hozzászólások közül) ne várjuk Real Madridot a magyar focitól. Akkor várjuk azt, hogy MINDENKI focihasson, amibõl az fog következni, hogy mindenki beszélhet róla, mindenki játszhatja, DE NEM LESZ EREDMÉNY. Mert persze lehetne eredmény, csak akkor azt a rengeteg pénzt EGYETLEN(!!) csapatra kellene elkölteni, amibe felvásároljuk a "nagy neveket", ahogy ezt a svájcit nem látott svájci csapat, vagy tetszõleges más "sikeres NEMZETI(!!)" csapat esetében is láthatjuk. Szûznek maradni és teljes értékû nemi életet egyszerre élni egyszerre nem lehet. Lehet demokrácia, de akkor nem lesz csúcs csapat. Lehet diktatúra (ha valaki azt hiszi, hogy a profi sportban BÁRHOL demokrácia van, az nemes egyszerûséggel hülye), de akkor csak az elit fog játszani és annyi pénzbe fognak a jegyek kerülni a meccsre, hogy alig tudja valaki megvásárolni. Csodák nincsenek, vagy csak a hazugságok lesznek, ahogy a film is bemutatja.

#2: MIKOR MÁR AZT HISZED, HOGY MINDENT TUDSZ ÉS ÉRTESZ, AKKOR ESEL POFÁRA

Merthát, mikor már érted a fentieket, akkor jössz rá még egy hazugságra, arra, hogy akirõl azt hiszed, hogy énekel, AZ NEM ÉNEKEL, HELYETTE PEDIG MÁS ÉNEKELT! Wazeg, ez ám az igazi slusszpoén. Az, hogy nem elég, hogy hazudtak nekünk 90-tõl este, délben meg reggel is, hanem akirõl azt hitted, hogy hazudik, az még csak nem is hazudott, mert nem õ beszélt, HANEM A HÁTTÉRBÕL VALAKI MÁS BESZÉLT, valaki, akirõl azt se tudod, hogy kicsoda, mert csak a hangját hallod.

EZ OSCART ÉRÕ HÚZÁS. Ez egy zseni.

És az egész összeáll. Mindenki a Kádár rendszer NEMZETKÖZI EREDMÉNYEIT(!) ELÉRÕ SZAKEMBEREKET SZIDJA, LEHETETLENÍTI EL, RÖHÖG KÉT POFÁRA AZON, AMIKOR HÜLYEGYEREKEK(!) PORIG ALÁZZÁK A KÖZÖNSÉG, AZAZ A VILÁG SZEME LÁTTÁRA.

Abba persze már nem gondolnak bele, hogy mi lesz ennek a következménye: Természetesen az egyszeri ÉS MEGISMÉTELHETETLEN(!) zseniális fellépés után a kórus összedõl, MERT NEM LESZ VEZETÕJE, a következõ évben már énekelni sem fog senki. Mert nem lesz tanár, mert nem lesz pedagógus, aki vállalná, hogy egy ilyen szedett-vedett, fegyelmezetlen, a kórusvezetõt PORIG ALÁZÓ; az elõzõ évben már a következõ elõadáson lebõgõ csürhét megpróbáljon újra kórussá formálni. Mindezt pláne úgy, hogy az elvtársak, ach, bocsánat, választópolgárok (gyerekek) akarnak mindenbe beleugatni. Ezt ugyanis nem lehet megcsinálni, amig nincs rend és nincs hierarchia. Mert persze az elvárások meg vannak (énekeljen MINDENKI), de ennek valójában éppen a "mindenki" nem tud megfelelni, akik NEM SAJÁT MAGUKTÓL, hanem a drága édes, aranyos, tünci-bünci elkényeztetett mamahotelt fenntartó szülõktõl kényszerítve kénytelenek ott lenni, ahová igazából nem tartoznak, a helyüket sem találják ÉS EZÉRT SEHOVÁ sem fognak jutni az életben. Ennek a filmnek logikus folytatása "A van valami furcsa és megmagyarázhatatlan" amely pont ezekrõl az addigra már felnõtt, elveszett generációról szólnak, akik nem találják a helyüket, hiszen MINDENKI egyforma, de egyrészt az unalmas, másrészt mégsem egyforma mindenki.

