Film

A dunai hajós

magyar kalandfilm, 97 perc, 1977 6 éven aluliak számára nem ajánlott

Értékelés:

105 szavazatból
Szerinted?

Az 1876-os a sigmaringei horgászverseny győztese Borús úr, alias Ladko, a bolgár nemzeti függetlenség harcosa fogadásból végig ladikozik a Dunán, a Fekete-tengerig. Természetesen célja az, hogy eljusson a bolgárokhoz, akiknek fegyvert és pénzt visz. Jager úr, a rendőrnyomozó mellészegődik mert gyanús neki, hisz a Duna mentén több kastélyt kirabolt bizonyos Ladkó és bandája. A valódi Ladkót, Borus urat figyelik, sőt feleségét az igazi rablóbanda vezére Striga hajójára csalja, hogy ott házasságot kössön vele. Mindenki úgy tudja ugyanis, hogy Ladkó már nem él.

Forgalmazó: Mokép

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Szereplők

Borús Demeter/Szergej Ladko
Dragos Károly/Karl Jäger
Ivan Striga
Róna Lázár, vizsgálóbíró
Monsieur Borisz
Hagenau gróf
Kirill Athansz Bogdanov
A horgászverseny rendezője

Vélemény:

2018 szept. 30. - 09:31:19
2018 szept. 30. - 09:31:19
Kedves Feleim, talán jó lenne ha frissitenénk: a világ szakiai nevetnek, hogy ilyen különös nép vagyunk: egy régen túlhaladott és politikai okból ránkeröszakolt buta finnugrász dogmát emlegetnek még sokan! A finnek rég betiltották, a külföldi nyelvészek nagy része elismeri, hogy a magyar nyelv az emberiség legrégebbi nyelvei közé tartozik. Tehát a szláv, török stb. népek nem léteztek mikor ez a tökéletes nyelv (a most magyarnak nevezett) a föld nagyrészén megvolt.
2017 ápr. 15. - 16:35:48
2017 ápr. 15. - 16:35:48
Gyanús volt nekem, hogy az ismertetõ szerint a film 1977-ben készült volna. Szerepelt benne ugyanis Latinovits Zoltán is, aki 1976-ban halt meg. Utána néztem, a film 1974-ben készült.
2014 jún. 06. - 16:38:21
2014 jún. 06. - 16:38:21
Lehet hogy hasznos átírni a múlt szombati adás nevét, mert ide (Dunai hajós) mutat a link, ez így elég...kokszos.

A nagy kék jelzés - vagy A hûség jutalma(6) (magyar kalandf., 1977)
2014 márc. 17. - 16:34:00
2014 márc. 17. - 16:34:00
Köszönöm a kiegészítést.

Az etnikai származás és a nyelvi származás két különbözõ dolog,ebben biztosan egyetértünk.

A magyarságot a nyelve határozta meg,óvta meg a beolvadástól.Rengeteg idegen elem van benne(pl.a hangok,mint a ty,gy,ny,cs,dz,dzs)török és szláv nyelvekbõl.

Rengeteg a nem magyar szó is benne.Szláv és török mellett tele vagyunk latin és német szavakkal.Rengeteg szavunk két változatban is létezik.
Pl.preparál-(ki)készít,és sok száz hasonló példa.

Én magam a finn-ugor nyelvrokonságban hiszek,csak a finnek a perifériás helyzetük miatt megõrizték az eredeti nyelvüket nagyobbrészt,míg mi nem.

Tudtommal a genetikai rokonsága a mai magyar embernek relatíve a lengyelhez és az ukránhoz áll a legközelebb.Mindez persze igen kis százalékot jelent.

Érdekesség,a finnugor nyelvrokonság a Horthy rendszerben lett hivatalos álláspont és az akkori tanulóknak(a nagyapámnak) még kívülrõl fújniuk is kellett a nyelvileg rokon népek nevét."...lapp,finn,észt,mordvin,cseremisz".
2014 márc. 17. - 00:31:00
2014 márc. 17. - 00:31:00
Az etnikumhoz való ill. a nyelvi rokonság nem minden esetben fedi egymást:
- Bolgárok:
* a "bolgár-török" elnevezés eléggé közismert, valószínûleg a vándorlás során történt keveredésre utal, nem a jóval késõbbi megszállásra. Jóval korábban érkeztek a jelenlegi területükre mint mi.
* az eredetileg "finn-ugor" nyelviségüket bolgároktól hallottam, náluk így tanítják és azt hogy a mai helyükön szlávosodtak el, sokkal jobban mint mi.
- Magyarok:
* a "finn-ugor" nyelvi rokonságunkat a XIX.sz-ban találták ki, egyidõben a Hun rokonsággal. Az utóbbi évtizedekben többen próbálták meg felülbírálni (mint László Gyula), de a finn-ugor vonal nagyon erõs feltehetõen azért mert akik ebbõl élnek féltik a pozíciójukat. A jelek szerint már a honfoglalás elõtt is erõsen keveredtünk nyelvi tekintetben is.
* a Hun, székely, Csaba királyfi vonal is a XIX.sz-ból származik, erre erõsített rá a Trianon utáni politika. Ennek viszont a valósághoz nem sok köze volt, csak aktuál politikai célokat szolgált.
* etnikai eredetünk a legújabb genetikai kutatások szerint leginkább Iráni.

