Programkereső

Emberi játékok

Bakancslistához adom
Seurapeli / Games People Play
15 éven aluliak számára nem ajánlott finn vígjáték, 117 perc, 2020

Értékelés:

7 szavazatból
Szerinted?
2 hozzászólás
Komédia az örök fiatalság tragédiájáról. Idilli tengerparti villában régi baráti társaság készül Mitzi születésnapi meglepetéspartijára egy nosztalgikus hétvége keretén belül – ahogy kamaszkorukban is tették. A jól ismert környezet, valamint régi rituáléik olyannyira megérinti lényük legmélyét, hogy sikerül megfeledkezniük felnőtt énjükről. Őszinte bejelentéseik múltjuk és jelenük újraértékelésére kényszerítik őket.

Stáblista:

Szereplők

Laura Birn
Veronika
Emmi Parviainen
Mitzi
Eero Milonoff
Härde
Samuli Niittymäki
Juhana
Christian Hillborg
Mikael

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
5/10
sexykex 2023 febr. 10. - 13:16:27 5/10
Összejön egy középkorú csapat, akik már fiatalon is együtt kavartak. Isznak, ökörködnek és újra kavarnak, mint a régi szép időkben. Egymás orra alá dörgölik az egykori sérelmeket, miközben újakat gyűjtenek. Nem hatottak rám különösebben. Nem aludtam el a filmen, de talán csak azért, mert feliratos volt. Vagy azért, mert ettem is közben, nem csak olvastam és evés közben nem szoktam elaludni.
Válasz
9/10
D Sim 2021 dec. 26. - 13:12:16 9/10
Nosztalgia, talán ez a cím jobb lett volna, még ha foglalt is már.

Csodaszép szőke hajakba kap bele a szél, idilli vízparton baráti társaság étkezik, az elhagyatott asztalon az erjedező körtében mászkál a bogár, akár egy reneszánsz festményen, lányok virágkoszorúban és nagy leplekben táncolnak, mint valami tavaszi rituálén ünneplik az életet a Naplemente nélküli állandó alkonyat félhomályában.
Mintha Ingmar Bergman szigetén játszódna és Lars von Trier melankóliája ülne Vinterberg Születésnapjára, ahol a szereplők kíméletlenül néznek szembe egymással és önmagukkal, tépnek fel minden létező sebet, miközben letűnt korok felett sír el Márai hangján ez a minden mozzanatában költői alkotás.

Kicsit szerelmes lettem a szerelembe ettől, még ha a második felében néha kissé sok is lesz a vekengésből, egyes helyeken pózzá válik, pl. :az író ábrázolása egy sállal a nyakában szörnyen erőltetettnek hat.
Ettől függetlenül olyan belső szépség sugárzik a filmből, ami a legnagyobb rendezők formanyelvének tökéletes megértéséről, elsajátításáról árulkodik. Ilyenért simán díjeső járna.
Válasz