Nem elég hogy semmi sem volt igaz, nem elég hogy hazudtak nekünk, de még arról is hazudtak, hogy ki hazudott nekünk, mert még a hazugság is hazugság volt. És ez még 2016-ban is így volt. Mert még mindig nem néztünk szembe azzal, hogy mekkora hiba volt gyerekekre, hozzá nem értõkre bízni a rendszerváltást. Hogy mekkora hiba volt a szakemberek megalázása, miközben az elvtársak még ma is hatalomban vannak, mert megfelelõen nyaltak. Elvégre, hol volt az igazgató elvtárs, izé, úr például a koncert, vagy a próbák alatt?

SEHOL!

Ennél fényesebben bemutatni, hogy MILYEN MAGASRÓL SZ*RTAK és sz*rnak még ma is a pozíciójukhoz, hatalmukhoz ragaszkodó elvtársak - az lehetetlen lett volna. Nem adják át a helyüket fiataloknak, kicsinálnak mindenkit, már az sem érdekli ezeket, hogy 3000-ben sem lesznek esélyesek hatalomra kerülni, akkor is ragaszkodnak ahhoz, hogy õk jó elvtársak. És a jó elvtárs nem vész el, csak átalakul. Érdekelte is ezeket a TANÍTÓNÕ, vagy a munkája? Ha ez kell az új elvtársaknak, hát énekeljen MINDENKI. Ellehetetlenítjük az elvtársnõt? Nem gond, hiszen nyilván csak azért tüntették ki, meg nyert az elõzõ rendszerben, mert kommunista volt, de õ, a hithû mdf/szdsz-es igazgató, na õ ott sem volt, ez nem az õ ötlete volt, õ mindig szervilisen szolgálja ki a hatalmat, õ jó káder, õ jó elvtárs!

Az 1990 hazugság teljes undora bele van sûrítve ebbe a filmbe, bemutatva az alig pár hónapos magyarországi (ach bocsánat, magyar köztársasági) demokráciát 1990 szeptember 1.-én, amikor a film cselekménye kezdõdik, azaz, amikor az új diák megérkezik az osztályba. A körítés, az iskola még a régi, a nyakkendõ már nincs meg, DE A HAZUDOZÁS ÉS AZ ELVTÁRSAK, na azok megmaradtak.

EKKORA UNDORT, amit ebben a filmbe beleírt a rendezõ, ahogy ezt bemutatta, huhh... zseni.

Node az, hogy ezt senki sem ismeri fel és másról beszél, annál jobban semmi sem mutatja, hogy MENNYIRE BELETALÁLT ABBA, hogy mennyire képtelen a magyar társadalom a demokráciát felfogni, megérteni, és mennyire a szocializmus hazugságában él még 2016-ban is, amiben elég kiadni az elvtársaknak az ukázt, hogy:

ÉNEKELJEN MINDENKI

és máris énekelhet mindenki... pont az maradt meg, aminek nagyon el kellett volna tûnnie. A szervilisségnek, a hazudozásnak, a látszatnak, a benyalásnak. Képesek az emberek "pedagógia módszerekrõl" vitatkozni, meg a gyerekek megalázásról és a többi eszméletlen proli-bolsevik lózungról EGY 1990 SZEPTEMBERÉBEN JÁTSZÓDÓ FILM ESETÉBEN 2016/2017-es szemlélet alapján. Ez totális dilettantizmus és anakronizmus, hiszen ebben a filmben HAJSZÁL PONTOSAN BELÕTTÉK A CSELEKMÉNY IDEJÉT annak érdekében, hogy mindenki számára viláos legyen, EZ NEM MOST JÁTSZÓDIK, HANEM AKKOR. Nincs áthallás, nincs semmi köze a filmnek 2016/2017-hez. EZ kíméletlenül és kõkeményen 1990-ról szól.

Arról, amikor tönkrették a szakembereket, és túléltek az elvtársak.

Ez lenne "az igazság"? Ez lenne a "bandaszellem"? Mert nem tetszik az igazság? Melyik hazugság a jobb? Kinek mi a jobb? Kit érdekel az igazság, amikor feláll egy gyerek és majd õ jól megmondja, hogy "mi az igazság". Aztán fellázít mindenkit, hogy "ez az igazság" és fogjunk össze a "diktatúra" ellen. És kirúgjuk a rendszer kiszolgálóját, az igazgatót? Dehogy az jó ember, mert az MINDENKINEK MINDENT megenged. És hát, ilyen az, amikor "tetszenek forradalmat csinálni". A liberalizmus szép, a liberalizmus jó, a liberalizmussal MINDENKI meg van elégedve. Vagy mégse?

Szembe kell nézni az igazsággal.

Az élet nem igazságos.

