Tagadás

Bakancslistához adom
Denial
amerikai-angol életrajzi dráma, 109 perc, 2016

Értékelés:

34 szavazatból
Szerinted?

Deborah E. Lipstadt amerikai történészt bíróság előtt kell megvédenie igazát - és ezzel együtt a XX. század történelmének legborzalmasabb tényeit -, amikor megjelent könyve kapcsán egy ismert brit holokauszttagadó rágalmazásért bepereli és teátrálisan 1000 dollárt ajánl fel annak, aki cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál a gázkamrák egykor volt létezésére.
Mit jelent ma a szólásszabadság és meddig terjednek a határai? Mi motiválhatja valakiben a történelemben legjobban dokumentált népirtásának tagadását? A feszült és fordulatos dráma főszerepeit Rachel Weisz, Tom Wilkinson és Timothy Spall játsszák.

Stáblista:

Szereplők

Deborah Lipstadt
Anthony Julius
David Irving
Robert Jan van der Pelt
James Libson

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
perry 2017 aug. 06. - 13:35:17
A kérdésem az: mit kezdjünk a múlttal, takarja jótékony homály? Mert túl kell lépni azokon vagy hordozzuk magunkban némán a gyászt mert ez más emberkének nem tetszik? Hagyni a gyûlölet felszítását állítással vagy tagadással?
Megannyi kérdés melyre nehezen lehet egyértelmû választ adni. Az azonban bizonyos hogy léteznek a kérdések és ha igen akkor válaszoknak is kell lenniük. Gondolatoknak melyek magyarázatot adnak az emberek irtására, a keresztesháborúktól napjainkig. Vajon hogy lehetett ezeket a traumákat feldolgozni a világtörténelemben, tartok tõle sehogy. Az is tény, hogy a jog csak bizonyítékok alapján ítél vagy annak hiánya tükrében. Mennyit számít az átélt drámai érzelem a feszítõ mélységû szenvedés, gondolom ez egy olyan generációt lassan nem igazán akinek nincsen saját élménye. Mert lassan a másodgenerációs emberek is eltávoznak az élõk sorából.
De, mint tudunk kell az ókori Hellász történetérõl vagy a Róma csodáiról és Ugandában történt népirtásról, úgy tudnunk kell a közelmúlt eseményeirõl is. A megítélés nem épülhet hamis tényeken, gyûlölttel átfont "gyújtogatáson". A nem valós állításoknak is van helye a nap alatt, azért , hogy cáfolhatóak legyenek bármennyire is fájdalmas az azok részére akik elszenvedték azt.
Tagadni egyidõs az emberiséggel és ezt már vallásfilozófusok és ha szûkebb pátriánkba lépek vissza Madách is megerõsítette Lucifer és Isten vitájában. A film sem tesz mást mint két állítást ütköztet amely sok fájdalommal, önkontrollal és ne feledjük önvizsgálattal is jár.
Mert lehetne ez a mozi szimpla tárgyalási film , ha nem tárna fel máig is parázsló fájdalmakat, dühöket és indulatokat, hiszen azt kell mondjam nincs erre terápia csak emlékezet, az okulás emlékezete, magunk jobbá-tételének vágya.
Talán ettõl annyira élõ a Tagadás, valamint attól, hogy van egy fõszereplõ aki a hitelességet akár múltjával is erõsíti, volt lehetõsége magából építkezve a pillanatok gesztusrendszerét megalkotni, soha sem erõszakosan vagy túljátszott gesztusokkal.
Az igazi felfedezés örömét számomra kiváló angol színészek sorának játéka nyújtotta. A klasszikus angol színjátszáson nevelkedett Timothy Spall (David Irving) Tom Wilkinson (Richard Rampton) Andrew Scott. Akiknél minden pillanatot kiélvezhet a nézõ úgy, hogy az utolsó szó erejéig hitelesek.
Mindenkit arra buzdítok, ha lehetõsége és tudása van az angol nyelvterületen akkor eredeti hanggal nézze meg a Tagadást és még csak nem is a szinkron jóságát vonom kétségbe.
5/10
bundi8 2017 júl. 22. - 18:18:55 5/10
Egész jó, 10/6,5
Bobby89 2017 júl. 15. - 10:46:53
Nem érdemes azért nem megnézni egy filmet, mert a port.hu-n kevés az értékelése. Az http://www.imdb.com/ oldalát ajánlom. Ha valaki az értékelések alapján néz filmet, akkor mindenképpen az imdb.com oldalát vegye alapul.
10/10
jur 2017 júl. 11. - 19:10:23 10/10
Az alacsony értékelés miatt nem akartam megnézni ezt a filmet, de végül Rachel Weisz miatt mégis elkezdtem, hiszen eddigi tapasztalataim szerint az õ játéka garanciát jelent az elgondolkodtató és minõségi filmekre. Most sem kellett csalódnom! A többi színész játéka is lenyûgözõ.
Azoknak ajánlanám ezt a filmet, akik érdeklõdnek a jog jogszabályokon túli mibenléte iránt.