Bocs, nem kötözködni akarok de a hét napjaiból csak a vasárnap nem szláv eredetû, a többi HAT igen:
- Hétfõ = a Panyigyélnyik (a hét fõ napja) tükör fordítása,
- Kedd = sorszámnév, a második, kettedik régi alakja, a Vtornyik tükör fordítása,
- Szerda = a Szreda szó átvétele, a Harmadik sorszámnév ószláv alakjából,
- Csütörtök = a Csetverg (negyedik) sorszámnév átvétele,
- Péntek = a Pjatnyica (ötödik) sorszámnév átvétele,
- Szombat = a Szubbóta szláv szó átvétele, amely a héber Sabbat-ból származik,
- Vasárnap = a magyar elnevezés eredetileg "Vásárnapot" jelentett, ezzel egyedülálló.
Az európai népek többségében a hét napjai a babilóniai eredet miatt a szabad szemmel látható 7 mozgó égitestre (nem állócsillag) utalnak (sorrendben Nap, Hold, Mars, Merkúr, Jupiter, Vénusz, Szaturnusz), az elsõ nap a Nap-nak szentelt vasárnap (a bibliai "lõn világosság"). A Szaturnusznak megfelelõ Szombat azért "pihenõnap", mert Szaturnusz isten napján minden balul üt ki. A szláv nyelvekben viszont sorszámnevek szerepelnek és ITT a kezdõ nap a Hétfõ, az utolsó viszont a Feltámadás napja, vagyis a Vasárnap (oroszul Vaszkriszényie = Feltámadás)

A Héber pihenõnap a fentiek miatt a Szombat, a Kereszténység ezt áttette a szomszédos Vasárnapra, míg az Iszlám a másik szomszédos napra vagyis a Péntekre helyezte át. A három rokon vallás ebben így különbözteti meg egymást.
2014 jan. 01. - 17:36:00
2014 jan. 01. - 17:36:00
OFF
Ja, valami ilyesmi eredet, keveredve némi szláv népcsoportokkal.
2014 jan. 01. - 17:35:29
2014 jan. 01. - 17:35:29
OFF
Ja, valami ilyesmi eredet, keveredve némi szláv népcsoportokkal.
2014 jan. 01. - 16:06:54
2014 jan. 01. - 16:06:54
Úgy tudom a dunai bolgárok egy török nép volt.A késõbbi oszmán törökökhöz semmi közük.
A nyelvüket elvesztették,mivel kevesen voltak,így az szláv lett.Késõbb a kunokkal is keveredtek.

A cárság több mint 300 éven át létezett.Utána jött 150 év bizánci uralom,majd újabb 150 év függetlenség,majd 500 évnyi török hódoltság.
2013 dec. 29. - 20:10:56
2013 dec. 29. - 20:10:56
Eszméletlen, hogy az ragadt meg, hogy "csak mindig ruszkit alakít" egy ilyen sokrétû színész... (Igaz, klasszikus komédiákban, vígjátékokban ritkán szerepelt).

OFF

A bolgárokkal csak "óvatosan", mert a történelmük - legalábbis mi még így tanultuk - kissé hasonlatos a "magyarokéhoz" (valószínûleg többféle eredetû népcsoportból származnak /"török", szláv, stb/, "nyelvcsere", stb.).

Persze a török "vonlalat" egy bolgárnak nem ajánlatos emlegetni, mert igencsak csúnyán néz az emberre...
2013 dec. 29. - 19:08:54
2013 dec. 29. - 19:08:54
Úgy tudom, csak a nyelvük szláv. Õk tényleg inkább török eredetûek, meg keveredtek is velük a sok évszázados megszállás alatt.
2013 dec. 29. - 15:38:03
2013 dec. 29. - 15:38:03
A bolgárok nem inkább "török" eredetû nép?