Nem lehet MINDENKI kórustag, mert ha beengedik, akkor abból elõbb-utóbb probléma lesz. Mert nem azért dolgoznak a többiek, hogy másokat cipeljenek a hátukon, hogy azokat is segílyezzék, akik nem dolgoznak, csak azért, mert MINDENKI énekelhet.

Mindenki érezte az undort a filmben. Ki ebben, ki abban. És mégsem értette senki, hogy miért undorodott.

Szerintem most már lehet érteni.

Ez az egész film nem más, mint MINDENKI UNDORA ARRÓL AZ IDÕSZAKRÓL, ami 1990-2010 között tombolt Magyarországon, és amely még ma is jellemzi az ország egy jelentõs részét. Ezzel kell leszámolni. Az EMBEREK CSODAVÁRÓ ÉS "NEKEM JÁR" típusú mentalitásával. Mert ez nem demokrácia, ez az anarchia.

Meg kell érteni, hogy abból, hogy MINDENKI része a demokráciának, abból nem következik az, hogy MINDENKINEK MINDEN JÁR, mert nem jár. A demokrácia a hatalom megválasztására vonatkozik, de az a VERSENY(szférában) NEM MÛKÖDIK, mert nem is mûködhet. Amikor üzletrõl van szó, akkor oda szakemberek kellenek és nem szervilis igazgatók, párt csinovnyikok, apparatcsikok. A politikába nem dilettáns fiatal barmok kellenek akik lelkes balf*szságokat mondanak, hanem szakemberek, mert már megint úgy járunk mint 1990-ben, hogy szétvernek mindent, mert "ezek tudják az igazságot".

NEM IGAZSÁGOT KELL SZOLGÁLTATNI A DEMOKRÁCIÁBAN. A demokrácia nem az egyenlõségrõl szól. És soha nem is szólt errõl. Akkor tetszettek volna cucializmust választani 1990-ben. Olyan rendszer azonban, amiben a középszer, és a köszépsz*r annyit fog érni, mint a profik, az soha nem lesz. Soha nem lesz olyan, aki azt ígéri, hogy majd világhírû kóristát csinál mindenkibõl. Az ilyet csak az ígéri, aki mások nevében beszél és mások kontójára ígérget a saját haszna érdekében. Mert nem attól lesz a kórus MINDENKIÉ, ha abban MINDENKI énekelhet, hanem akkor, ha A MIÉNKNEK érezzük. Érezzünk a miénkek a hazánkat, Magyarországot. A közöst ne szétlopandó senkiének nézzük, hanem a mi vagyunknak. Vigyázzunk az országra, vigyázzunk a hazára. Össze kell fogni, mert egy csónakban evezünk. Mert csak így lehet a MINDENKI-bõl DEMOKRÁCIA.

Ha elfogadjuk, hogy vannak szakemberek, vannak profik és vannak, akik nem értenek ehhez. És nem azokat kell megválasztani, akik szépet mondanak és cserébe szétvernek mindent, ezt 1919-tõl megtanulhattuk. A bolsevikok mindig szépeket ígérnek, de mindent csak szétverni tudnak miközben MINDENKInek a nevében beszélnek. Amikor választani kell, akkor hogy profikra, vagy tátogó, mások helyett tátogó bábokra kell szavazni. Nincs más alternatíva.

Nem lehet az érzelmekre hallgatni, hogy "a csúnya tanítónõ hogyan bánik a gyerkekkel", miközben a gyerekeket apuci tolja be oda, ahová nem is valóak és nem is értenek hozzá MERT HAMIS A HANGJUK. Ismerõs a helyzet? Na ugye, hogy ugye.

Még hogy ez a film egy kórusról és a tanárnõ konfliktusáról szólna? :) Vagy pedagógiáról?

OMG, azt hiszem, ezt kegyetlenül benéztétek kedves barátaim, felebarátaim... és ti esztéták és szakemberek.

És most nézzétek így végig a filmet.

Mert így már MINDENT ÉS MINDENKIT érteni fogtok.

És ideje tanulni is belõle.

MINDENKInek.

szavazat: 8/10 2017 okt. 21. - 20:54:12
2017 okt. 21. - 20:54:12

"Ha megkapják a megfelelõ törõdést, de egyébként szerintem anélkül is, mert a gyerek egy biztos háttér és támogatás mellett úgyis elindul azon az úton, magától is"
Nagy tévedés. Ha fogyatékos vagy autista akkor bizony édeskevés lesz az átlag törõdés és átlag magyar kereset, hogy megadd neki azt, amitõl normális élete lenne felnõttkorban. Ez most nem az átlagos családról szól, hanem egy extrém példáról, amire kevés az esély, hogy megtörténik.

