A dokumentumfilm készítésének eredeti célja Európa legnagyobb zsinagógája, a budapesti Dohány utcai templom, mint építészeti remekmű bemutatása volt. A téma feldolgozás közben bővült: a zsinagóga közvetlen és tágabb környezetébe, a magyarországi zsidóság történetébe, kultúrájába, múlt és jelen szokásaiba enged betekintést.

Helyet kapott a filmben a budapesti zsidóság több fontos épülete:
- a hitélet színterei: a középkori zsidó imaház a Várban, az óbudai zsinagóga a Lajos utcában, a Frankel Leó, a Vasvári Pál és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógák, az ortodox zsinagóga és a rituális fürdo a Kazinczy utcában,
- a kulturális élet helyszínei: a Síp utcai központi intézmények székháza, a Zsidó Múzeum, a Páva utcai Holokauszt Központ, a Bálint Közösségi Ház,
- valamint az oktatás és képzés intézményei.

A vidéki zsinagógákat a debreceni, a kecskeméti, a hódmezővásárhelyi és a szegedi képviseli.

A zenei aláfestést Fekete László főkántor gyűjteményéből válogatott autentikus zsidó zene szolgáltatja. A zsinagógában rendezett koncertek hangulatát Varnus Xavér és a Budapest Klezmer Band muzsikájának részletei idézik fel.