Aki még tanult oroszul,az jól tudja,hét napjaiból 4 is szláv eredetû.:)

De még a király és az ispán szavunk is.Általában a letelepedett életmódhoz tartozó szavaink nagy része.
2013 dec. 29. - 15:32:10
2013 dec. 29. - 15:32:10
Idézet FordMusztang-tól:
"Ja, csak mindig ruszkit alakít a filmekben, a Vörös zsaruban egy ruszki ipse volt, itt is. :D
Egyébként a film '75-ös, nem '74-es."

Koncz Gábor alakításai:
- a Vörös zsaruban valóban ruszkit alakít, de ezenkívül csaknem 100 filmje van még,
- alakít még bécsi diákot (kõszívû ember fiai), magyar csendõrtisztet (Bors), magyar színészt (Gyula vitéz télen-nyáron), török vitézt (Török fejes kopja), magyar bányászt (Fekete gyémántok), francia arisztokratát (Névtelen vár), magyar cigányt (A falu jegyzõje), Géza fejedelmet (Az a szép fényes nap), csak néhány példa Koncz Gábor gazdag életmûvébõl,
- szerinted EZEK is mind "ruszkik" voltak? Géza fejedelmünk is?

"ruszkik":
- a kifejezés "rusz" viking eredetû, ugyanis õk keveredtek a térségben élõ különbözõ szláv népekkel és egyesítették azokat állammá. Elsõ fejedelmük Rurik volt, a Rurik dinasztia utolsó tagja IV. Iván volt, az elsõ "minden oroszok cárja".

Bolgárok:
- finn-ugor eredetûek, késõbb elszlávosodtak,

A magyar nyelvben is rengeteg szláv elem van, a ma is használatos "õsi magyar" szavaink nagy részérõl nem is tudjuk hogy szláv eredetûek (pld. a földmûveléssel kapcsolatos szavaink és a hét- a hónapok nevei),

Egyébként történelmünk során (más nemzetekhez hasonlóan) keveredtünk rendesen szláv, török, tatár, germán, szemita etnikumokkal (már a Honfoglalás elõtt is). Ennyit a "fajtiszta" magyarságunkról.
EZ a világtól földrajzilag elzárt népek kivételével mindenkire igaz, de ez szerencse, mert a "beltenyészet" lerontja a génállományt: emberek esetében is!

Koncz Gábor színészi tehetsége abból is látszik hogy MINDEN szerepében emlékezetes alakítást nyújtott.
2013 dec. 28. - 23:00:52
2013 dec. 28. - 23:00:52
Nem mindig ruszkit alakít. Én utánanéztem az életrajzában. Mindig így teszek, ha nem tudok valamit. Üdvözlöm fordmusztángot.
2012 dec. 10. - 09:27:42
2012 dec. 10. - 09:27:42
1975-ben könyvben jelenik meg a második kiadás Magyarországon!
2012 dec. 10. - 09:25:04
2012 dec. 10. - 09:25:04
1974-ben Markos Miklós rendezésében magyar film készült a regény alapján
szavazat: 10/10 2012 jan. 03. - 22:06:09
2012 jan. 03. - 22:06:09 OFFTOPIC
Amit a közelebb határozóval mondasz, azzal egyetértek. Az egyáltalán viszont túlzás. Persze nem a nyelvtanra, sokkal inkább a történelemre gondolva. Nemzeteink hajói többször összekoccantak már a történelem tajtékzó tengerén.
2011 jan. 01. - 18:22:19
2011 jan. 01. - 18:22:19 OFFTOPIC
A bolgárok nem ruszkik, de közelebb állnak a ruszkikhoz történelmileg és nyelvtani szempontból is. A magyarok viszont egyáltalán nem.
szavazat: 10/10 2011 jan. 01. - 13:01:39
2011 jan. 01. - 13:01:39 OFFTOPIC
Ruszkit? Szergej Ladko bolgár. A bolgárok ruszkik?
Segítek: nem. Már csak azért sem, mert akkor akár mi is lehetnénk ruszkik.
2011 jún. 18. - 19:19:31
2011 jún. 18. - 19:19:31
Ja, csak mindig ruszkit alakít a filmekben, a Vörös zsaruban egy ruszki ipse volt, itt is. :D
Egyébként a film '75-ös, nem '74-es.
2011 jún. 18. - 17:01:42
2011 jún. 18. - 17:01:42
na, ma +nézzük! :)
Összes hozzászólás