"egyrészt annyi gyereket kell vállalni, hogy majd tudj mindre megfelelõ idõt szánni, és tudd fedezni a körülöttük lévõ költségeket. "
Jó tanács, de a világ 90%-a nem tartja be és soha nem is fogja. A szegények és a buták mindig többet fognak szaporodni, mert nem törõdnek a következményeivel.

2017 okt. 20. - 01:56:04
2017 okt. 20. - 01:56:04

Bocs, de én is h*lyeségnek tartom :D. A példád azért nem jó sztem, mert egyrészt annyi gyereket kell vállalni, hogy majd tudj mindre megfelelõ idõt szánni, és tudd fedezni a körülöttük lévõ költségeket. Folyamatosan amúgy sem kell ott lenni egy gyerek mellett és képezni õt, pont ez az a versenyközpontú hozzáállás amit elítélek, másrészt ha azt mondjuk, h szinte mindig vele akarok lenni, de nem a képzésérõl van szó, akkor miért nem lehetne egyszerre a kettõvel törõdni? És a végén te is mire hozod ki? Hogy jobb életkörülmények közt legyen... most komolyan az anyagi javak hajszolása lenne az a fontos dolog az életben, amit mindenképp szem elé kell helyeznünk? Hogy kit mennyire tudunk feltolni a társadalmi ranglétrán? Arról nem is beszélve, h ne félj, az rég nem, sõt sose volt kizáró ok, h hülye valaki, annál inkább, ha gátlásos. Az egyetlen lényeges, h megkapják a megfelelõ törõdést, támogatást, és, h maguk módján ki tudjanak bontakozni. Ha választani kell, h melyik tudjon kibontakozni, akkor túlvállaltad magad. Ha megkapják a megfelelõ törõdést, de egyébként szerintem anélkül is, mert a gyerek egy biztos háttér és támogatás mellett úgyis elindul azon az úton, magától is, szóval ha egy gyereket a fizika érdekli, a másikat meg az autók buherálása, akkor simán bejárhatja az elsõ a fizikusi a másik az autószerelõi, vagy ahhoz hasonló pályát. És mindkettõbõl lehet boldog, egészséges felnõtt, mert törõdtél velük. Neked egy olyan szemléleted elevenedett meg, h minél többet sajtoljunk ki a gyerekbõl, és pont ez a rossz. Egy gyerekkel törõdni kell minél többet, bármire is hivatott, mert hiába nézik le sokan a kétkezi munkákat, bizonyos szempontból még egyébként fontosabb is, mint az, h tudós legyen. A filmbõl is ezért nem értem a dilemmát amit kihoztál, mert épp, h mindenkit a maga módján támogatni kell, és úgy lehet csak egy mûködõképes, egészséges társadalmunk, ahol mindenki mûveli azt amit szeret és amiben ügyes. A kettõ, vagy az összes kiegészíti egymást, és így alkot egy egészet, szóval nem kell megosztani.

szavazat: 8/10 2017 szept. 21. - 19:35:55
2017 szept. 21. - 19:35:55 OFFTOPIC

Nem igazán értetted meg amit leírtam.

2017 szept. 15. - 22:27:14
2017 szept. 15. - 22:27:14

ugy latom ,ugy hozod fel a temat ,mintha targyakrol lenne szo, amit te le irsz az hulyeseg, ha igazan szereted gyermekeidet ,es igazan jo szulo akarsz lenni nem szabad megkulonboztetni oket akkor se ha az egyik okosabb a masiknal, es ez normalis is ,egyik jobb a masiknal. Ami a filmet illeti nekem csak az jott le hogy a hul-e p=csa tanarnonek mindenaron mi okbol folytan buszkeseg, penz, ( mert biztos bezsebel) , es az utazas amit nyernek fontos. Egy tanarnonek, sohasem lenne szabad hogy fontos legyenek az erdekek ,az erdekei, azt kell nezze hogy a gyerek mi teren tud kibontakozni> A korusban mint kiderul nem kotelezo a korus ,miert vonja be ha nincs tehetsege a gyereknek, idopazarlas , lehet a gyereknek masban van tehetsege, ha enekelni szeretni mint a Zsofi ,es a tancinak nincs kedve foglalkozzon vele magan orak, annyi megoldas lehetseges, de a film szerintem azt sugallja mennyire fontos a buszkeseg a nyeresi vagy, hogy a gyerek sem szamit,mit erez.

szavazat: 8/10 2017 ápr. 06. - 21:53:50
2017 ápr. 06. - 21:53:50

Én belelátok egy filozófiai dilemmát a filmbe. Adott 3 alternatíva:
-a tehetségesek felhúzzák magukkal a kevésbé tehetségeseket, akik csak passzívan vesznek részt a tevékenységben
-a tehetségeseket és nem tehetségeseket elkülönítik
-együtt dolgoznak, de így a kevésbé tehetségesek lehúzzák a tehetségeseket

Vagy hogy kicsit távolabbról nézzük és egy másik példával éljek, mi van ha van két gyereked, az egyik nagyon buta, a másik pedig nagyon okos
Hogy fogod a gondoskodást és az anyagi javakat elosztani kettejük között.
Ha egyformán osztod el ezeket akkor a butára nem jut elég energia és segítségre szorul majd egész életében, a másik gyereked sikeres lesz, de csak az átlagember szintjén.
Ha a butára fordítod a legtöbb idõt akkor normális élete lesz, de közben a testvére nem járhat jó egyetemre, nem bontakoztatja ki a képességeit, végül ugyanolyan életkörülményeket érnének el.
Ha az okosra fordítod gazdag zseni lesz belõle, aki segíti a társadalom fejlõdését, de a testvére meg életképtelen.

Elsõre lehet, hogy a többség azt mondaná, hogy egyformán kell mindenkivel foglalkozni, de ha közelebbrõl is megvizsgáljuk a témát már nem olyan biztos, hogy tényleg ezt akarnák-e.

2017 ápr. 05. - 20:08:43
2017 ápr. 05. - 20:08:43

Látom még mindig megy a vita a film üzenetén :-) Én is azt mondom, hogy egyszerûen nem volt több idõ kifejteni, hogy a gyerekek miért érezték úgy, hogy fel kell lázadniuk. Ezt a fantáziámra bízom, és nem kezdem el szapulni õket, hogy "hülyék, mert ezzel csak szétverték a kórust". De a kevesebb fantáziával megáldott honfitársaimat emlékeztetném, hogy egy film üzenhet olyat is, amivel nem értünk egyet. Üzenhet marhaságot is. Ettõl még a képi megvalósítás ZSENIÁLIS! Illetve találtam pár színészi hibát/gyengeséget, amit a saját verziómból kivágtam. Akit érdekel: youtube: "Mindenki (Oscar-díjas) általam kivágott jelenetek"

2017 ápr. 03. - 19:13:52
2017 ápr. 03. - 19:13:52

A film címe Mindenki.
Egy lehetséges magyarázata, hogy a rövidke történetbe _mindenki_ azt lát bele, amit akar.
*** SPOILER ***
Például Erika néni annyiszor elmondta, hogy "mi vagyunk a legjobbak", hogy nem lehet nem gondolni a multikulti cégek hazai vezetõire, akik állandóan ezt a legjobb dolgot mantrázzák.
*** SPOILER ***
De lehet a történetbe belelátni tehetséggondozást, csapatmunkát, megszállottságot. ki mit szeretne.

2017 márc. 17. - 07:13:13
2017 márc. 17. - 07:13:13

Remek írás, zseniális csattanóval. Be is illesztettem linkjét a posztom linkszekciójába.

szavazat: 7/10 2017 márc. 11. - 17:23:59
2017 márc. 11. - 17:23:59

Ennek a filmek nagy problémája persze a rövidsége is. Számtalan dolog nincs benne / nincs kifejtve, de ez a feltevésed:
"tehát mi van, hogy ha a kislányból a filmben sok gyakorlással jó énekes válhatna, behozva a jelenlegi lemaradását a többi szuperénekeshez képest, de már az elején elkaszálja a tanára, mert nem instant zseni. Tehát jelenleg valóban gyengébb, de munkával behozná a lemaradását." - kap választ. Hisz Erika néni mondja, hogy hajlandó külön foglalkozni a lánnyal, és fejleszteni.

2017 márc. 11. - 15:56:58
2017 márc. 11. - 15:56:58

"Amivel részben nem értek egyet, hogy ha jól értem azt mondod már a suliban derüljön ki, hogy kinek hol van a szintje és fogadja el a kölök, hogy azt a szintet nem fogja tudni átugrani (soha), ez így természetes. Ebben ott látom a veszélyt, hogy mi van, ha azért teljesít rosszul a gyerek, mert rosszul ítélik meg a még csak kibontakozóban lévõ képességeit...tehát mi van, hogy ha a kislányból a filmben sok gyakorlással jó énekes válhatna, behozva a jelenlegi lemaradását a többi szuperénekeshez képest, de már az elején elkaszálja a tanára, mert nem instant zseni. Tehát jelenleg valóban gyengébb, de munkával behozná a lemaradását."

Kérdés, hogy az iskola feladata-e az ilyen jellegû "lemaradás" pótlása. Mert szerintem nem. A támogatott tehetséggondozás járjon a tehetségnek. Ha valaki a tehetség hiányát munkával és gyakorlással pótolná, akkor a szülõ legyen az, aki megteremi meg ennek a lehetõségét. Írassa be énektanárhoz vagy színitanodába, aztán hadd szóljon.

2017 márc. 11. - 15:27:37
2017 márc. 11. - 15:27:37

A világ így mûködik! Nem csak életet, jövõt is kell adnod annak a gyermeknek. Az állam feladata a MINIMUM biztosítása. Ami ezen felül megszerezhetõ vagy elérhetõ, azt a szülõnek kell biztosítani. Errõl beszéltem, amikor azt mondtam, hogy jó lenne, ha a fejekben is véget érne a szocializmus.
De itt nem csak anyagi kérdésekrõl van szó, illetve a filmben pont nem a szülõi anyagi áldozatvállalás a kérdés. Itt kifejezetten a tehetségrõl beszélünk. És arról, hogy aki nem üt meg egy adott mércét, annak ne járjon a kórusbeli szereplés. A Nobel-díjasok, világhírû mûvészek sem úgy lettek, hogy a középszerû (hogy ne tehetségtelent írjak) ölébe hullott minden.

"De nézzük meg a kérdést egy másik szögbõl. Vajon milyen felnõtt lesz az a gyerek, akit kiskorától arra nevelnek, hogy csak az jut elõrébb, akinek megvan az anyagi háttere és a kapcsolatai?

Realista. Egyébként ne csúsztassunk! Nem csak a pénz számít. Az adottságok és a szorgalom legalább ilyen fontos. Az elõbbin nyilván nem lehet változtatni, az utóbbi viszont nagyon is sokat számíthat egy gyermek tanulmányi elõmenetelében.

2017 márc. 11. - 13:39:26
2017 márc. 11. - 13:39:26

"Ugyanez a helyzet a kórusban is. Most csak azért, hogy páran elmondhassák magukról, hogy kóristák, a valóban tehetségesek ne nyerhessenek országos versenyt, vagy akár Európa bajnokságot? Miért?
A gyerekeknek (és sok embernek) mielõbb rá kell jönniük, hogy nem mindenki tehetséges egyformán mindenben. És csak a saját szintjén tud majd boldogulni. ha más nem, akkor majd a való élet megtanítja õket erre... Egy újabb példa a kórus alapján: szerintetek lesz olyan valaha is a való életben, hogy bekerülsz egy cégbe, ahol nem nagyon értesz a dolgokhoz, de azt mondja a fõnök: "nem baj, hogy visszahúzol mindenkit, maradj itt és csináld, mert ezt szeretnéd"? Na ne már..."

Ezzel igy nagyságrendileg egyetértek.
Amivel részben nem értek egyet, hogy ha jól értem azt mondod már a suliban derüljön ki, hogy kinek hol van a szintje és fogadja el a kölök, hogy azt a szintet nem fogja tudni átugrani (soha), ez igy természetes. Ebben ott látom a veszélyt, hogy mi van, ha azért teljesit rosszul a gyerek, mert rosszul itélik meg a még csak kibontakozóban lévõ képességeit...tehát mi van, hogy ha a kislányból a filmben sok gyakorlással jó énekes válhatna, behozva a jelenlegi lemaradását a többi szuperénekeshez képest, de már az elején elkaszálja a tanára, mert nem instant zseni. Tehát jelenleg valóban gyengébb, de munkával behozná a lemaradását.

Néhány példa mire gondolok:
-Pl. Paul Newman egyáltalán nem volt eredendõen jó szinész, hanem irdatlan sokat gyakorolt, készült, analizált egy-egy szerepére és igy ért el nagyon magas szintet, a szorgalmának köszönhetõen.
-Egyik barátom gimiben végig 2-es volt matekból, nem csipte a tanár. Késõbb felnõttként, volt, hogy másfél évig csak pókerezésbõl élt meg, jól. ("Hogy meddig terjednek a matematika korlátai a póker játékokon, régóta vitatott kérdés. Ami biztos: egy játékosnak matematikai, logikai gondolkodás nélkül nagyon kevés esélye van arra, hogy sikeres pókeres legyen.") Rossz belegondolni, hogy ha õ elhiszi magáról tiniként, amit a tanára sugallt négy éven át neki.

Tehát én azt mondom, hogy valóban mindenki más, más szinten mozog. Ugyanakkor a tanárok feladata (is) lenne, hogy kibontakoztassák a gyerekek képességeit és megteremteni a feltételeket, hogy a legtöbbet kihozhassák magukból azzal kapcsolatban, ami érdekli õket, amit szeretnek; ahelyett hogy önkorlátozó hiedelmeket ültetnek el bennük.

2017 márc. 11. - 13:21:52
2017 márc. 11. - 13:21:52

Nekem nagyon tetszik a film, az üzenete, amit viszont változtatnék rajta, hogy egy-két részletet jobban kidolgozhattak-kifejthettek volna plussz 3-4 perccel növelve a játékidõt.

Pl. ahogy irod, ha nincs szelekció, hogy nyerhetnek versenyt, és hogy jött össze ennyi jó hangú gyerek? Hát igen, ez egy jó kérdés...kicsit ellentmondásos, hogy bárki tagja lehet a kórusnak, ugyanakkor sorra nyerik a versenyeket. Valaki úgy vágta át a gordiuszi csomót, hogy lehet mondjuk zenei tagozatos a suli és magába a suliba történõ felvételkor van egy szelekció. Erre ugyan nem történik utalás, de az ellenkezõjére sem. Nekem még az jutott eszembe, hogy lehet Erika néni már évek óta végzi "áldásos némitó" munkáját:).

A Real Madridos példa tök jó, viszont szerintem a filmben az igazgatón keresztül az van sugallva, hogy ez a kórus egy Real Madrid SZINTÛ amatõr társulat, aminek bárki tagja lehet. Tehát úgymond "véletlenül" baromi jó ez a "hobbikórus". Hogy ez igy nem reális, ellentmondásos? Nos, szerintem ez az egyetlen (tényleg) problémás dolog a filmben, valóban az.. erre fordithattak volna plussz 2-3 percet, hogy kifejtsék akkor most mi van, mert ez a kulcs, hogy a filmet akkor most igy vagy úgy értelmezzük. Ez el van kenve.

2017 márc. 11. - 12:51:08
2017 márc. 11. - 12:51:08

"MINDEN EMBER KÜLÖNBÖZÕ. NINCS EGYFORMA EMBER. Sem fizikumban, sem szellemileg, sem lelkileg."

Ok, igy már tisztábban látok, ezzel egyetértek én is.

szavazat: 7/10 2017 márc. 11. - 09:37:07
2017 márc. 11. - 09:37:07

Én is egyetértek veled.
Persze szép az az elv, hogy mindenki kapjon lehetõséget, mindenki bontakoztathassa ki a tehetségét, de azt nagyon sokan elfelejtik, hogy a SAJÁT SZINTJÜKÖN. Ha nincs elég jó hangod, hogy egy ilyen elit kórusban énekelj (bár ez a rész is óriási rákfenéje a filmnek: ha nincs szelekció, hogy nyerhetnek versenyt, és hogy jött össze ennyi jó hangú gyerek?), akkor ne énekelj ott. Ennyi. Énekelj a fürdõkádban, a haverokkal, vagy akár egy gyengébb kórusban.
Mint már írtam (és volt aki lehurrogott érte), mindenki focizhat, de pl a Real Madridban játszani nem alanyi jog. Nagy élmény lenne Ronaldóval egy csapatban szerepelni, de nincs hozzá tehetségem. Ha én meg pár hozzám hasonló is ott játszana, mert "mindenkinekmegkelladnialehetõséget", akkor esélyük nem lenne a bajnoki címre. És mi jogon kellene elvenni egy zsenitõl az esélyt arra, hogy a legjobb legyen? Csak azért, hogy én boldog legyek? Ha így gondolkodnánk, és minden tehetséget visszarángatnánk az "átlag" szintjére, akkor hol tartana a világ?
Ugyanez a helyzet a kórusban is. Most csak azért, hogy páran elmondhassák magukról, hogy kóristák, a valóban tehetségesek ne nyerhessenek országos versenyt, vagy akár Európa bajnokságot? Miért?
A gyerekeknek (és sok embernek) mielõbb rá kell jönniük, hogy nem mindenki tehetséges egyformán mindenben. És csak a saját szintjén tud majd boldogulni. ha más nem, akkor majd a való élet megtanítja õket erre... Egy újabb példa a kórus alapján: szerintetek lesz olyan valaha is a való életben, hogy bekerülsz egy cégbe, ahol nem nagyon értesz a dolgokhoz, de azt mondja a fõnök: "nem baj, hogy visszahúzol mindenkit, maradj itt és csináld, mert ezt szeretnéd"? Na ne már... Pont ezért van bajom a filmmel. Mert felvet egy szép és fontos kérdést, de baromi rossz, egyoldalú és didaktikus választ ad rá.

2017 márc. 11. - 09:02:03
2017 márc. 11. - 09:02:03 OFFTOPIC

""Magától értetõdõnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy m i n d e n e m b e r e g y e n l õ n e k t e r e m t e t e t t , az embert teremtõje olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekrõl le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az Emberek Kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. "

Milyen szép lenne, ha ez a gyakorlatban is így lenne... :D

De félretéve a "viccet", természetesen én fogalmaztam rosszul, hiszen félre értetted. (bár, aki akarta, biztos értette a mondandóm lényegét) ;)

Tehát az egyenlõség helyett maradjunk az egyformaságnál.

MINDEN EMBER KÜLÖNBÖZÕ. NINCS EGYFORMA EMBER. Sem fizikumban, sem szellemileg, sem lelkileg.

2017 márc. 11. - 07:25:42
2017 márc. 11. - 07:25:42

Belegondoltál, hogy valóban így mûködne a világ, ahogy te akarnád, akkor mára jóval kevesebb tudóssal, mûvésszel és egyéb tehetséggel lennénk kevesebben?

De nézzük meg a kérdést egy másik szögbõl. Vajon milyen felnõtt lesz az a gyerek, akit kiskorától arra nevelnek, hogy csak az jut elõrébb, akinek megvan az anyagi háttere és a kapcsolatai? Nem kell messzire mennünk, hiszen már felnõtt nálunk egy ilyen generáció, aki azt gondolja mindenki annyit ér, amennyije van. Akik híján vannak az empátiának, a toleranciának, hogy a vezetõi készségekrõl ne is beszéljünk. Akik vezetõi beosztásba jutva szinte rettegnek a náluk tehetségesebbektõl, így inkább csak haverokkal veszik körbe magukat.

Nos a szociológusok már régen megírták, hogy az ilyen szemlélet hosszabb távon a társadalom lecsúszásához vezet. És én kénytelen vagyok mélyen egyetérteni velük. Egy közösség azért közösség, mert minden tagja számít. Ha tehát a közösség elõrébb akar jutni, akkor össze kell fognia, és arra kell törekedni, hogy mindenki megtalálja benne a helyét, hogy a közösség tagjai maguk találhassák meg benne a helyüket, ne pedig a címkéik határozzák meg mi lehet belõlük

És ezzel vissza is kanyarodtunk a kisfilmhez. Mert, mint azt itt írta valaki, egy jó kórustag magától is tudja, mikor kell csendesebben énekelnie, és melyek azok a dalok, ahol az õ hangja is szárnyalhat.

2017 márc. 10. - 22:42:28
2017 márc. 10. - 22:42:28

Ahol topon van az oktatás, ott hellyel-közzel mindenki megkapja a megfogalmazott minimumot. Eddig terjed az "esélyegyenlõség". Hogy a valódi képességei szerint tud-e kibontakozni, az már attól függ, hogy a családja és a környezete mit tesz számára lehetõvé.

2017 márc. 10. - 22:03:26
2017 márc. 10. - 22:03:26

Azt hiszem, hogy te valamit nagyon félreértesz. Az esélyegyenlõség pont nem azt jelenti, hogy mindenki egyforma legyen. Hanem azt jelenti, hogy mindenkinek egyformán meg legyen a lehetõsége, hogy kibontakoztassa azt, amihez tehetsége van. Errõl kellene szólnia az oktatásnak. És azokban az országokban, ahol topon van az oktatás, errõl is szól. Nálunk persze nem. Ez meg is látszik az eredményeinken. Nálunk sajnos nem a gyerekeket tanítjuk, hanem a tananyagot. Nem a képességeit fejlesztjük, hanem töltögetjük beléjük a standard tudományokat, több kevesebb sikerrel. :(

Összes hozzászólás
Angyalok és pásztorok
Angyalok és pásztorok

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit adventi koncertje

Jegyvásárlás